A szemléletformáló sorozat 6. része következik
Közismert emberek, sportolók, művészek, edzők mesélnek az ő testnevelés órai élményeikről:
Lisztes Krisztián, Ferenczi István, Kovács Patrícia, Kádár-Papp Nóra, Nádas Péter, Lőrincz Olivér, Lubics Szilvia, Káldy Zoltán, Józsa Gábor, Kertész István, Mecser Lajos.
Valamint itt lesz egy régivágású, susogós-sípos-magázós tesitanár, Őze Tibor, aki több évtized alatt kikristályosodott pedagógiáját osztja meg.
Egy kedves hallgató írta meg nekem nemrég az ő emlékét:
Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.
Mi is ez a Runner's Worlddel közös széria? Körbejárom kilenc adásban a testnevelés (avagy "tornaóra") mai és egykori helyzetét a teljesség igénye nélkül. Szubjektíven, de sok oldalt megszólaltva. Az első adást mindig érdemes meghallgatni az új belépőknek, az segít navigálódni és összefoglalást nyújt.
A cél: egyéni történeteken, tapasztalatokon át feltárni a testneveléshez való kapcsolatunkat, hozzáállást diák, szülő és tanár részéről.
Az adásokban feltűnik:
- aktív és nyugdíjas testnevelő,
- főállású, besegítő, napközis (tesi)tanár
- jelenlegi és egykori iskolás
- speciális igényű gyerekekkel foglalkozó,
- külföldön élő családapa, aki a skandináv tesimodellt mutatja be
- budapesti szülőpár, akiknek fiai elit, drága, idegennyelvű alapítványi iskolába járnak
- edző, gyógytornász és fizioterapeuta,
- ismert profi és amatőr sportolók, közszereplők
- nő és férfi egyaránt.
Megszólalnak mai és egykori diákok - örömökről, frusztrációkról, vegyes tesis élményekről. Szülők és gyerekek elvárásokról, hozzáállásról. És ne feledjük: sok testnevelő tanár szülő is, tehát látják az érem két oldalát, és elmondhatják: mit várnak el szülőként egy ideális tesitanártól?
Szó lesz az adásfolyamban a sport megszeretettetéséről, hozzáállásról diák és tanár részéről, megközelítésekről, (de)motivációról.
Korszellemről, generációs különbségekről. Milyen módszerekkel lehet megfogni a mai gyerekeket, amikor nagyságrendekkel több hatás éri őket, mint akár 10 vagy 30 éve.
Hasznos linkek:
Közel 100 éve ezt gondolták:
Szent-Györgyi Albert - Az iskolai ifjúság testnevelése Szent-Györgyi Albert - Az ifjúság nevelésérőlMai tanterv egyetemi, gimnáziumi és általános iskolai szinten:
Sportelméleti ismeretekTestnevelés 9-12. osztályosoknakTestnevelés 5-8. osztályosoknakTestnevelés 1-4. osztályosoknakMi korszerűtlen és mi életszerűtlen? Mi ódivatú és mi mai is menő? Mennyire igazságos azt mondani, hogy a tesi megrekedt a múltban, és hogy sok tanár csak a nyugdíjig akarja kihúzni alibi tesioktatással? Lehet, hogy a régi beidegződések ma is működnek?
Személyes sztorik, tesivel kapcsolatos gondolatok és önreflexiók jönnek. Beszélünk sztereotípiákról, szakbarbárságról. Testnevelők szubkultúrájáról. Arról, hogy ki milyen sportot "erőltet" a gyerekekre.
Beszélünk arról is, hogy a testnevelésnek mi lenne a missziója, értelme. Körbejárjuk, hogy mik a legbefolyásolóbb: körülmények, óraszám, hozzáállás, gyerekanyag, tanár. Mi a mindennapos tesi előnye, hátránya?
Egy évfolyamon, egy osztályon belül számos fizikai különbség van: hogyan lehet differenciálni? Mi van az osztályozással vagy a pálcikarajzzal? Tud-e, kell-e egy tesitanárnak vetélkedni külsős órákkal, iskolai sportkörrel vagy egyesületi sportolással, amivel a jegyet is gyakran kiváltják a diákok?
Mi van az elhízással? Mi van a melegítéssel: nem tudnak vagy nem akarnak? Van-e értelme a tornasornak? Vagy a tesztelésnek, és melyiknek? Talán Cooper? Ingafutás?
Van-e értelme a kislabdahajításnak, a távol- és magasugrásnak? Mi van a kinevetéssel? Mi van a menstruáló lányokkal? Egyáltalán: koedukált vagy szétválasztott tesioktatás üdvös?
A kilenc részes adásfolyamból kiderül.
