Mivel a pesti maratont ki kellett hagynom külföldi utam és sajgó bal Achillesem miatt, ezért hogy egy kis sikerélményt és/vagy tapasztalatot szerezzek, beneveztem a szeptember 30-án a Görzenálban rendezett BUDAPESTI DUATLON EGYETEMI és NYÍLT BAJNOKSÁGRA.

Sosem duatlonoztam még, de gondoltam, csak jobban megy, ha már a triatlonban a leggyengébb számom az úszás, a legerősebb a futás, amit itt kétszer is kell villantani. Kellemesen hűvös, kicsit esős időben kellett futni a rakparton az Árpád-hídi fordítóig, vissza a Görzenálba, majd ebből még egy kör (4 km, 15 percesre sikerült), Az élbollyal fordultam, előttem 10-20 mperccel 2 ember, velem egy másik versenyző. Bringára pattanva tekertem, mint a meszes a lezárt rakparton (de jó is a jó aszfalton biztosítás mellett tolni!), a 36km-es átlagot segítette a Margit-hídi fordítóig a hátszél, majd megfordulva a Görzenálig rohadtul nehezítette az ellenszél. Nem tudtam feljebb kapaszkodni, sőt a 4. és az 5. is beelőzött. Majd elhúzott a 3. kör táján mellettem egy hármas boly, amit egy brutálisan jól kerékpározó idősebb versenyző vezetett.

Most vagy soha, rájuk csatlakoztam: 42 km/h-s átlaggal zizegtünk. Próbáltam néha vezetni udvariasságból, de nem osztottak lapot, inkább jöttem a második vonalban a szélcsatornában. VIszont így sikerült feljönni eléggé az előttünk levőkre. Gyakorlatilag a 19km bringa után együtt fordultak a maradék 2 kilis futásra a 3-7. helyezettek, a két első 1 perces előnnyel már futott. Mindenki csúcsmaxra kapcsolt. Sikerült a fordítónál ellépnem az ólmosabban mozgóktól, és egy 3:20-as tempófokozással (nem esett jól) a 3. helyre feljönnöm abszolútban a felnőtt nyílt mezőnyben. Az egyetemi versenyt pedig megnyertem. 

Remek kezdet volt budapesti harmadiknak lenni (43 indulóból), nagyon tetszett a verseny, és hogy nem kellett úszni :-) Sokat tanultam a bolyozásból, abból, h népha jó lemaradni és tartalékolni az erőt az erősebb számunkra és a végjátékra. Asszem megyek még duatlonozni.