2017. már 19.

A sport kultúrtörténete - 2. rész

írta: őze bálint
A sport kultúrtörténete - 2. rész

(Sportkönyvkritika 7./2)

Wolfgang Behringer nagyszabású könyvének bemutatásának első részét a 20. századi szpartakiádoknál hagytam abba, de így előreszaladtam az időben, hiszen a mű igazán izgalmassá már korábban, az európai középkor sportját taglalva válik.

A SÍPCSONTRÚGÁSTÓL AZ ÁLLATHECCEKEN ÁT A NŐKIG

Az egyház negatívan ítélte meg versenyekre való felkészülést, tétlenségnek tekintette. Hatalmas a kontraszt, mert az ókorban pont fordítva volt: a kétkezi munkának nem volt becsülete, a tétlenség volt a kívánatos állapot. Savonarola prédikátori túlbuzgóságában máglyára vettette a táblajátékokat és sportszereket is. Őt nem nagyon érdekelte, hogy a nagy egyházatyák Atleta Christinek (Isten bajnokainak) nevezték a kereszteslovagokat, akik egyben a lovagi (sport)tornák résztvevői is voltak.

A középkor vezető sportága a lovagi torna volt. A torneamentum jelentése minden esetben harci játék volt, amit két fél vívott meg szabad ég alatt. A két harcos egyéni összecsapását tjostnak (párviadal), a csoportos küzdelmet buhurtnak nevezték. Amellett, hogy iszonyatos nehéz páncélzatban és fegyverzettel nyomták, nemcsak a brutális erő számított. Mivel a tornák után esténként az ünnepségek énekkel és tánccal folytatódtak szinte minden vidéken, ezért a kellem és az énekesi képességek is számítottak. A nézelődő nemes nők tehát a lovagi tornán egyfajta civilizátori szerepet töltöttek be.

tournament_bavarian_engraving-450x263.pngSok lapot nem osztottak ekkor még a hölgyeknek. Az itália városállamok háborúskodása során számos alkalommal rendeztek meztelen felsőtestű női futóversenyt az ostromlott város előtt a védők megzavarására és kigúnyolására. Voltak prostituált futóversenyek, ez a karneváli kultúra része volt, ahol átmenetileg megszűntek a bevett normák és a tiltott dolgok büntetlenül maradtak. A nők adták át a győztesek jutalmát, értékes serlegeket "szűzi kézből, szűzi hálacsók kíséretében." Ismerős a Tour De France vagy Forma1 világából ugyanez manapság. Mikor lesz olyan verseny, ahol a férfi hostess csókolgatja a női győzteseket? Nagy ugrás: a viktoriánus Angliában a nőket alkalmatlannak tekintették a kemény fizikai munkára, így megszűntek a női gyalogló- és futóversenyek. Nem sokkal később, 1876-tól lett az elemi iskolákban tanuló lányok számára kötelező a testedzés Londonban.

talhoffer1.jpgNépszerűek voltak a hadgyakorlatok (Angliában sokszor előírták, hogy 15-60 év között csoportos íjászatban kell részt venni), voltak lövészünnepek, ahol a gyűrűszúrás volt a fő attrakció, lóversenyek, kőhajítás, vízi bajvívás, regatták. A XV. században létrejöttek a vívóegyesületek. A kőcsaták, bottornák, ökölharcok - ezek voltak a legnépszerűbb csapatjátékok - sok sérüléssel, megnyomorodással jártak. A harci játékok civilizált keretek közé szorítása céljából a kijelöltek konkrét helyeket az "ütközetekre". A hídcsaták is élményszámba mehettek: a korlát nélküli hídon csaptak össze ököllel, furkókkal vagy hosszú botokkal, minden egyes vízbeeső helyére új ember lépett. Ezek a nem kicsit durva játékok a háboú kisöccseiként működtek, különböző falvak, törzsek és népek közti feszültségek levezetésére vagy épp felszítására szolgáltak. (Ilyen volt például Amerikában a lacrosse.)

Angliában külön városi játszómezőket jelöltek ki (common green) minden sporttevékenységre. Itáliában a focit (a labda bőr külsőből és disznó-húgyhólyag belsőből állt, szeleppel fújták fel) is gyakran játszották két városka közötti területen: korlátlan pálya állt rendelkezésre, a sötétedésig játszottak, az emberölésen kívül minden megengedett volt. A cél: a másik városkapuba juttatni a labdát.

Később vált szét csak calcio (labdarúgás) és pallone (röplabda) szakágakra. Nagyon divatos volt hosszú évszázadokon át a ma már feledésbe merült sípcsontrúgás (!) vagy a  pallamaglio (ennek épült a pall mall, és bizony a cigimárka is innen kapta a nevét), ahol egy kalapácsszerű ütővel koccoltak fagolyókat. Kicsit golf, krikett és gyephoki.

7cbb5728f402cf1225e4446f5c6232aa.jpgA brit szigeteken külön kategória létezett a véres szórakozásokra (Blood Sportrs). Idetartozott a vadászat, bikahecc, medve- és kakasviadal. (Ezek a borzalmak elég sokáig tartották magukat) Természetesen a legnagyobb népszerűsége a tenisznek, tekének és a lovagi tornáknak volt. Amúgy tudtátok, hogy a teniszben közel 500 éve ugyanúgy számlálják a pontokat?

...MENS SANA IN CORPORE SANO

A könyv a sportok részletezése mellett hangsúlyt fektet, hogy levezesse, miként változott meg az ember testhez való viszonya. Mégpedig a reneszánszban, amikor a humanisták visszanyúltak a görög eszményhez, és egyfajta oktatási reformként behozták a mindennapos testgyakorlást, az "ép testben ép lélek" ma már meghaladott fogalmát, játékmestereket alkalmaztak a városi iskolákban (nem az egyházi iskolákról beszélünk), amiket ismét gimnáziumoknak vagy líceumnak kezdtek nevezni.

Az egyetemek látványos sportparkok létesítésével növelték presztízsüket. A tanulási képességek fokozására a futást ajánlották recratio-t végett. Ja: "az ép testben ép lélek" mondat szinte már a szokásos szövegfélreértelmezéssel kapott gellert, ókori szövegeknél előfordul (lásd Lorum ipsum.) Iuvenalis mondata teljességében úgy hangzik: "azért kellene imádkozni, hogy ép testben ép lélek legyen", és ő a bunkó atlétákra érti, akiknek egészséges testében gyakran pallérozatlan szellem lakozik. 

hurling-depicted-in-the-illustrated-sporting-and-dramatic-news-1884.jpgA XVI. században megjelentek az első nyomtatott sportkézikönyvek, szabályzatok. A század orvosai a sporttal kapcsolatosan inkább voltak megengedőek: nem tekintették károsnak, csupán annak túlzásba vitelét. Annyira népszerű volt a sportversenyek rendezése és az azon való részvétel, hogy 1569-ben az északangol nemesség sportünnepnek álcázott egy (sikertelen) lázadást I. Erzsébet ellen.

Erzsébet egyébként 1585-ben meghiúsított egy puritánok által beadott törvényjavaslatot - ami tiltotta volna a vasárnapi sportolást - mondván, hogy mindenki döntse el, mit csinál szabadidejében. Ekkortájt a mindennapos sportnak semmilyen vallási vonatkozása nem volt már. Később ugye maga a sport vált vallássá. És ekkortájt vált dominánssá, hogy az uralkodó fölényének demonstrálását belső és társadalmi kényszerből sporton keresztül (is) kifejezze. Királyok, fejedelmek iktatták be a sportot napirendjükbe, hogy alkalmasságukat bizonyítsák.

FELCSÚT BÉTA VERZIÓ

paume.jpgMár akkor elindult a stadionépítési láz nimbuszból, sportrajongásból vagy kordivatból: sportpályák, sportházak létesültek mindenfele (lásd: a manapság már elhíresült párizsi Labdaház, vagy a londoni Pall Mall). Itt érdekes ellenhatás mutatkozik az amfiteátrumokkal szemben (ugye ott két színházból csináltak sportlétesítményt): az európai színházak alaprajza téglalap alakú, nem kör vagy ovális.

Sok labdaházból, teniszcsarnokból lett később színház, hiszen oszlop nélküli csarnokuk tökéletesen alkalmas volt funkcióváltásra. 1598-ban 250 labdaház volt Párizsban! A lovagi akadémiák kvázi multifunkcionális sportlétesítménnyé váltak. A pályák és csarnokok szabványosodtak.

Az egyszerű emberek népszerű játékait a felső réteg felkapta, finomította, egysíégesítette, majd a játszóhelyekkel intézményesítette. A sport demokratizál, így a nemes megmérkőzhetett az egyszerű emberrel. Utazó sportvállalkozók hirdették szolgáltatásukat edzőként vagy játékpartnerként. 

Közbevetés: A világon jelenleg közel 11500 stadion van, ebből Európában 4500. A legnagyobb sportlétesítmény jelenleg az Indianapolis Motor Speedway: 250000 ember fér el benne. Az első tízben csak autó- és lóversenypálya van. Finnország legnagyobb futballstadionja háromszor olyan kicsi, mint a hatvanezres síugróstadionja. Lettország legnagyobb stadionjában, a 13 ezres Arena Rigában hokimeccseket rendeznek

kozepkori-sportok_visegrad-kozepkori-etterem.jpg

Télen a korcsolya és a hintószán-hajtás dívott, egy ilyen lovasszán-versenyt mesél el a Jingle Bells is. Voltak bornírt futamok is: 1580-ban a római karnevál alatt rendeztek külön gyerek, zsidó és meztelen öregember futóversenyt is. A 18. században pedig megjelent a Pedetrianism mozgalom (gyalogló- és futómánia, egy csodás honlap erről itt).

GYALOGKAKUKK

Ennek legnevesebb képviselője Rober Barclay Allardice kapitány volt. Íme pár teljesítménye:

In 1801 Captain Barclay walked 110 miles (177 km) in 19 hr 27 min in a muddy park
In 1802 walked 64 miles (103 km) in 10 hours
In 1805 walked 72 miles (116 km) between breakfast and dinner
In 1806 walked 100 miles (161 km) over bad roads in 19 hours
In 1807 78 miles (125 km) on hilly roads in 14 hours

Egyszer fogadásból 1000 óra alatt tett meg 1000 mérföldet, ez alapján hat héten át sohasem aludhatott nyolcvan percnél többet egyhuzamban. Pszichotrip.

pedestrianism-hi-res-cover-image_wide-39ba2e6f08765af5bd23acdf7a38e83d54fac1cc.jpg

 

the-sporting-magazine.jpg1792-ben kibújt a sportsajtó első csírája (The Sporting Magazine) is: ez nagyon durva, mert az első orvosi magazin csak pár évvel korábban jelent meg, azaz a sport a kulturális fejlődés élvonalába tartozott. Az erősportok is előtérbe kerültek, a boksz és birkózás mellé a "Muscle Display", azaz a body building korai változata is felzárkózott. Az "új Sámsonok" vásárokon mutogatták bicepszeiket.

Angliában közben leáldozóban volt a heccsport, sorra korlátozták vagy tiltották be az állatviadalokat. Az állatvédelmi törvények érdekes következménye lett az agyaggalamb-lövészet meghonosodása. Érdekes, hogy a lófuttatás és kutyaversenyek a mai napig megúszták.

Létrejöttek elegáns sportok is, ahol verejték és kosz nélkül lehetett méltósággal eltölteni az időt. A biliárdasztal a polgári szalonokból indult, bekerült a kávéházakba, alapvető berendezési tárgy lett, majd később hasznot is hajtott. Megindultak a torna- és gimnasztikamozgalmak (vigyázzunk, mert ezeket a szavakat már eléggé el- és felhasználták a történelemben, de itt most tényleg azt jelenti, amit leginkább értünk alatta).

HAGYOMÁNYOK FELTALÁLÁSA

A hagyománygyártás két irányba halad: 

1) egy sportnak a valóságosnál jóval magasabb kort tulajdonítanak, történelmileg legitimálják (hoki)

2) bizonyos hagyományokat letagadnak, hogy újnak tűnjön a játék (rögbi)

A reneszánszban az olimpiákkal is elkezdtek foglalkozni, hiszen a humanisták az ókor emlőit is szívogatták nagy szeretettel. Vicenzában Olimpiai Akadémiát alapítottak és 1558-ban olimpiai játékokat rendeztek. (1612-től az angliai Cotswold Hillsben is egészen 1852-ig rendeztek olimpiai játékokat.) Később, ahogy konkrétan feltárták az ókori helyszíneket, még több lendületet kapott az olimpiai eszmény is. De ehhez az kellett, hogy a tömegsport nagy erőre kapjon, és úgy eleve létrejöjjön a nemzetközi sportélet. Ezzel párhuzamosan a technikai fejlődéssel a sportok matematikai jelleget is kaptak, mérhetőek lettek, sőt akár kiszámíthatóak.

historische-wiesn-1.jpg

Nem is tudjuk, hogy az az eszme, amit  ma már újkori olimpiáknak nevezünk, erősen inspirálódott a bajor Oktoberfestekből. 1810-ben I. Lajos rendezte meg a nagy népünnepélyt, ami hagyománnyá vált. Ezen voltak sportjátékok is, kezdetben Svájci Játékoknak nevezték, majd Olimpiai játékoknak. I. Lajos kisebbik fia 1832-ben görög király lett, és elindult az oda-visszahatás. A görögöknél bajor többségű közigazgatás volt,akik helyben itatódtak át a hellén kultúrával, míg az Oktoberfestre meghívott görögök látták, hogy milyen jó is ez az "olimpiai játék". 1858-ben rendelet született az olimpia felélesztésére, de ebből igazán csak 38 évvel később lett valami.

Máshol is voltak törekvések: a 19. században a skót felföldi játékokat támasztották fel. De a görögség iránti rajongás ekkortájt már minden legyűrt. Ott kezdődött, hogy az Oszmán Birodalom előszeretettel fogadott régészeket a területein, mert igyekeztek a Nyugattal jó kapcsolatot tartani. Mit érdekelte őket, ha elvisznek szobrokat, kiásnak régiségeket, hisz nekik a történelem 622-ben kezdődött. Expedíciók, feltárások, kutatások gyorsították fel az olimpiák újra-megrendezésének kezdeményezését. Ahogy Spartacus-szal megesett a szpartakiádok során, úgy az olimpia nevet is mindenki használni kezdte csapatnévként, klubként. 

ÖTKARIKÁS ELFAJZOTTSÁG

1896-olympic-opening.jpgPár érdekesség:

- Coubertin a NOB alapításakor a tagok többségét az ismerőseiből verbuválta, és csak színleg akart megfelelni az egynelőség eszméjének.  A tagokat senki nem választotta, és senkinek nem tartoztak számadással, és ez a mai napig így van. A mai napig kooptálás van, azaz a tagok választják be maguk közé az új tagot. Ez a "permanens oligarchizmus".

- 1896-ban egyáltalán nem volt érdekes a nemzeti válogatottság, minden sportoló egyéni versenyzőként utazott ki. Voltak akik csak azért indultak el, mert épp Athénban voltak és jópofa dolgonak tűnt, és volt olyan szám, ahol alig volt rajthoz álló: a 12 órás kerékpározásban csak ketten értek célba.

- Az első helyezett ezüstértmet és olajágat, a második bronzérmet és olajágat kapott. A harmadik semmit.

f52.jpg- Stamatha Revithi 1896 április 11-én 5 és félóra alatt lefutotta a maratoni tváot, egy nappal a férfiverseny után. Tiltakozásból tette, mert nőket nem engedtek rajthoz állni az első újkori olimpián.

- 1900-ban, a 2. újkori olimpián Párizsban sok sportoló nem is tudta, hogy olimpián vesz részt, mert a rendezvény a világkiállítás kvázi kísérőrendezvénye volt.

- 1912-1948 között rendeztek művészeti versenyeket is, és kimagasló hegymászó-teljesítményért is adtak olimpiai érmet (1924, 1932 és 1936)

- 1960 óta van paralimpia, 1981 óta pedig nem olimpiai sportágak világversenye. Idejön a resztli: amik megbuktak vagy nem akarnak beengedni. Vannak még az elismert sportágak, amik bármikor bekerülhetnek: döbbenet, de a bridzs és a bowling is ide tartozik. Szerintem feszkós lenne egy sportmászó versenyszám vagy fallabda. Na jó, egy tájékozódási futást elég nehéz tévékamerákkal lekövetni, kicsit random dolog. Ebbe a csoportba tartoznak a motorsportok, amiknek eddig még nem sikerült az olimpiai áttörés. Első és utolsó felbukkanásuk 1900-ban volt, amikor Párizsban a teherautó- és a taxipilóták is versenyezhettek.

A beválogatásban lobbistának, sportlapoknak is szerepük van, befolyásolják a döntést. A sakk például régebben a sportújságokban szerepelt, ma már kiszorult.  Durva, de a berlini sakkszövetség nagy támogatási pénzektől és adókedvezményektől esett el, mert a tartományi számvevőszék nem tekinti sportnak már. - továbbra is érthetetlen, hogy azok a sportágak, amiket csarnokban rendeznek, miért nem lehet arányosan elosztani a téli és nyári játékokon (korcsolya és kosárlabda, stb. akár felcserélhető lenne).

Akkor fejezzük le ... be a történetet.

kamp0158_copy.jpg

A XX. SZÁZAD HOZOMÁNYA

Behringer sokat ír a labdarúgás biznisszé alakulásáról, a nagy világversenyekről és az olimpiák történeténél, ami leginkább a nemzetek érvényesülésének igényét jelenti nekem, azaz "kinek van nagyobb f**a?", nekem fontosabb volt a könyvben, hogy miként változott a sportélet. A katonai neveléstől az időtöltésen át, a NOB álamatőrizmusán majd a későbbi professzionalizálódáson keresztül eljutottunk a showbizniszbe, azaz vissza az ókori Rómába.

Főbb csomópontok:

1) bürokratizálódás = szabályok rögzítése írásosan, kötelező érvényűvé tétele, betartatása. (Például rögbi és labdarúgás különvált.) Ugyanakkor hobbiszinten a szabályok kreatív körülményekhez igazítása zajlik (lásd: "nincs kinn sehol", 3 kornél = 1 gól, stb.)

2) sport és pénzkeresés közti kapcsolat, amatőrök szerepe a tömegszórakoztatásban (alulfizetett sportolók, akiket százezrek néznek). Az amatőr szabályok kijátszása alternatív fizetési módokkal: például a rekordért járó pénzösszeget fogadásnak leplezték. Angliában például csak 1960-as évek elejére sikerült elérni a bérplafon hatályonkívül helyezését és az elszerződés szabadságát »» professzionalizálódás. 

3) nők egyenjogúsága, például a női labdarúgás fellendülése. (De még az 1970-es években is a férfisztárok bartánői nagyobb teret kapnak az újságokban, mint az aktív sportolónők.)

article-2313653-19736021000005dc-387_964x681.jpg

4) tömegsport-mozgalmak, a sport társadalmiag beágyazódik (egyesületek), odatartozás = szekta. Bodybuilding hullám, fitnessőrület. A sportosság vonzó lesz az 1980-as években, hétköznapi kultúra vezérmintája. "Megmondóemberei" pedig: Ernst van Aaken futódoktor (jogging propagálója, amúgy kocogás közben elgázolta egy autó, mindkét lábát amputálni kellett) és Kenneth H. Cooper aerobic-könyve. 

5) új sportágak kifejlesztése » piaci hasznosítás » élményalapú társadalom kiszolgálása » szabadidős szórakozás

6) divatsportok megjelenése, elhalványulása (görkorcsolya, hoki, póló), a modern karneváli kultúra megjelenése (városmaratonok) 

7) doppingügynökségek megjelenése

page_1_thumb_large.jpg
8) média szerepének radikális növekedése. Csak két példa: a Tour De France-t vagy az Aranylabdát a francia sportsajtó hozta létre, ahogy a japán laptulajdonosok a hihetetlenül népszerű ekiden (=váltó)futásokat.

9) szponzori szerződések és televíziós közvetítési jogok értékesítése

10) konvenciók: mérhetőség (de pl. a küzdősportban a menetek hossza, a bevitt ütések száma nem mondja meg, ki lesz a végén a győztes.), pontszerzés (a fociban is csak egy megállapodás, hogy a kapubatalálás a mérőszám, bnem pedig mondjuk a labdáhpz többszöri hozzáérés vagy a labdabirtoklás)

11) kell vagy akar sportolni (megélhetés vagy szenvedély)

12) élsportolók kitenyésztése, akik egyszerre népi hősök, példaképek, és a teljesítmény fokmérői

13) sportmetaforák (nyelvészeti jelenség, hogy sportnyelvi fordulatok és terminus technikusok jelennek meg a hétköznapi és politikai kommunikációban): ujjat hú, célegyenes, tartja a tempót, fut a megválasztásért, nem remeg a keze, időt kér, leszorít a pályáról, lecserélik illetve favorit, öngól, célfotó, nehézsúlyú. Ennek legdurvább megjelenése az amerikai egyetemek baseball-kifejezéses szexterminológiája: first base = csókolózás, second base = petting, third base = intenzív matatás, orális szex, home run = közösülés.

14) sporttámogatás, egészségbiztosítás » a funsport, extrémsport és trendsport megjelenése

15) urbanisztikai változások sportok miatt (pl. gördeszka, bicikli)

16) osztályok sportjai: A munkásosztály körében a fizikai erőt igénylő sportok (küzdősportok, foci, rögbi) voltak népszerűek. Ezek a sportok a jelenről szóltak. A középosztály és a felső réteg pedig jövőorientált sportokban gondolkozott, egészség és társadalmi presztízs köthető ezen sportokhoz (fitness, természetben űzhető sportok, low-contact csapatsportok mint a röplabda, krikett, drága sportok mint a vitorlázás, vadászat). 

dempo-sports-club-footbal-team-1977.jpg

Egy meredek megjegyzése van a szerzőnek: "A maratoni futás nagy üzlet lett, mára a városi maratonok jelentősége jóval túlszárnyalja az olimpiáékat."

(Képek: a Google végtelen világa)

Szólj hozzá

kritika sport könyv behringer irodalom olimpia 2017 kultúrtörténet