Az, aki fut, annak szellemi munícióra is szüksége lehet, ha nagyon rácsavarodik a hobbijára. Azért jött létre ez a blog is, hogy megosszam, amit nem tudok kifutni magamból. (Sajnos néha a blog.hu meghülyül és vázlatos posztok is előjönnek, ahogy nemrég.) A terápiás célokon túl az - elrettentő  - példamutatás is a célom, némi kéretlen észosztás és rendvágás a futóirodalom (könyvek, hírek, netes tartalmak, stb) dzsungelében.

Akiknek még nincs belőlem elegük online, azoknak ajánlok két offline, azaz print kiadványt.

Elsőnek a Spuri téli számát, aminek 37 oldalas Spartathlon melléklete zavarbaejtő svédasztalt kínál a résztvevők egyoldalas beszámolóit (azaz önmaguk piedesztálra emelését) tekintve. Ám aki még ezután sem érzi úgy, hogy tele van (a töke) a futással, az most 2490-ért (neten rendelve 25%-kal olcsóbban) belefulladhat a futós infotainmentbe: 176 oldalon sorjáznak a színes-szagos cikkek elsősorban kezdőknek, akik a maratonig szeretnék futós horizontjukat tágítani.

A Fuss okosan!- kiadvány az amerikai bookazine mintjára magyarítódott, a törzsanyag nagy része átvétel, de 22 oldal hazai eszmefuttatás is található benne, többek közt Elek Józsától, Lőw Andristól és tőlem is. Jó ütemérzékkel karácsonyra jött ki, bár elég nyomasztó lesz majd kézbe venni azoknak a napok közeledtével, akik újévi elhatározásból tennék meg az első lépést. A teljes kiadványt egyáltalán nem olvastam, nyilatozni róla nem tudok, majd írjátok meg kommentben, milyen. És most a nyugati imperialisták fizetett ügynöke most búcsúzik, de a bookazine (micsoda hülyes szó, a bukakke jut eszembe róla, jellemző) oldalain megjelent személyes vallomásocska hamarosan a blogon is olvasható lesz amolyan karácsonyi ömlengésként, vagy Lőw Andris szavaival: mandolinos dalnokok ájult seregeinek énekeként.