A DUV több mint 10 millió ultrafutó-teljesítményt, 2.5 millió futónevet és 118.000 versenyt őriz. Az ultrafutás "bibliája' - az egyik legfontosabb, önkéntesek által épített emlékezete.
Hogyan lesz egy futóeredményből sporttörténet? A számok mögött néha évtizedes pályák, viták és történetek vannak.
Jürgen Schoch, a DUV egyik vezető statisztikusa arról beszél, mitől hiteles egy eredmény, hogyan épült és épül fel a DUV, és mit nem lehet pusztán táblázatokban mérni.
A műsorban angolul beszélgettem az adatbázis kulcsemberével; a rövid magyar leiratot lent találjátok. Az interjú létrejöttében segítséget nyújtott: Herbert Ziefle.
A teljes adást podcast és vodcast formában, valamint további extra tartalmakat keresd a Patreonon. Előzetes:
Teltházas, pótszékes premier után ősztől újra a Dumaszínház műsorán a hosszútávról (munka, futás, stb.) szóló előadásom. Jegyek és leírás itt: szeptember 6. 18:00 & október 4. 18:00.
Sok ultrafutó számára a DUV Statistics oldala egyszerűen az a hely, ahol rá lehet keresni egy régi eredményre. Egy 100 kilométeres futásra (event), egy 24 órás versenyre (race), egy régen látott névre (name) vagy akár egy futóklubra is (club). De a DUV adatbázisa ennél sokkal több: egy sportág élő archívuma.
Több mint tízmillió rögzített teljesítményt kapcsol össze futókkal, versenyekkel, klubokkal, ranglistákkal, rekordokkal és történeti adatokkal. Egy futó profiljában nemcsak célidők látszanak, hanem egy teljes sportolói pálya: mikor és milyen távokon versenyzett, hol tért vissza évek vagy akár évtizedek után, hogyan alakult a teljesítménye.
Jürgen Schoch, a DUV elnökségi tagja és statisztikusa húsz éve dolgozik ezen a rendszeren. Bár az ultra-statisztika a hobbija, egyáltalán nem követi az ismert futókat, neki ők csak egy-egy adat.
Ő is egy adat, ráadásul kettő is van belőle a DUV-n, erre is rákérdezek, hogyan fésülik össze vagy szét az azonos nevúek eredményét. Most épp svéd bringatúrán van, digitális detoxban, ott értem utol. De a laptopja ott is nála, napi 10-15 emailt kap versenyeredményekkel, amiket fel kell vinnie a rendszerbe.
Maga a Német Ultramaraton Szövetség már korábban is létezett, de Jürgen 2005 körül indította el az adatbázisprojektet. Akkor még éves, nyomtatott kiadványokban jelentek meg az ultrafutó-ranglisták, amelyekben legfeljebb 100-150 eredmény fért el.
Schochban akkor fogalmazódott meg, hogy digitálisan akár az első ötszáz vagy ezer teljesítmény is láthatóvá válhatna.
Az adatbázis ma már évi mintegy kilencezer versenyt próbál követni világszerte. Húsz éve ez a szám körülbelül ezer volt. A sportág közben messze túlnőtt korábbi európai, amerikai és japán központjain: Kínában, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában is gyorsan növekszik.
Schoch szerint éppen ez a siker teszi egyre nehezebbé a munkát.
Büszke vagyok rá. De ugyanakkor teher is, mert nehéz mindent nyomon követni.
De mi is az a DUV?
A DUV olyan egyesület, amelynek célja az ultrafutás támogatása és az ultrafutók érdekeinek képviselete.
Jogilag azonban ugyanolyan státuszuk van, mint bármely más bejegyzett egyesületnek – például egy nyúltenyésztő klubnak vagy egy bélyeggyűjtő egyesületnek.
Bár a céljuk az ultramaratoni futás támogatása, nem sportegyesület, ezért nem tagjai a DLV-nek, vagyis a Német Atlétikai Szövetségnek. Nem tartanak edzéseket, és a sportolók nem egy DUV nevű klubcsapat színeiben versenyeznek.
Néhány évvel ezelőttig a DLV csak a német 100 kilométeres bajnokságot rendezte meg. A többi bajnokságot – az 50 kilométerest, a 6 órásat, a 24 órásat és az ultratrailt – a DUV szervezte.
2020 óta a DLV és a DUV együttműködik az országos bajnokságok lebonyolításában. A DLV ma már hivatalosan elismeri a német 100 kilométeres, 50 kilométeres és 24 órás bajnokságot, valamint a német ultratrail-bajnokságot, miközben ezek megszervezéséről a DUV gondoskodik.
A 6 órás bajnokságot továbbra is kizárólag a DUV rendezi, és azt a DLV hivatalosan nem ismeri el.
A DUV-nál nincs nagy apparátus Jürgen mögött: nagyjából tíz rendszeres közreműködő dolgozik az adatbázison, miközben további húsz ember munkáját is el tudná képzelni, ha valóban teljes lefedettséget akarnának. Munkájukról, módszereikről minden tudnivaló itt.
A munka ráadásul nem egyszerű adatfeltöltés. Az eredménylisták csak mintegy harminc százalékát küldik el közvetlenül a versenyigazgatók. A többit meg kell keresni versenyoldalakon, időmérőknél, más adatbázisokban. Ezután következik a tisztítás: nevek, országkódok, klubok, nemek, időeredmények, távok, olykor nem latin betűs írásrendszerekből átírt nevek.
Magyar közreműködőt keres a DUV!
A DUV-nak korábban volt magyar önkéntese, jelenleg azonban nincs olyan ember, aki rendszeresen figyelné és rögzítené a magyar ultraversenyek eredményeit.
Jürgen Schoch szerint már heti 5-10 óra rendszeres munka is sokat segítene. Nem egyszeri eredményküldésre lenne szükség, hanem olyan együttműködőre, aki ismeri a hazai versenyeket, kapcsolatban tud lenni a szervezőkkel, és segít abban, hogy a magyar ultrafutás eredményei pontosan, a megfelelő futóprofilokhoz rendelve kerüljenek be a nemzetközi adatbázisba.
A jelentkezők a DUV kapcsolatfelvételi űrlapján vagy Jürgen Schochnál érdeklődhetnek.
A legfontosabb feladat azonban az, hogy minden egyes teljesítmény a megfelelő futóhoz kerüljön. Egy név ritkán elég. A DUV-ban körülbelül száz Dave vagy David Smith szerepel, és egy angol név nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Dél-Afrikában is előfordulhat. A születési év, a nemzetiség, a klub vagy a lakhely sokszor döntő információ.
Nem egyszerűen feltöltünk egy eredménylistát az adatbázisba. Megpróbálunk minden egyes teljesítményt egy konkrét futóprofilhoz rendelni
– mondja Schoch. Ha ezek az adatok hiányoznak, a munka hirtelen órákig tartó nyomozássá válhat.
A gyenge forrásadat gyenge adatbázisadatot eredményez.
Ebben a munkában a rajtlisták is segítséget jelenthetnek. Ha egy végeredményben nincs feltüntetve a futó születési éve, de a rajtlistán igen, a DUV megpróbálja a név vagy a rajtszám alapján összekötni a kettőt. A rendszer ugyanakkor nem kezel minden versenyt azonos módon: a fix távú futásoknál általában csak a teljes távot teljesítőket veszik fel, míg az időversenyeknél vagy Backyard formátumban bizonyos, legalább 45 kilométeres DNF-teljesítmények is bekerülhetnek.
Az adatbázisnak azt is el kell döntenie, mit tekint egyáltalán versenynek. A DUV általános alsó határa 45 kilométer. Kell hozzá több induló, ugyanazon a helyszínen, összehasonlítható körülmények között, független időméréssel.
Nem elég, ha néhány futó hétvégén elmegy egy hosszú közös futásra, majd a végén eredményként szeretné rögzíteni azt. Indulóból legalább kettő kell, de célba érőből akár egy is elég lehet. Nagy versenyek megkövetelik kritériumként az olyan versenyekre való hivatkozást, ahol legalább 5 célbaérő van.
Schoch különösen fontosnak tartja, hogy az időmérés ne a futók saját óráján alapuljon.
A futók nem indíthatják el és állíthatják meg a saját órájukat, majd mondhatják a versenyigazgatónak: ez volt az időm.
Ezért nem kerülnek be a rendszerbe az egyéni Fastest Known Time-kísérletek sem: lehetnek rendkívüli teljesítmények, de nem versenyek abban az értelemben, ahogyan a DUV használja a szót.
A rendszernek olykor kényesebb ügyekkel is foglalkoznia kell. Az adatvédelem miatt egy futó kérheti, hogy bizonyos személyes adatok, például a születési dátuma ne jelenjen meg. Előfordulhat az is, hogy valaki teljes profilját el akarja rejteni. De Schoch szerint nem lehet egy sportolói pályafutást utólag megszépíteni:
Nem kozmetikázzuk valakinek a sportolói múltját.
Ha egy eredmény hivatalos, akkor az adatbázis dokumentálja, akár illeszkedik a futó önképéhez, akár nem.
A doppingeseteknél is a dokumentálás a logika. Ha egy teljesítmény már bekerült a rendszerbe, később DSQ-val, diszkvalifikáltként jelölhető, és megjegyzés is kerülhet a profilhoz.
Ha a hivatalos javított eredménylista már eleve nem tartalmazza a sportolót, akkor a teljesítmény sem jelenik meg. Schoch szerint itt sincs automatikus információs rendszer: sok esetben csak akkor értesülnek egy ügyről, ha valaki helyben jelzi nekik.
Nem minden verseny jelent ugyanannyit a sportágban. Schoch számára a Spartathlon
többé-kevésbé a nagyon hosszú országúti ultrafutás nem hivatalos világbajnoksága.
A Western States és a JFK 50 Mile is különleges presztízsű esemény, Európában pedig a Biel 100 Kilométer történeti viszonyítási pont. A dél-afrikai Comrades Marathon a maga sok ezer célba érőjével szinte városi maratoni léptékű ultraverseny, szigorú tizenkét órás szintidővel, amelyet a stadionnál szó szerint lezárnak.
Schoch saját futói múltja is ott van az adatbázis mögött. Négy évtizeden éven át futott ultramaratonokat, főként 50 és 70 kilométer között érezte igazán otthon magát. A 100 kilométeres versenyek már inkább túl hosszúnak bizonyultak számára.
Néhány éve a térdproblémák miatt többé-kevésbé abbahagyta a futást. Idén tavasszal négy hét után fel kellett adnia a Camino de Santiago gyaloglását is, és inkább kerékpárra váltott.
Most is hosszú kerékpártúrán van, digitális detox lenne Svédországban, de a számítógépét is magával viszi. Naponta tíz-tizenöt e-mail érkezik hozzá: eredmények, javítási kérések, duplikált profilok, régi listák.
Időben és ráfordításban nekem olyan, mintha lenne egy második állásom.
– mondja.
A DUV-nál végzett munka ugyanakkor alapvetően önkéntes. Az egyesület mintegy 1700 tagja fizet tagsági díjat, ebből működik a rendszer, a közreműködők pedig csak jelképes juttatást kapnak. Schoch számítása szerint ez átlagosan körülbelül harminc centes óradíjat jelent a statisztikusoknak.
Backyard
Az ultrafutás mai boomjának egyik látványos jelensége a Backyard-versenyek robbanása. Schoch szerint az ötlet „nyilvánvalóan termékeny talajra hullott”. Huszonnégy vagy harminchat óráig társas, kommunikatív formátumnak tartja, de a száz órán túli teljesítményekkel már kritikusan viszonyul.
Ennek kevés köze van ahhoz, hogy valaki jó futó-e, inkább ahhoz, mennyire képes elviselni az alváshiányt
– fogalmaz.
Frontyard
Őt inkább az úgynevezett Frontyard vagy kieséses versenyek érdeklik. Ezekben körönként egy perccel rövidül az engedélyezett idő, és mindig a szintidőn belül utolsó futó, valamint minden elkéső célba érő kiesik. Néhány óra alatt lezajlik, mégis nemcsak a mezőny elején, hanem a végén is valódi versenyhelyzetet teremt.
A teljes beszélgetésben szó esik még az életkorra korrigált teljesítmények értelméről, az AI lehetséges szerepéről a futóprofilok azonosításában, a régi papíralapú eredménylisták digitalizálásáról, valamint arról is, hogy mit jelent egy olyan sportág emlékezetét őrizni, amely gyorsabban növekszik, mint amilyen gyorsan dokumentálni lehet.
A podcastban Jürgen Schoch nemcsak a DUV működéséről beszél, hanem arról is, mi marad meg egy sportágból, ha eltűnnek az eredménylisták, a rajtszámok, a régi papírok és az emberek, akik még tudják, kik álltak egy név mögött.
Segíts adománnyal, patronáld a 14 éve fennálló Nem Azé blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
