Jubileumi, 50. adás!
A szemléletformáló sorozat 2. része következik.
Milyen a tesi egy alsós napközis tanár (Szalai Miklós) szemszögéből, aki egyben két gyerek apja is.
Valamint egy 1. osztályos (Fülöp), egy 5. osztályos (Palkó) és egy 8. osztályos tanuló (Lackó) kortárs élményei a tesiórákról.
Mi is ez a Runner's Worlddel közös széria? Körbejárom kilenc adásban a testnevelés (avagy "tornaóra") mai és egykori helyzetét a teljesség igénye nélkül. Szubjektíven, de sok oldalt megszólaltva. Az első adást mindig érdemes meghallgatni az új belépőknek, az segít navigálódni és összefoglalást nyújt.
A cél: egyéni történeteken, tapasztalatokon át feltárni a testneveléshez való kapcsolatunkat, hozzáállást diák, szülő és tanár részéről.
Az adásokban feltűnik:
- aktív és nyugdíjas testnevelő,
- főállású, besegítő, napközis (tesi)tanár
- jelenlegi és egykori iskolás
- speciális igényű gyerekekkel foglalkozó,
- külföldön élő családapa, aki a skandináv tesimodellt mutatja be
- budapesti szülőpár, akiknek fiai elit, drága, idegennyelvű alapítványi iskolába járnak
- edző, gyógytornász és fizioterapeuta,
- ismert profi és amatőr sportolók, közszereplők
- nő és férfi egyaránt.
Megszólalnak mai és egykori diákok - örömökről, frusztrációkról, vegyes tesis élményekről. Szülők és gyerekek elvárásokról, hozzáállásról. És ne feledjük: sok testnevelő tanár szülő is, tehát látják az érem két oldalát, és elmondhatják: mit várnak el szülőként egy ideális tesitanártól.
Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.
Szó lesz az adásfolyamban a sport megszeretettetéséről, hozzáállásról diák és tanár részéről, megközelítésekről, (de)motivációról.
Korszellemről, generációs különbségekről. Milyen módszerekkel lehet megfogni a mai gyerekeket, amikor nagyságrendekkel több hatás éri őket, mint akár 10 vagy 30 éve.
Hasznos linkek:
Közel 100 éve ezt gondolták:
Szent-Györgyi Albert - Az iskolai ifjúság testnevelése Szent-Györgyi Albert - Az ifjúság nevelésérőlMai tanterv egyetemi, gimnáziumi és általános iskolai szinten:
Sportelméleti ismeretekTestnevelés 9-12. osztályosoknakTestnevelés 5-8. osztályosoknakTestnevelés 1-4. osztályosoknakMi korszerűtlen és mi életszerűtlen? Mi ódivatú és mi mai is menő? Mennyire igazságos azt mondani, hogy a tesi megrekedt a múltban, és hogy sok tanár csak a nyugdíjig akarja kihúzni alibi tesioktatással? Lehet, hogy a régi beidegződések ma is működnek?
Személyes sztorik, tesivel kapcsolatos gondolatok és önreflexiók jönnek. Beszélünk sztereotípiákról, szakbarbárságról. Testnevelők szubkultúrájáról. Arról, hogy ki milyen sportot "erőltet" a gyerekekre.
Beszélünk arról is, hogy a testnevelésnek mi lenne a missziója, értelme. Körbejárjuk, hogy mik a legbefolyásolóbb: körülmények, óraszám, hozzáállás, gyerekanyag, tanár. Mi a mindennapos tesi előnye, hátránya?
Egy évfolyamon, egy osztályon belül számos fizikai különbség van: hogyan lehet differenciálni? Mi van az osztályozással vagy a pálcikarajzzal? Tud-e, kell-e egy tesitanárnak vetélkedni külsős órákkal, iskolai sportkörrel vagy egyesületi sportolással, amivel a jegyet is gyakran kiváltják a diákok?
Mi van az elhízással? Mi van a melegítéssel: nem tudnak vagy nem akarnak? Van-e értelme a tornasornak? Vagy a tesztelésnek, és melyiknek? Talán Cooper? Ingafutás?
Van-e értelme a kislabdahajításnak, a távol- és magasugrásnak? Mi van a kinevetéssel? Mi van a menstruáló lányokkal? Egyáltalán: koedukált vagy szétválasztott tesioktatás üdvös?
A kilenc részes adásfolyamból kiderül.
