2016. jan 01.

Újévi értetlenségek

írta: őze bálint
Újévi értetlenségek

avagy "polgárpukkasztás" téli futással, babakocsival és bringával

wp_20151029_09_32_31_pro.jpgHelló, mozgásban gazdag újévet kívánunk minden sporinak, idén ismét ugyanitt veletek! Szilveszterkor már csak a retró csatornán (M3) megy a Szeszélyes évszakok, a szomorú, szánalmas és értetlenséget szülő viccek kabaréja. De mostanában szinte mindennap ugyanezzel a műsorral találkozom az utcán vagy hírekben. Meg is fogadtam, hogy a 3F (fehér cukor, finomliszt, Facebook » nincs, már Zuckerberg is ezt akarja) radikális csökkentése mellett 2016-ban a hírek követését, news site-ok olvasását is eliminálom, mert egészségtelen, időrabló, rossz, addiktív dolgok. Ellenben fokozzuk a bringázást és futást. De mi van, ha ezt télen tesszük, ráadásul gyerekek társaságában? Na akkor húzódnak fel igazán a szemöldökök!

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján csináltam egy hevenyészett listát, min döbbennek meg az emberek. De először is, hogy én min döbbentem meg: nemrég írtam egy posztot Tarlósék önsorsrontó várospolitikájáról, már ami a futókat és bringásokat illeti. Tapírtól közben kaptam egy infót: tudtátok, hogy Budapest megpályázta a 2019-es Európa Sportfővárosa címet? És megnyerte. Oké, már egy rakat nagynevű (fő)város nyerte el az elmúlt 15 évben ezt a gittegylet-szagú plecsnit, nem volt erős verseny Málaga, Jereván és Valletta mellett. Kerestem a pályázatot pdf-ben, de csak azt találtam, hogy a június 23-án "elfogadott előterjesztés szerint a pályázat fő célja a mozgás örömre, a sikerélmény, a közösségi élmény és a fair play, valamint az egészséges életmód erősítése az európai városokban. A pályázat kiváló lehetőséget biztosít Budapest számára a város további népszerűsítéséhez, a lakosság fizikai aktivitásának ösztönzéséhez. A díj elnyerése ezen felül fontos a sportoló nemzet, mint kiemelt kormányzati cél megvalósításának elősegítéséhez." Ennek fényében tényleg érthetetlen kasza-basza, amit a polgármester úrék művelnek. Jelentkezzen, aki érti.

p1160130.jpgTavaly Torino volt, idén Prága, 2017-ben Marseille, 2018-ban pedig Szófia lesz a kontinens sportfővárosa. Értem én, hogy ez a cím kurtánfurcsán segítheti az irreális/merész/eszement 2024-es olimpia rendezési terveket, de az biztos, hogy szöges ellentétben áll azzal, amire Tarlósék most készülnek (bringások csesztetése és futóverseny-korlátozás). Lefordítva: ösztönzik a lakosságot versenybetiltással. Meg a grundok (már ahol vannak) magukra hagyásával, beépítésével fokozzák a közösségi élményt. És ugye a kerékpárosok megregulázása a sportoló nemzethez vezet. De persze lehet, hogy úgy vannak vele, 2018-ban már úgyse ez a vezetői garnitúra lesz hatalmon. De ez a legkevésbé valószínű masterplan.

No és jöjjön, ami ezenfelül az utca emberét döbbenti meg. Értetlenkedik, kommentál, fintorog. A tesztalany a döbbentésben én voltam, időnként a családtagokat is igénybe vettem. A Macska Összezavaró Kft ehhez képest kismiska! Tehát az erősorrend a felhúzott szemöldöktől (1) a megrökönyödés csúcsfázisáig (7) itt következik. De nemcsak ők értetlenkednek: én sem értem, ők min értetlenkednek.

1) Nemazé-blogger rövid nadrágban fut egy picit hideg időben. (December elején volt 10-12 fok, és akkor még jólesett így trappolni. A szomszédtól a kapuban, a piroslámpánál ismeretlentől, és a LIDL pénztárosától ugyanazt a kérdést kaptam: "Nem fázik?" Miért fáznék, legalább 10 fokkal növekszik az ember hőérzete, ha mozog az ember. Ráadásul a pulzusnak is jót tesz, hogy nincs bebugyolálva a test.) 

2) Nemazé-blogger hűvös időben biciklizik. (A kérdés mindig ugyanaz, csak úgy variálva, hogy a Nem fázik? helyett a Nincs hideg a biciklin? kérdést kapom. Már bringafutárként sem értettem ezt a kérdést, ráhagyom mindenkire. Szerintem nincs hideg a bringázáshoz, de a vattamanó-effektusról lásd majd lentebb.)

10636537_10153442870289037_218579106303346927_o.jpgApropó bringa: a Kerékpáros Klub örökös elnöke, László János karácsonykor hunyt el, tegnap temették. Nagyon-nagyon sokat köszönhetünk konkrétan és áttételesen is neki mi, bringabarátok és a magyar városok is, erről szép sorok itt. Többek közt kerékpársávok, közlekedési hozzáállásváltozás, Critical Massek vagy a BuBi-rendszer. Városi emléktekerés január 3-án vasárnap a pesti Városháza parktól, gyertek!)

2b) Nemazé-blogger hűvös időben biciklizik és a nagyobbik gyerek kíséri BMX-en. (Tipikusan felmerülő jelzők, gondolatok az emberekben: "lüke", "weirdo" família, "nem fázik meg az a gyerek?", "elfoglalják a teljes járdát", stb.)

3) Nemazé-blogger és nagyobbik gyereke tandemen tekernek. (Eddig Lőw Andrisét kunyeráltam el, most beszereztem egy sajátot. Ezzel hatra emelkedett az itthoni bringák száma, és komoly helylogisztikát igényel a tárolás. Az emberek ma a tandemra úgy néznek, mint ahogy az 1860-as években riadoztak a velocipédektől. Érzékelek némi irigységet a gyors sebességre és a vidám páros tevékenységre, de némi furcsállást is: ami szokatlan, arra ferde szemmel tekint a magyar. Pedig nagyon jó móka. Még nagyobb rököny lesz, amikor majd egy gyerekülés is kerül rá, és a kisebbik gyereket is csatolmányként hurcibáljuk majd. Pedig a közlekedés ilyen helytakarékos, ésszerű, "csapatépítő" és környezetbarát módjának bevett dolognak kéne számítani.)

4) Nemazé-blogger babakocsival fut. (A kisgyerek, amint kéthónapos lett, már vittem is ki futni magammal. Pont végetért minden versenyidőszak, csak kényelmes levezetős-örömgutós-alapozós időszak jött el október végétől. Pár éve lecsaptam a vaterán egy háromkerekű sportbabakocsira - a hosszútávra tervezés, ugye - és most bevetettem. 

wp_20151029_09_32_31_pro.jpg

Előnyök: 1) Együtt vagy a gyerekkel egy olyan tevékenység közben, amit mindketten élveztek és szerettek. 2) Állítható a babakocsi fogantyújának hossza, ki milyen karhosszúsággal szeretné tolni, lehet egy kézzel is irányítani, és még annyi pozitívuma van, hogy a futó kartartást is elég jól beállítja. 3) Ráadásul szerintem az ellépés is javítható valamelyest babakocsival, mert a támaszkodás segíthet a lépéshossz és a rugaszkodás megérzéséhez.

Hátrányok: 1) Mivel háromféle szélességű gumikerék van rajta (így kaptam, egyszer defektes volt), kicsit balra húz. 2) Bár starapbíró és rugalmas, azért nem könnyű emelni még nekem sem, és nagyon széles, így az ajtókon, kapukon néha manőverezni kell. 3) Kicsit rossz, hogy a karlengést a kocsi tolása-fogása miatt, nem lehet gyakorolni, csak a karpozíciót tartani. Emiatt hidegben vékony kesztyűben fáznak az ujjvégek, mert nem aktív a kar.

A babakocsis futás kényelmes tempója (5:30-6:00 perc/km közt ingadozik) téli kilométergyűjtéshez vagy nyári levezetésnek, második edzésnek, regeneráló futáshoz pont ideális. Hegynek fölfelé súlytolással nehezített dombfutás is összehozható. A baba jelenleg fixen 50 percre van kvalifikálva az éhség/felébredés/megunás miatt (ez az időegység gondolom nőni fog), így 9 km-t tutira lehet vele futni, de én elviselem a panaszos csecsemősírást, ne csak futással edződjön a tüdő, hanem ordítással is, így 10-11 km is összehozható. A baba az elején általában sír, mert be van öltöztetve a meleg szobában, aztán be van hurkázva egy kocsiba. De aztán garantáltan elalszik pár percen belül a kellemes rázkódástól, a helyreálló hőmérséklettől és a szeme előtt pörgő rengetetg infótól :-) Legalább 150 km-t futottunk már így együtt, megy a beszoktatás.

Mondják sokan széttárt kézzel, hallom innen-onnan: “A csecsemő miatt nem mozgok, nincs időm, erőm rá.” Én meg pont a gyerek miatt mozgok (tolom, szinte kiköveteli, kivisz mindennap). Ennyi.

És még egy tévhit eloszlatása: a babának sem fázik, ha rétegesen fel van öltöztetve és be van takarókba bugyolálva. Öröm nézni a levegőzés utáni pírt az arcán. Az elérhető legnagyobb végsebesség kb 5 perces kilik, lehetne gyorsabb is, de az már eszement rohanás; a férfitolta babakocsis maratoni világrekord 2:32:10, a női tolásos most dőlt meg októberben, 3:17:52. Aki nem venni akar futóbabakocsit, hanem szeretne minimális havidíjért bérelni + tanácsokat kapni, azoknak nagyon ajánlom ezt a remek kezdeményezést: www.fussbabakocsival.hu, igaz itt szinte csak anyukás képet látok babakocsival kocogni. Férfiak, tessék odatenni magatokat!

5) Nemazé-blogger férfi babakocsival fut. (Itt csak annyi a fentiekhez kiegészítés, hogy nemcsak az a tény csinál ráncokkal teli kérdőjelek-fellegeket a szemlélődőnek, hogy babakocsival fut valaki, de az már az emészthetetlen kategória, hogy egy férfi teszi ezt. Pedig szerintem teljesen normális. Összekötöm az edzést a gyereklevegőztetéssel, közös tevékenység, összekovácsolódás, nem kell magyarázni. Inkább futok, mint sétálok a babakocsival, és nézem a sétányon zombifáradtan, üveges szemekkel kötelességszerűen babáttologató emberek fejét. Ugyanez a helyzet a kirándulással: minek, ha lehet terepfutni, többet, hosszabban és gyorsabban látni?)

babakocsis_futas_bmx.jpg

6) Nemazé-blogger férfi tél közepén babakocsival fut és a nagyobbik gyerek kíséri BMX-en. (Szóval itt leakad a lánc sokaknál, ez már emészthetetlen: fekete lastexes, napszemüveges, ninjasapkás férfi, aki úgy néz ki a cuccban, mint egy sötét kotonba öltözött bankrabló, akit két kiskorú vesz körül ilyen-olyan járművekben. Amúgy a fiam BMX-én még akrobatikáztam a 80-as évek végén, oldszkúl darab.  Nem mellesleg én elég sokat futok, szinte mindennap. És őszintén mondom: a pesti futóverseny-happeningeken kívül nem emlékszem, hogy babakocsis futót láttam volna a rakparton bármikor idén. Miért nem kötik össze a testmozgás után sóvárgó, időhiányra gyakran sopánkodó anyukák a babakocsi tologatást a kocogással? Egyáltalán nem ciki, tolni meg tényleg nem nehéz.)

Oké, lehet, hogy túloztam a fentiekkel, de azt szeretném érzékeltetni, hogy az, ami egészséges, jóleső, mozgásos (és akár családi) tevékenység, az mennyi furcsállást szülhet az ehhez nem szokott, és sajnos  erre nem is szocializált emberekben. Mintha nekem lenne szégyellnivalóm, mintha őrült vagy tiltott dolgot csinálnék. Mintha felelőtlenül kényszerítenék egy csecsemőt valami rosszra. Rendszeresen hallom, hogy amikor elhaladok nyuggerek vagy kisgyerekes szülők mellett, a hátam mögött megjegyzéseket tesznek. Egyszer nem álltam meg, és visszakérdeztem, amikor ezt a lesajnálást hallottam egy nőtől: "Szegény gyerek." Miért is?! Mert a levegőn van? Vagy ha 4km/h-val sétál az jobb, mintha 9 km/h-val? Miért gondolják, hogy a leszedált, gyógytempóban tologatás jobb, mintha futnának a gyerekkel? Mert a menetszélben megfázik? Vagy mi? Még mindig az megy, hogy az a biztos, ha pólyában gyakorolja a majdani vigyázzállást a gyerek? Innen már csak egy ugrás a nem kezdeményező, kussban a helyén szeppegő, "jelentkező" nemzedék.

De! Mielőtt félreértés lenne: megkövetek mindenkit, akit bántanak a leírtak, természetesen ez az egész dolog egy "ajánlat" volt, nem pedig lehurrogása egy másik életformának, és sok függ a gyerekek számától, lakókörnyezettől, lehetőségektől, időtől. Nem kategorikus ráerőltetés, hanem inkább egy másik perspektíva.

Szóval tök jó lenne valami szemléletváltás, hogy ne a furcsállás, rosszallás vagy az "én is csinálnám, de nem visz rá a lélek" irigységi effektusával találkozzon a fenti tevékenységeket űző ember. Vannak jelek, hogy ez már elindult: például a LÁSS! Alapítvány, akik vakokkal futnak együtt vagy a SUHANJ!, akik vakokkal és mozgáskorlátozottakkal. 69716_168105339897975_2387808_n.jpgA babakocsis futás egyébként sokban hasonlít az utóbbihoz. Sokszor eszembe jut a scelorsis multiplexben szenvedett Szalai Tamás is, akit 2010-ben ahhoz segítettünk hozzá, hogy maratonista lehessen. A célbaérés pillanata fontos kép lett, a SUHANJ! anyagait, molinóit gyakran díszíti. Tamás idén hunyt el, búcsúzás tőle itt. (Jaj, sajna túl sok már a búcsúcikk.) 

Persze azért a mérleg másik serpenyőjében ott van az is, hogy sokan örülnek, mosolyognak és drukkolnak, ha a fentieket látják. Én is pont így örültem 2012-ben a decemberi mezei futó EB alatt, amikor a szentendrei skanzenben simán nyomták skótszoknyában a skót legények. Szokatlan volt, fura volt, de színes felhozatal, a "lehet ezt így is" sokkal fontosabb.

skotszoknya.jpgA poszt elején volt szó fogadalmakról. Ha már itt tartunk: ismerősökől látom-hallom, hogy akkor újévtől tényleg beindulnak, és sportolni kezdenek. Vártam már ma, újév reggelén (sőt valamennyire karácsony után is, amikor mindenki elindul ledolgozni a kilókat, mintha az úgy menne...), hogy futótömegek lepik el az utcát, de a hagyományos Rabbit Run szembefutóin kívül nem láttam senkit. Nem gúnyolódni akarok, félreértés ne legyen, minden kezdet nehéz, de üdvözlendő. Csak annyi a dolog lényege, hogy ezek a nagy nekidurálások belső indíttatás, hosszútávú célok és elszánás nélkül pirruszi győzelmek: megy a gondolatmatek, hogy "oké, néhány alkalom, elkeserítő küzdés, szembenézés, hogy ebből rendszert kéne csinálni, cuccokat venni hozzá, hideg van, de mégis izzadok, fújtatok, fáradok, mi lesz a hajammal, nincs kedvem, stb" és máris egy negatív spirálba kerül az (újra)kezdő amatőr sportoló, akár egészségmegőrzés, akár -fenntartás okán kezd el futni. Jó lenne, ha a fogadalmi futó örömet és értelmet találna a tevékenységben, nem adná fel, és környezetében is megerősítést kapna.

Visszatérve: nemhogy futótömegekkel nem találkoztam decemberben, de a bringások száma is gyökkettőre csökkent. Ezt őszintén nem értem, mert kifejezetten enyhe, csapadékmentes a tél, mostanában lettek csak 3-4 fokos napi maximumok. Bementem a karácsonyi héten a kerékpárosszervízembe lakatért, és mondja a szerelősrác, hogy "hát egész héten csak téged látlak, nincs vevő, nincs szerelnivaló." Amint csípőssé válik az idő, ösztönösen a kényelmi faktorok kerülnek előre, és nem mennek ki az emberek. Nyáron bezzeg mindenki pedálkirály. Pedig az időkihasználáson, a napi mozgásigényen, de még a szmogon is lehetne javítani azzal, ha vállalnák a kerékpározást, akik melegebb időben is bringáznak.

635862392955568739-1023917912_traffic.gif

De még azzal is, ha nem egyenként ülnének az arcok a kocsijukban a karácsonyi vásárlást intézendő. Innen üzenem Tarlóséknak, hogy inkább olyan (életvezetési, népegészségügyi, környezettudatossági) kampányt csináljanak. A nagyobbik gyerekkel múltkor forgalomszámlálást tartottunk a fociból vissazajövet a Bartók Béla úton. Iszonyú dugó, az emberek az Allee-ba próbáltak elevickélni. Ülnek odafele, ülnek visszafele, araszolnak a parkolóházban, aztán az áruházban is a tömegben, közben pöfögnek képletesen és szó szerint, és megy az idejük, energiájuk. Le nem tennék, oda nem sétálnának, nem ugranának fel egy közbringára.

Nem viccelek, a BKV járműveket leszámítva minden 6-7. autóban ült 2 ember, de gyakran azok gyerekülések voltak. László Jánost idézve: "nem az a fontos hány autó, hanem hány ember tud átmenni egy adott ponton". Ehhez pedig a legideálisabb a bringa. Szerintem rétegesen öltözve (még csak nem is agyonöltözve pufikabátba meg polár pulcsikba) tök korrektül lehet bringával is közlekedni, hamar be lehet melegedni a tekeréssel, egyáltalán nincs hideg kesztyűvel, széldzsekivel felszerelkezve. Mondták, hogy a BuBikból is kevesebb lesz kinn, de tele vannak a dokkolók. Annyi pozitívuma van, hogy a papírkutyák távolléte miatt, tök szabadon tekerhetők a bringasávok.

Fotó László Jánosról: Kovács Tamás MTI, 2009.

Szólj hozzá

edzés autó kerékpár tarlós istván bringa babakocsi 2016