Na, megint egy évforduló. Jó ég, a fényképen milyen hamvas vagyok, azóta az arcom sokkal szikárabb lett. Kabalából nem mondtam senkinek akkor. Közel 3 hónapja futottam mindösszesen, hisz 2007 karácsonyán indultam el először kocogni. Aztán tudatosabban és egyre elszántabban. Laci haverom biztatására beneveztem a barcelonai maratonra. That was a beginning of a beautiful friendship.
A futás, az alatt a 3 "felkészülési" hónap alatt olyan volt, mint egy csoda, és azóta is kitart. Készültem Helsinki fagyos tengerpartján, Amszterdam szeles utcáin és Kolozsvár parkjaiban, mert akkoriban ezeken a helyeken dolgoztam. Hazatérve a Szigeten és a Római parton. Nekikezdtem a feladatnak közel tízezer másik indulóval és megcsináltam a 42,195 kilométert. Az 5332.lettem, 4óra 7perc 37 másodperccel (a bruttó idő 4h13m, mert sokat kellett várni a rajtnál az áthaladásra). Ez annyit jelent, hogy átlag 58 perc/10km. Az első egy kenyai lett 2:14:42-vel...
Aki nem hiszi, járjon utána a http://www.barcelonamarato.es/ 2008/inscripciones/res_ maraton-es.html oldalon és a PAIS kategóriában keressen rá Hungaryra. Összességében remekül szervezett verseny volt (a célban masszázs, vízhólyagkezelés, elektrostimulálás), a végén Freddie mercury énekelte a Barcelonát. Meg volt spékelve emelkedőkkel, tengerparttal, FC Barcelona stadionjával, Sagrada Familiaval, 19fok volt, ott már bőven tavasz tombolt. Aztán jött Bécs rá 5 hétre (a talpam akkor még tragikusabban nézett ki), és így tovább....