A távgyaloglás és távfutás hőskorából két adáson át kis színesek és nagy fekete-fehér sztorik Zeidler Miklós történésszel.
Mit jelentett egykor a hendikep? Hogyan alakult ki az atlétika Magyarországon és mi minden tartozott bele? Miért sétáltak jóhiszeműen Budapestről Balatonfüredre 1875-ben? És miért futott 1934-ben Budapestről Rómába egy vega és egy húsevő?
Ki a gyorsabb: ember vagy állat rövid és/vagy hosszútávon? Hogyan kell testgyakorlással nevelni ifjainkat Platón szerint?
Sport, mint mulatság, szórakozás és vérre menő verseny. Fogadások lóversenyre és biciklire. Üzengetések és kihívások extrém teljesítményekkel az előző évezredben.
A teljes adást podcastot és további extra tartalmakat keresd a Patreonon. Előzetes:
Breaking news: Március 1-től online elérhető három hónapig a teljes Kékkör-sorozat és külön is az epizódok a Cinego katalógusában három hónapig. https://cinego.hu/valogatasok/kekkor
Az első rész fő sztorijainak háttéranyagai:
» Matura Ernő és Lovass Antal Budapest-Róma futás 1934.
A rajt előtti képen - ami a beágyazott videó nyitóképe – Matura kezében a Mussolininek szánt díszalbum.
A vega futót motiváló mozgalom:
És a mozgalom névadója, Bicsérdy Béla:
» Ultramaraton: Állat VS Ember
» 75 éves a Magyar Atlétikai Szövetség
Időutazás filmhíradóval. Dobónégyszög. Az első forgásból dobott diszkosz. Sajátos magasugró technika. És a magyarok javaslata, hogy legyen atlétika EB.
» A "bona fide" séta Budapestről Füredre.
A Hon 1875. július 13-ai számában:
Fővárosi Lapok, 1875. július, 96. oldal:
Egyetértés és Magyar Újság 1875. július
Politikai Újdonságok (1875. augusztus 11., 368. o.):
Vadász- és Versenylap (1875. július 28., 208. o.):
És a dolgok csak folytatódtak a következő években:
Gyöngyösi újság 1876.
Ellenőr 1877. július 31.
Fővárosi Lapok 1897. október 19.
Magyar Géniusz 1897.
Nemzeti Hírlap (Budapest, 1875. március 3., 109. o.)
» Miként készültek az ókorban a profik?
Platón Állam c. művének részletéből nemcsak ezt lehet megtudni, de itt van a nyoma a "ki őrzi az őrzőket" örök kérdésnek is. Mindez összefügg az adásban elhangzottakkal.
SZÓKRATÉSZ: A zene után a testgyakorlással kell nevelni ifjainkat.
GLAUKÓN: Persze.
SZÓKRATÉSZ: Ebben is alapos nevelést kell nekik adnunk gyermekkoruktól fogva egész életükben. Szerintem ez a kérdés nyitja. Vizsgáld meg te is! Egészséges test a maga erényével még nem teremt jó lelket, ellenkezőleg: a jó lélek a maga erényével a testet is a lehető legjobbá teheti. Te hogy látod?
GLAUKÓN: Én is így.
SZÓKRATÉSZ: Ugye helyesen cselekszünk, ha az elmét kellően ápoljuk, egyben átadjuk neki a testedzés gondját is, s hogy ne szaporítsuk a szót, magunk csak az alapelveket írjuk elő.
GLAUKÓN: Nagyon helyesen.
SZÓKRATÉSZ: Előírjuk, hogy kerüljék a részegséget. Bárki máshoz inkább illik, mint az őrökhöz, hogy részegségükben ne tudják, hol vannak a földön.
GLAUKÓN: Nevetséges is volna, ha az őrnek őrre volna szüksége.
SZÓKRATÉSZ: S mi legyen az étkezésükkel? Hiszen mégiscsak atléták, a legkeményebb küzdelemre hivatottak! Vagy nem?
GLAUKÓN: De igen.
SZÓKRATÉSZ: Akkor ugye, az atléták életmódja rájuk is érvényes?
GLAUKÓN: Bizonyára.
SZÓKRATÉSZ: Hiszen az álmossá tesz és betegségre hajlamossá. Vagy nem látod, hogy az atléták átalusszák az életüket, és ha csak egy kicsit is eltérnek a rájuk kiszabott életmódtól, mindjárt súlyosan megbetegednek.
GLAUKÓN: De látom.
SZÓKRATÉSZ: A háború atlétáinak még szigorúbb aszkézisre van szükségük; amint az őrkutyáknak, nekik kell a legélesebben látniok és hallaniok és a hadműveletek során rájuk zúduló forgandóságoknak a legjobban ellenállniok, hogy ne ártson egészségüknek se víz, se étel, se hőség, se fagy.
GLAUKÓN: Így látom én is.
SZÓKRATÉSZ: Ugye, a legkülönb testedzés nővére az előbb tárgyalt zenének?
GLAUKÓN: Ezt hogy érted?
SZÓKRATÉSZ: A testedzésnek egyszerűnek, mértéktartónak kell lennie, különösen a harcosok testedzésének.
GLAUKÓN: Már hogyan?
SZÓKRATÉSZ: Ebben tanulhatunk Homérosztól; tudod, hogy amikor a táborban lakomáztatja a hősöket, nem vendégeli meg őket hallal, pedig az ugyancsak sok van a Hellészpontosz tengerben, sem főtt hússal, hanem csak sülttel, amely a katonáknak könnyebben készíthető, hiszen mindenütt könnyebb tűzzel készíteni étket, mint edényeket körülhurcolni.
GLAUKÓN: Nagyon is.
SZÓKRATÉSZ: Úgy tudom, Homérosz fűszereket sem említ soha. És a többi atléta is tudja, hogy tartózkodnia kell ezektől, ha testét óvni akarja.
» A vadászat is sport?
Netán a lóverseny? Atlétika-e az úszás, a boksz vagy a vívás? A 150 éve még: igen.
Folytatjuk!
Szállj be a finanszírozásba, patronáld a 14 éve fennálló Nem Azé blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
