Egy edző, aki 50 éve csendben formál generációkat. Tapasztalatból, megfigyelésből és makacs következetességből. És a poszt / podcast megjelenése napján ünnepli 76. születésnapját.
Élsportolóból lett edző, aki felismerte a saját határait – és onnantól másokban kereste a maximumot. Tanítványai között országos csúcstartók, Európa-bajnokok, olimpikonok, miközben a háttérben konfliktusok, törések és kemény döntések kísérik a pályáját.
Egy több éve halogatott életmű-interjú: egy egész nap klubházban, pályaszélen, résztávok között. Tehetségnevelés és a tehetség üvegplafonja, a középszerűség elutasítása, dopping, tanítványok - rengeteg dolog szóba kerül. Az első, masszív részben többnyire a pályaív és az edzői krédó rajzolódik ki, a másodikban pedig majd bemegyünk a „műhelybe”.
A teljes podcastot és további extra tartalmakat keresd a Patreonon. Előzetes:
Online elérhető a teljes Kékkör-sorozat a Cinego katalógusában. https://cinego.hu/valogatasok/kekkor
Ha már ott voltam Kecskeméten, be is álltam a pályára, belekóstolgattam a tizenévesek résztáv edzésébe, igaz én csak 400 métereket mentem (bírtam) velük, ők 600-akat futottak. Érdekesség, hogy a résztávok között sosincs pihenés vagy séta, mindig lassabb futással vezetik fel a következőt – ez is Németh Gyula krédója.
Mit jelent nála edzeni, hogyan ismeri fel a tehetséget, és mi az a sajátos, puritán edzői filozófia, ami mögött fél évszázadnyi jelenlét áll. Mit jelent tehetséget nevelni, és mi az ára annak, ha valaki nem hajlandó elfogadni a középszerűséget.
Szó lesz pályaszéli módszerekről, kiválasztásról, Híres László mesteredző hatásáról, valamint arról, hogyan dolgozik együtt fiatalokkal ma is.
Előkerülnek tanítványok és történetek: Csillag Balázs, Palkovits István, Szemerei Levente, Zsigmond Előd, illetve a magyar atlétika közege Balogh Gyulától Sárközi Gyulán és Zemen Jánoson keresztül Szűcs Csabáig – sikerekkel, rivalizálásokkal és törésekkel együtt. (Németh a kép közepén stopperral a nyakában.)
Élsportolóként kezdte: 3000 méteres akadályfutó volt, országos bajnoki címekkel és válogatottsággal. Huszonévesen azonban hozott egy nehéz, de tiszta döntést: felismerte, hogy ezen a szinten ez a maximum, és edzőként többet adhat hozzá a sporthoz.
Mestere Híres László volt – a magyar akadályfutás egyik úttörője, akit Iglói Mihály mellett a legnagyobb hazai edzők között emlegetnek.
Az, hogy mit jelentett ez a kapcsolat, és pontosan mit tanult tőle, nehezen megfogalmazható – és talán ugyanilyen nehéz megragadni azt is, hogy Németh Gyula mit és hogyan ad tovább a saját tanítványainak.
Híres (Hrabusa) László (1917–2008) magyar közép- és hosszútávfutó, az akadályfutás hazai úttörője. Szegény körülmények közül indult Újpestről, majd Felsőgödön nőtt fel; fiatalon dolgozott, hogy tanulhasson és sportolhasson.
Kezdetben titokban edzett, majd gyorsan kiemelkedett: 1933-ban már tehetségkutató versenyt nyert, később ifjúsági szinten kilenc országos bajnoki címet szerzett.
1938-ban a 3000 méteres akadályfutás első magyar bajnoka lett, pályafutása során hétszeres országos csúcstartó és 27-szeres válogatott volt, egészen 1950-ig.
A második világháború miatt elmaradt olimpiák következtében versenyzőként nem indulhatott ötkarikás játékokon.
Edzőként vált igazán meghatározóvá: több ország válogatottjánál dolgozott, és számos kiváló futót nevelt, köztük Szentgáli Lajost, Zemen Jánost és a blogon már kétrészes interjúban kitárulkozó Mecser Lajost; tanítványa, Franjo Mihalić olimpiai ezüstérmes lett 1956-ban.
Munkásságát szakmai sikerek és konfliktusok is kísérték: a sportvezetés többször háttérbe szorította, legismertebb története szerint 1968-ban, amikor nem kísérhette el tanítványát az olimpiára, saját vérével írt levelet tiltakozásul.
Civil életében dekoratőrként és ipari vállalatnál dolgozott, emellett rajzolt, fotózott, és közösségi szerepet is vállalt Gödön. Edzőként és sportemberként egyaránt maradandó hatást gyakorolt a magyar atlétikára.
Németh Gyula nem mesteredzői diplomával építette fel a karrierjét: középfokú edzői végzettsége van a Testnevelési Főiskoláról, és leginkább a józan észre, tapasztalatra és megfigyelésre támaszkodott. Nagy figyelemmel dolgozik. Az állandó, pályaszéli jelenlét a lényeg, amit más (táv)edzők megspórolnak.
Közben civil munkát végzett – volt például karosszérialakatos, majd hőközpont-kezelő, ahol hajnalban kezdte a műszakot. 1989-ben infarktust kapott, de az edzői munkát folytatta, még ha a saját napi futásait vissza is kellett fogja.
Edzői munkáját ugyanakkor nemcsak a sikerek, hanem történetek és karakterek is kísérik. Olyan nevek tartoznak a környezetéhez, mint Balogh Gyula, vagy Sárközi Gyula és Lamuth Jakab, akik korábban Szűcs Csaba riválisai voltak 3000 méteren, majd maratonon.
Szűcs, a Spuri futóbolt lelke tartotta három évtizedig a magyar maratoni csúcsot, amit pár éve vett el tőle Szemerei Levente.
Később a Héraklész-program középtávfutó szakágvezetőjeként is dolgozott. Edzői fókusza elsősorban az utánpótlás: serdülő, ifjúsági és junior korosztályokkal foglalkozott, és ezen a szinten ért el kiemelkedő eredményeket közép- és hosszútávon – 1500 métertől a maratonig.
Tanítványai között több korszakos futó is megtalálható. Csillag Balázs 2002-ben, Németh Gyula irányításával futott 13:26.96-os országos csúcsa 5000 méteren a mai napig érintetlen.
Palkovits István U23-as Európa-bajnoki címet szerzett 3000 méteres akadályfutásban, míg Szemerei Levente maratonon ért el kiemelkedő eredményeket – mindhárman saját számuk jelenlegi magyar csúcstartói.
Érdekes metszéspont, hogy Palkovits István volt Szemerei Levente egyik legnagyobb riválisa abban az időszakban, amikor Szemerei még középtávon, akadályfutásban versenyzett.
Ráadásul Szemerei korábban került Németh Gyula keze alá, mint Palkovits – így egy időben egy edzői gondolkodásból kinövő, mégis egymással versengő pályák rajzolódtak ki.
Csillag Balázs pedig Szekszárd sportcégének ügyvezetője volt a 2010-es években, valamint Márkus Öcsivel - aki szintén edzett Némethnél - szervezte a Korinthosz, Borvidék, Bodri Trail stb. versenyeket. Itt a Tolnai Népújságban 2001. július 12-én:
Németh Gyula hatása azonban nem korlátozódik kizárólag az atlétikára: nála készült többek között a triatlonos olimpikon Faldum Gábor és Boronkay Péter is.
Személyes szál is kapcsolódik a futáshoz: fia, Németh Máté szintén tehetséges futó volt, az iowai egyetemen tanult és versenyzett, de végül vashiány miatt abbahagyta.
Az edzői pálya azonban később sem volt mentes konfliktusoktól. Németh Gyulát sokan nehéz emberként írják le: makacs, következetes, „kos” alkat, aki nem kerüli az ütközéseket.
Németh Gyula munkáját egyszerre övezte elismerés és konfliktus: miközben sorra nevelte a bajnokokat és válogatottakat, a háttérben egyre erősebb ellentétek alakultak ki közte és a sportvezetés, illetve egyes tanítványok között.
Több ígéretes tanítványával is voltak szakításai – ezek közül az egyik legfájdalmasabb a Palkovits Istvánnal való kapcsolat megszakadása volt, amely mély nyomot hagyott benne, és még ezt a beszélgetést is késleltette. Pedig Palkovitsot sokan a magyar atlétika egyik legnagyobb reménységeként tartották számon.
A szekszárdi évek lezárása után sem állt meg: új közegben, 2014-től a Kecskeméti Atlétika és Rugby Clubnál dolgozik, legutóbb a fedettpályás országos bajnokságon tanítványa, Szabó Benjámin 3000 méteren második helyet szerzett.
Még 80 fele közeledve is az hajtja, ami kezdetektől: megtalálni azokat, akikben „mocorog valami”, és elindítani őket egy úton – akkor is, ha nem látszik előre, meddig jutnak el.
Munkásságát több díjjal is elismerték: 2008-ban a Magyar Atlétikáért kitüntetés bronz fokozatát kapta meg, 2021-ben pedig az Év edzőjének választotta a Magyar Atlétikai Szövetség.
Folytatjuk!
Szállj be a finanszírozásba, patronáld a 14 éve fennálló Nem Azé blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
