El tudsz képzelni olyan sportolót, akinek az a legnagyobb siker, ha feladja? Tényleg csak a győzelem a jó? Csak az az értékes, aki eredményes? vagy Örömet szeretne a sportoló, élvezetet, rutint, beérni a célba, vagy megverni másokat? El kell döntenie. De idővel ez összeérhet.   Ismét csak…

Április 20-21. 250 km Sakura Michi International Nature Run (Cseresznyefa-virágzás) 33h 52m (41. hely, a legjobb nem ázsiai).  Egy itthon méltatlanul nem ismert, neves, nehéz verseny, borászdumával mint egy nagy, testes, aromás nedű, cseresznyés ízzel a lecsengésben. Idén ketten voltunk, jövőre már…

Egy intenzív tavaszi-nyári periódus zárszámadása következik négy részben, benne egy jórafordult Spartathlon-frusztrációval, Korinthosz80 (vagy 81?) győzelemmel, a japán 250 km-rel, görög 180 kilis terepes talphasadással (Nemea-Olympia) és egyéb csemegékkel.

Emlékeztek még a Lutra albumokra a 90-es évek elejéről? Ragasztgatós albumok voltak, fapadosabb kivitelben mint a mai gyerekbolondító matricásfüzetek. A neten találtam egy régi albumot (Sebesség!) és az jutott eszembe, ha felcserélünk egy betűt, lehet Ultra album is…