futó gondolatok

nem azé, aki fut

nem azé, aki fut

INTERJÚ | Mit fog csinálni egész életében Kilian Jornet?

2021. október 23. - SimonyiBalázs

 kilian_jornet_2019-c_matti_bernitz_16.jpg

Kevés ember névjegykártyáján áll, hogy foglalkozása: ultrafutó. Kilian Jornet évtizede az egyik legjobb terep-hosszútávfutó, pedig még csak 33 éves. 89.5-es VO2 maxot mértek nála 2013-ban; ennek a cikknek kivonata magyarul itt).

Jó látni, hogy kortársunk, egy élő legenda micsoda dolgokat visz végbe. A szemünk előtt dönt meg kőbe vésettnek hitt rekordokat (az Életem csúcsai projekt keretében futott már fel a Kilimanjaro, Elbrusz, Olümposz, Matterhorn, Mont Blanc tetejére is és vissza), vállal be és teljesít elképesztő kalandokat (kétszer fel a Mount Everestre), nyeri meg a legnagyobb versenyeket, akár többször is (UTMB, Skyrunner Világsorozat, Hardrock, Western States).

Norvégiából, fjordok és hegyek gyűrűjéből válaszolt a kukacoskodásaimra, és a Ti, előzetesen feltett kérdéseitekre. (Korábban egy podcastban is beszéltem róla és a könyvéről.)Sajnos a norvég bőriparról, ami Adrian Mole naplóinak visszatérő motívuma, nem esett szó. (Az interjú elsőként a Runner's World 2021-es májusi számában jelent meg.)

Olvass tovább! Hallgatózz! Légy mecénás!  https://www.patreon.com/nemaze

buntetokor_tablo_fb_fejlec_3.jpg

Szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas alakokkal, alakokról készülnek.

kilian_jornet-everest_2018_6.jpg

SB: Szerinted ennyire sikeres és szinte verhetetlen tudnál lenni, ha tengerszinten nőttél volna fel, és nem nagy magasságban? (Kilian 2000 méteren nőtt fel, a családja menedékházat üzemeltetett, apja hegyi vezető volt. Három évesen már 3000 méterre mászott fel, hatévesen a 4000 méteren fekvő Breithorn-t Svájcban.)

KJ: Nem hiszem, hogy a sikernek sok köze lenne ehhez, de az igaz, hogy talán nem lenne ilyen mély kapcsolatom a természettel, ha nem így nevelkedtem volna. A hegyek közt a szabadtér volt az én tökéletes játszóterem. A szüleim vezettek rá, és én gyerekkorom óta tiszteletben tartom a természetet, és folyton ebben a közegben mozgok.

Marco Olmo 58 és 59 évesen nyert UTMB-t. Te 21, 22 és 24 évesen. Ez két generációnyi, 35 évnyi különbség kettőtök között.

Milyen kiteljesedést, fesztávolságot látsz a karrieredben, meddig lehet ezt vinni, hova lehet visszavonulni belőle?

Marco Olmo és nemzedéke vadállat volt! Nekem még van jó néhány évem, de úgy gondolom, ez azért lehet, mert volt szerencsém hosszú ideig edzeni és felkészíteni a testemet minderre.

kilian_jornet_selfie_4.jpg

Amikor futottál tavaly októberben a Hytteplanmilán (híres 10 kilométeres verseny Norvégiában), azt mondtad, hogy szórakoztató élmény volt olyan sok tehetséges futóval meccselni, de csalódott voltál az időd miatt. Etiópiában amúgy épphogy senior, tehát tapasztalt futónak számítanál a 29:59-es eredményeddel (ott életkortól függetlenül, aki 10 km-t 30:00 felett fut, junior kategóriába sorolják). Mit szűrtél le abból a nagyon gyors versenyből, ami nem igazán a te tereped?

Az a 24 órás kísérletre való tréning része volt, így nagyon jó volt kipróbálni magam és látni, hogyan reagál a testem. Az év során elég sok sérülésem volt, és nem voltam hozzászokva ehhez a versenytípushoz, így tanulságos volt az állóképességet és a sérülések elkerülését illetően.

dsc03589-1.jpg

Sokan fogadnának rá, hogy ahogy korosodsz, úgy fogsz egyre inkább a sík ultrák felé menni, ahogy Jurek is mondjuk a Spartathlonokkal, 24 órás vébével. Ennek az átmenetnek az első jele a novemberi kísérleted volt, hogy megdöntsd Jannisz Kúrosz fetisizált 24 órás csúcsát. Ez egy lehetséges forgatókönyv a te futókarrieredben?

Nem hiszem, hogy teljesen aszfaltos futó lesz belőlem. A sokoldalúságot preferálom: azt, hogy különféle sportokat gyakorolhatok, mint terepfutás, síelés, hegymászás. Szeretem kipróbálni magam és kitolni a határaimat. A 24 órás próbálkozás szórakoztató volt, de nem látom, hogy erre fordítanám a futóéletem.

kilian_jornet-summer_2019-c_josep_serra.jpg

Ha már itt tartunk: hittél abban, hogy nem ideális felkészüléssel, nem ideális körülmények között is megdöntheted a 24 órás rekordot? A november hideg, nyirkos, szeles, pláne Norvégiában, ahol alig van pár világos óra, így a sötét csak álmosít és letör, és fedetlen térdekkel is futottál. Vagy mindez csak reklámfogás volt az új cipő miatt, és a szponzorod nyomására futottál? Nem érzed úgy,hogy elhamarkodottan, megfelelő felkészülés nélkül vágtál bele, de mellé nagy felhajtás lett téve, intenzív médiafigyelem?

Határozottan nem reklámfogás volt. Ez egy olyan kihívás volt, amelyet folyamatosan, intenzíven nyomattam régóta meglevő szponzoromnak, a Salomonnak. Nagyon meglepődtek, hogy egy ilyen típusú futást javasoltam, mivel soha nem gondolták volna, hogy síkon szeretnék vitézkedni. De - ahogy az egész pályafutásom során tették - ebben is támogattak és elősegítettek az eseményt. Jó volt a versenyt megelőzően dolgozni a cipő fejlesztésén (S / LAB Phantasm), így lett egy olyan cipőnk, amelyik nagyon gyors lapos felületen. Nem igazán voltam biztos abban, hogy sikerül-e teljesíteni a vállalást, de gondoltam, miért ne, jó lenne kipróbálni! A helyi pályámon futottam, ahol már hozzászoktam a körülményekhez, és sokáig jól is ment, érzésre is, de aztán hirtelen valami bajt észleltem a mellkasomban. A célom az volt, hogy teszteljem magam és meg is tettem, ezért végsősoron örülök az egésznek.

interju_kilian_jornet-val_kep.png

Mennyiben változott meg a kockázatvállalási hajlandóságod, amióta apa lettél? Újra felfutnál a Mount Everestre hasonló körülmények közt? (2017 májusában pár nap különbséggel kétszer mászott-szaladt fel 8848 méterre. Először 26 óra alatt az alaptáborból, majd 17 óra alatt egy előretolt táborból.)

Nem igazán változtatott meg, mivel mindig is odafigyeltem a vállalásaim körüléményeire. Egyesek számára nagyon nagynak tűnhet, amit kockáztatok, de számomra természetes. Több, mint 30 éve edzek a hegyekben, sokat tanultam és tapasztaltam, tisztában vagyok azzal, hogy esetenként mekkora rizikót vállalok. Az biztos, hogy például nem vezetném 200 km / h-val az autómat, mert ez tényleg necces számomra, de úgy tűnik, hogy az emberek nem bánják, ha profi pilóták csinálják. Nálam ugyanez van, csak egy másik terepen!

sunset_8100m_overseeing_lhotse_2.jpg

A legszemélyesebb élményeid, kihívásaidra egy egész iparág épül a "Terep és Béke" (trail and peace) jelszóval, de ennek nyilván nagy súlya és ára van. Minden sportoló másképp kezeli mindezt: integrálja, együtt él vele, elvesz benne, beleőrül stb. Hogyan egyezteted össze a kötelezően felmutatott Kilian képet a belső szabadsággal, amit a futásban vagy azon túl találsz?

Azt hiszem, az évek során kialakítottam egy szép kis egyensúlyt, ahol sok időm van magamra, és felfedezhetem ezt a belső oldalt. Persze élvezem a nyilvános oldalát is, mert itt alkalmam nyílik arra, hogy motiválóan megosszam más emberekkel az élményeimet, és rámutassak - különösen az elmúlt években, ahol jobban erre összpontosítottam - a hegyvidékek védelmének szükségességére.

kepernyofoto_2021-06-20_10_30_57.png

Akkor is (ennyit) futnál, ha nem kapnál érte pénzt vagy ha nem volnál ennyire sikeres futó? Gondolsz arra néha, hogy te egy nagyon szerencsés ember vagy, mert még fizetnek is azért, hogy azt csináld, amit szeretsz?

Igen! Szeretek futni, szeretek minden gyors mozgást a hegyekben, ezért rendkívül szerencsés vagyok, hogy mindezt egy hivatássá konvertálhattam. Biztos vagyok benne, hogy hobbistaként is futnék és tutira a hegyekben élnék. Ez az, amit egész életemben csinálni fogok.

_sergicolome_007_scc8578-3.JPG

Ritkán látni botozni, de láttunk már olyan UTMB-t, ahol használtál botot. Min múlik, hogy azzal vágsz neki egy versenynek vagy anélkül ?

A sí-hegymászás, azaz a skimo szorosan összefonódott az életemmel gyerekkorom óta, így a botok mondhatni mindig kéznél voltak, tevékenységeim része volt a botozás, és a múltban hosszú versenyeken valóban használtam őket.

trollwall-2018.png

Van olyan edzéssel kapcsolatos terved (például valami extra helyszín, módszer…stb) amiről régóta ábrándozol, de egyelőre valami miatt nem tudtad megvalósítani?

Igen, és végtelen mennyiségű! Akármikor kimegyek edzeni, közben új útvonalakat, új projekteket, új kihívásokat képzelek el... Sajnos, soha nem lesz elég időm mindet megvalósítani! Annak örülök, hogy ezen a télen sok olyan sí-útvonalat terveztem és jártam be a norvég otthonom körül, amelyekről már jóideje álmodtam.

Magyarország legmagasabb pontja 1054 méteren fekszik, szóval nem olyan hegyes, mint amihez te preferálsz. Mi lehet mégis az oka annak, hogy ide gyere: verseny? turizmus? Hogyan győzhetünk meg arról, hogylátogasd meg az országot és fuss itt?

Szeretnék Magyarországra jönni és jobban megismerni az országot, de egyelőre ezzel várnunk kell. A Covid miatt az utazás nehézkes, és szeretném minimalizálni a az ökolábnyomomat is, minél kevesebbet repülővel utazni, hisz elköteleztem magam a környezet. De remélhetőleg egy nap egy ösvény felétek visz!

Érdekesség: az egyik fő katonai laktanyát (Budapest, Corvin-negyed) egy Kilián György nevű 2. világháborús partizánról nevezték el.

Fotók: Lymbus, Kilian Jornet selfie, Matti Bernitz, Sergi Colome, Pep Cuberes, Josep Serra, Mick Kenyo

A bejegyzés trackback címe:

https://nemaze.blog.hu/api/trackback/id/tr6216502330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2021.10.25. 19:41:28

de is fura interjú. olyan mintha le lenne róla vágva a kérdés-válasz legalább fele, és így olyan kis kurta-furcsa. udvarias-elkerülősök a válaszok egy része: mikor botozol? volt, h botoztam. mik a terveid? vannak terveim.
legmagasabb pont 1054 méter a TV toronnyal együtt? :)
süti beállítások módosítása