futó gondolatok

nem azé, aki fut

Hét év blog

Változások, újdonságok, podcastok

2019. május 10. - őze bálint

Minden UltraBalaton arra emlékeztet, hogy egy évvel öregebb lett a blog. Most épp hétéves. 2012-ben indult az egész ezzel a klasszicizálódott poszttal, amikor tökutolsó lettem az UB-n, két és félórával kiesve a szintidőből, de végigmentem, meg is vártak a célban. Szép és fájdalmas minden visszagondolva, nehezen birkózom meg az idővel. Azzal is amit múlasztok futás közben, de föleg azzal, amit mulasztok. Csomó minden történt azóta, nyilván. (Például négy éve az UB felé sem néztem) Ez a blogos hét év (de a futásban töltött 12 is) egy baromira felemelő és megterhelő periódus volt-van, rengeteget kaptam a futástól, és rengeteget el is vett. Ráment egy csomó minden, visszajött jópár, de azt hiszem, ez nincs arányban. Nem tudom, hogy most ugyanezt választanám, ugyanígy csinálnám-e. Talán, nem, nem tudom. 

Hét év alatt rengeteg minden változik: test, szellem, nézőpont, viszonyulás, sejtek. Ez velem is így van. Hét év nem rövid, és a hetedik év sokszor kritikus pont kapcsolatokban, munkákban, hobbikban is. Pantha rhei - az egyetlen állandó a változás maga.

budapestrun_logo_tipoval_resize.jpgA blog is változik. Új arculatot és új logót kapott, és kicsit más hozzáállással íródik innentől. Marad reklámmentes - hacsak nem jön egy visszautasíthatatlan ajánlat, mint a BSI-nek a Nemzeti Futóverseny. Marad autentikus, szarkasztikus, (ön)kritikus. Hogy pózmentes-e, nem tudom - végülis minden póz és manír, s ez maga az ember. Továbbra sem vagyok zászló a mások ünnepén. 

Mostanában billentyűundorom van - ez a legkisebb problémám -, így a blogon is kevesebb lesz az írott tartalom. Az arányok a szövegről a hangra terelődnek. Nem utolsósorban azért, mert a futásból is visszaveszek egy időre, de az érdeklődésem iránta - s így önmagunk viszonylagos megfejtése iránt - töretlen. Erről még azért írok egy posztot a közeljövőben.

2019-től a Runner's World Magyarországban nemcsak rendszeres szerző lettem, hanem elindul a közös podcast-adásunk is, a Büntetőkör. Ebben a futó-szappanoperában az RW-vel közös metszéspontunkba eső alakokat szólaltatom meg, vesézek ki témákat a teljesség és részrehajlás igénye nélkül. Egyszerű kérdező és társalkodópartner leszek, nem török riporteri nívódíjra. A felvételek ott készülnek és úgy, ahogy a sors az interjúalannyal összehoz minket.

Azok a témák és figurák, akik nem férnek bele a RW-s podcastokba, mert túl személyesek, marginálisak vagy speciálisak, azok a blog saját bejáratú podcastjában, egyfajta nemazés hangjáték-sorozatban fognak megjelenni. A nevéről és tematikájáról később, úgyis kiderül.

A Büntetőkör első adása rögtön kettéválik, mert szétbeszéltük az időt Csanyával, s így sem tudtunk minden témára sort keríteni.

íme az #1 rész.

Tovább

Futóhordák a Szigeten

(Vízfejű budapesti poszt!) Készült két éve egy érdekes felmérés a Margitszigeten. A magyar Eco-Counter cég csinálta, ami amúgy a kerékpár-számlálókat is üzemelteti. Fő profiljuk a gyalogos és kerékpár áthaladások mérése bárhol, ahol felkérik őket.

Tovább

Szembeszél / Bürokrácia a futóéletben

Mint ismeretes két napja a főpolgármester megint meglengette a furkósbotot, elküldte a selyemzsinórt, kinek hogy tetszik. Akkor mindenképpen illik gyanakodni, amikor valaki úgy kezd egy mondatot, hogy "szeretem a sportot, magam is sportoltam..." Erről írok az 2-es pontban. Fejlemény is van: kérdéseimet elküldtem a Fővárosnak, és a hivatal egy nappal később válaszolt is a háromból egy kérdésre. Kaptam egy excelt, hogy mik a kiemeltnek számító versenyek 2020-ban. De előbb egy még aktuálisabb rémhír, ami igaz.

Tovább

Hol (k)ínjaink domborulnak / A sérülés filozófiája

Sőt hol kínaink domborulnak, de ez már sok (mint a Maksa-híradó). De mégiscsak az elmúlt félévről, meg Kínáról fogok írni. No és az ínakról meg az inaktivitásról. A sérülés anatómiájáról, hatásmechanizmusáról. A sérült futó lelkiállapotáról és logikájáról. Futó-gyászmunkáról. Fantasztikus érmekről. Meg a balsorsról és a víg esztendőről. Bosszantóan hosszan és hosszantóan bosszan.

Tovább

A trikó visszavág / Az atléta visszatér

Évtizede lobbizom azért, hogy az ATLÉTATRIKÓ (ez a szóösszetétel pont annyira redundáns mint a CD-lemez) visszakerüljön a megérdemelt helyére a futás panteonjának, és belekerüljön a rajtcsomagba. Jogot mindenkinek, hogy szabadon teregethesse hónaljszőr-pamacsait. Hogy formás rotátorköpenyét kivillanthassa (kivéve a kígyóvállú értelmiség, ugye). Hogy kóla-reklámba illő ablakmosónak érezhessük magunkat, vagy olajos autószerelőnek.

Tovább

180 kilométernyi görög horrorpornó

Olympian Race (Aethlios 2018)

kepernyofoto_2018-12-19_17_44_22.png


2018. Május 18-19. Aethlios 180 km(avagy Olympian Race, Görögország, terep-aszfalt), 4500m szint, 26h 50m

A cím kattintékony, bár index címoldalra sosem kerül ez a blog, lévén nincs rajta engedélyezve a reklám, és ez így is marad, ahogy a szponzoroktól is tartózkodom. 

A kedvenc versenyemmel zárom az évi beszámolókat, jobb később megírni és célba érni, mint soha - lásd a 2012-es UltraBalaton befutómat két és félórával a szintidő után. Kevés versenyrizsa, sok kultúrtörténet, még több kép! 

Tovább

Halálvölgy - 2019. Január 6.

Néha kényelmesebb ülve nézni a futást, mint futás közben üldögélni...

img_5919.jpgA 2017-es Badwater-tripről (Lubics Szilvi és kísérőinek 217 km-es kalandja Kalifornia sivatagos vidékén 47 fokban) sokat hallhattatok, olvashattatok részletesen a blogon is (itt).

Megkapta az - állítólag nívós - Ezüstgerely-díjat is, amit sportújságírók és a MOB ad ki már három évtizede évente különböző kategóriákban.

Tovább

Japán, 250 km - nem Shinkansennel

A mi Szentháromságunk: a Víz, a Sziget, a Hegy.

img_4005.jpg

Április 20-21. 250 km Sakura Michi International Nature Run (Cseresznyefa-virágzás) 33h 52m (41. hely, a legjobb nem ázsiai). 

Egy itthon méltatlanul nem ismert, neves, nehéz verseny, borászdumával mint egy nagy, testes, aromás nedű, cseresznyés ízzel a lecsengésben. Idén ketten voltunk, jövőre már többen megyünk! "Könnyes szemmel arra gondolok, hogy nehogy lemaradjál."

A poszt megkésett és egyben időszerű: a napokban jött ki a 2019-es előzetes rajtlista: 43 külföldi jelentkező van a 26 helyre. (Na ki, na ki? Lesz repríz?) Mivel nem könnyű bekerülni ide, így exkluzív beszámoló is ez egyben.

Tovább

A politikus is ember - és futó is néha

Sőt, meg fogtok lepődni, még a politikus is volt aranyos, kedves kisbaba. Lásd az egyik kedvenc Petri-versemet a poszt alján.

Emlékeztek még, hogy fényévekkel ezelőtt Gyurcsány Ferenc futni invitált mindenkit a Szigetre reggelente, hogy aszongya kérdezzen tőle, aki akar, beszélgessenek futás közben az ország és a nép ügyes-bajos dolgairól. Nem tudom, ebből lett-e valami, vagy csak Feri futótársunk PR-húzás volt.

Tovább

VASEMBEREK - A fájdalomközösség olvasnivalója

Dave Scott = Chuck Norris?img_8214.jpg Csak azért kérdezem, mert

- Dave Scott sosem viselt órát és

- Dave Scott sosem örült vagy integetett a célszalag átszakításáig és

- Dave Scott sosem sétált, soha nem gyalogolt egyetlen percet sem az ironman maratoni futásán? 

Állítólag az emberek a rövid posztokat kedvelik, keresik, arra trenírozza őket a "modern, rohanó mobilvilág". A blog.hu eleve korlátozza a posztok hosszát, karakterszámát. 65000 a limit - hát ez nekem és a grafomán társaimnak agyrém. De akkor íme itt egy rövid poszt.

Tovább

KÁRMENTŐ (Spartathlon2018 - #2)

Izzada orcám

(Az 1. rész itt. Bele se kezdjetek nélküle.)

45377178802_3b4944a34b_o_x.jpg

Szóval az idei Spartathlonon mindenki kinyitotta a maga különbejáratú kármentőjét. Bevackolt és onnan tartotta a frontot. Jómagam a zsinórban hatodik teljesítésért mentem, és csak a legelső (2013), spártai küszködéshez volt fogható - a végjáték miatt. Nem nehéz volt, hanem bonyolult és meghatározó.
Szóval mint említettem az első részben, idén nem a hőség volt a fő ellenfél, nem a  a perzselő, kiszipolyozó nap indított centrális attakot. Igaz, a bal szárny (limitidők) és a jobb szárny (hullámzó útvonal) örök szekundásként most is felsorakozott a 246 kilométeres arcvonalon. A két szárny, mint Szkülla és Kharübdisz, azonnal bekerítő hadmozdulatokba kezdtek. A leleményes futók többsége kibújt a halálos öleléséből, hogy újabb fronttal kerüljön szembe: széllel és esővel.

Tovább

KÁRMENTŐ (Spartathlon2018 - #1)

Üvöltő szelek

(A 2. rész itt.)

Amikor a puszták népe mulatozásba fogott a kurta kocsmákban, amikor bőszen fogyott a fröccs és a karcos pálinka, akkor minden valamire való fogadós, csárdás vészüzemmódba kapcsolt. Sebtiben összekapkodták a duhajkodás közben még éppen nem összetört értékes edényeket, üvegeket, poharakat, díszeket, magát a csaplárnét is (nehogy megpocsékolják, ahogy Tolnában mondják), és vitték a belső terembe. Ez a ráccsal elzárt rész volt a kármentő*; lehetett egy masszív kredenc is. Hortobágyon tudtommal ma is megtekinthető pár becses példány. 

Nemcsak a kocsmárosoknak, hanem minden valamire való futónak is van saját kármentője. Ennek kocsmárosa lelkifröccsöt mér - így bekkeli ki a futó a magára mért viszontagságokat. A futó kármentője egyedi, testhez- és lélekhez álló darab. Emberi csigaház. Van, akinél ez a B-terv, és van, akinél ez a végső megoldás, a pánikszoba. Sokan ezt nevezik "mélyre nyúlásnak", "holtponti helyzetnek". (Nincs holtpont, mindig van lejjebb. Ahogy feljebb is.) 

Tovább

"Éreztem, hogy megy"

2018 első fele - magyar versenyek 2. (Korinthosz és Suhanj! 6)

39135971_481854198892345_3583415172103929856_n.jpgTudtátok, hogy hogyan hangzik a futó haiku? Hogy miért jó a termőtalaj a bogyiszlói paprikaföldeken? Hogy lényegesen megemelkedett az ultraelitben az esztéták száma? Hogy mi az hogy futó-levonulás? Hogy feltűnő gatyában könnyebben levadásznak egy versenyen? Hogy az ókori görögök mit tartottak a győzelemről? Hogy milyen jólesik ket karéj bundáskenyér es 4 deci bor 6-7 óra futás után? Elárulom: kurvajól. 

Tovább

Sok egyforma lépés

2018 első fele - magyar versenyek 1. (BAB, duatlon és maratonok)

911_km-balesetmentesen.jpg Tudtátok, hogy a sprint duatlon olyan, mint a modern szex? Hogy egyes helyeken mivel helyettesítik az izóitalt illetve a sót? Hogy valaki azért megyel egy versenyezni, hogy ne teljesítsen, hanem megússzon? Hogy mi az a Bérces-szendvics? És hogy mi a flow tökéletes futó megfogalmazása?

Tovább

Kiégés - a jófajta

2018 első fele, azaz magyarosan kétharmad!

34537196_223652718222756_6277190528119341056_n.jpgEgy intenzív tavaszi-nyári periódus zárszámadása következik négy részben, benne egy jórafordult Spartathlon-frusztrációval, Korinthosz80 (vagy 81?) győzelemmel, a japán 250 km-rel, görög 180 kilis terepes talphasadással (Nemea-Olympia) és egyéb csemegékkel.

Tovább

Folyékony kenyér - egy gyorsfogyás dióhéjban

4uzamuvqrece_hr6ophmqw_thumb_2f5e.jpgBöjti tartalom, némi nárcisztikus és sztahanovista beütéssel. 

Meguntam a 70 kg körüli súlyomat, ami a Spartathlon után 74-re ment fel: öt hét alatt elég sokat utaztam, dolgoztam, hesszeltem, rendszertelenül ettem. Athénból Kínába mentem, onnan Berlinbe, onnan Korfura, onnan Bordeaux-ba, majd Minszkbe és Lodzba és végül Dubajban kötöttem ki .

Szóval elengedtem magam, ettem, ittam, éltem. Sírva vigadtam. De aztán - mint mindig - végét vetik a zenének, s hazamennek a legények.

Tovább

Terhelésélettani labor 2018 - Meghalás, meghaladás

unadjustednonraw_thumb_3072.jpgAkinek a teste és az aszfalt a tornaterme, annak érdemes azt karbantartani, folyamatosa állagmegóvást végezni, fejleszteni. (Annak is, akinek nem, de azt talán menedzserszűrésnek nevezik, és ennél jóval lájtosabb.)

Zsinórban negyedik éve monitoroz(tat)om magam február-március táján egy győri laborban, aminek vezetője Szakály Zsolt mester, TF-s tanárom, triatlonedző,  Széchenyi Egyetem Egészség-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Tanszékének vezetője. Testátvilágítós és futópados vitamax tesztből áll a procedúrára, valahol a terhelésélettan és a teljesítménydiagnosztika közt. (Akit ezek különbségei, méréstípusok, szakszavak érdekelnek, hallgassa meg futás közben Kabóca remek kétrészes interjúját Fülöp Tibor szakemberrel. Vagy ezt, ahol Fülöp és Lőrincz Olivér beszélgetnek.)

Tovább

Zatopekezés (100x400 avagy 70x600 méter edzésre)

100 x 400 méter edzésre. Mi van?! Killing me softly. De lehet, hogy idővel a 100x400-as kihívás olyan lesz mint az Ice Bucket Challenge? Több értelme lenne. Emil Zatopek, négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok - akinek az életnagyságú szobra a NOB egyik székhelyén, Lausanne-ban áll - az ötvenes években edzett ilyeneket.

kepernyofoto_2018-03-04_16_31_47.png

 

 

Tovább

Aranylábú gyerekek, mi a fasz van veletek? - 1. rész

Válasz egy "klasszikus" hosszútávfutónak

kepernyofoto_2018-02-13_23_31_41.pngAranylábú gyerekek, mi a fasz van veletek, hogy így egymásnak estetek? Menjetek ki futni inkább, hogy leeresszétek a gőzt, mint a Szaffiban a vörös parókás Feuerstein lovag. Összeugrasztani, bizonygatni szakágak, módszerek, "iskolák" alsóbb- vagy felsőbbrendűségét hova vezet?

A napokban jelent meg egy véleményes, inkább kontraproduktív írás (Miről beszélek, amikor értékvesztésről beszélek? - szerzője Deli Gergely, civilben hosszútávfutó), amit egy velős Pesti Est ajánlóban úgy lehetne felcímkézni: “Szenvedéstörténet, amiben a főhős a saját és közössége vélt vagy valós frusztrációit másokon vezeti le. Igazi Hosszútávfutó vs Nem Igazi Hosszútávfutó. Vagy Igazi Atléta vs Nem Igazi Atléta.”

Ahol megjelent, a saját közegében, tapsos sikert aratott. Próféta a hazájában.

Más közegben - azt gondolom - jogosan kapott kritikákat ezért a súlyosan farnehéz írásért.

Aztán elindult az adok-kapok. A kommentekben mindenki osztotta az ellenlábast, és megnyugtatta a saját szekértáborát, úgy van jól, ahogy megmondták, jól elbeszélt mindenki egymás mellett, két láb jó, és a másik két láb rossz. Pedig a futás olyan “közös ló”, aminek nem lesz túros (azaz fekélyes, sebes) a háta, ha sokan ülik meg. Végtelen számú embert elbír, csak az emberek bírják el egymást.

Tovább