Áramvonalas fejű Balázsok egymást közt. A gyerekkortól eljutunk a profi versenyző létig, az olimpiákig, majd a visszavonuláshoz, benne persze rengeteg műhelytitok, sztori, kitekintés, elkalandozás. (DUV-link itt.)
A második részben pedig Korányi Balázs futókarrier íve onnan folytatódik majd, hogy miként lesz egy 800 méteres futóból Terep100 alapító (UTH elődje), majd többszörös 250 kilométeres ultrás, és ez az ultrás mivel tudja egyszerre magára haragítani az atlétákat, az atlétikai szövetséget és az ultrásokat.
Jöjjön a képes, filmes életrajz!
Fülelj: iTunes, Spotify, Mixcloud
Figyelj: Még több poszt és podcast, futós kerekasztal, portré, szakmai vita és műhelytitok❓
Patronálj: Légy mecénás! www.patreon.com/nemaze. Itt hozzáférsz exkluzív tartalmakhoz is
Tudd: Írni, hangosítani bizony munka. Az erre fordított energiákat, időt fedezni kell. Köszönöm!
1974-ben született, magyar-amerikai állampolgár. Édesapja 1980-ban elhunyt. 3 testvére van.
10 évet élt Amerikában kamaszként, fiatal felnőttként. Vásott kölyök volt ez a képeken mindig jólfésült fiúcskának látszó Balázs, az iskolában felgyújtotta a fizikatermet, és csak az atlétika tudta becsatornázni a fölös energiáit.
1987-ben, 13 évesen került ki az Egyesült Államokba. Ott egy olyan gimnáziumi matematikatanár kezei közé került, aki imádott futni, szerette a sportot és ő vette a szárnyai alá. Neki és az egyetemi edzőjének (Mike) köszönhet sokat, akik nem csak az edzéseket, hanem a tanulást és a suli melletti munkát is komolyan vetették vele.
Majd a Rutgers Egyetem színeiben nyomta. Itt egy 1995-ös NCAA verseny, ahol 1:47 körüli eredménnyel zár a sok afroamerikai izomkolosszus (PC!) közt 3 helyen a szokásos brutál hajrájával.
Felnőttként gazdasági újságírói munkája pedig Ausztrália, Norvégia, Németország csodás vidékeire sodorta őt és családját, most pedig Brüsszelbe teszi át a székhelyét. A híres Vigeland Park Oslóban a pici ikrekkel, és első nap Sidney-ben.
Majd egy évtizeddel később - kánikulai karácsonyban.
Hobbifutni egy volt futónak nem könnyű, ikrek mellett pedig pláne nem, de szerencsére felesége szintén zenész, azaz futó és edző, a BSI veteránja és a Gizionok csapat anyja, Baráth Gabi.
Balázs a Reuters hírügynökség veteránja, itt épp interjút készít a Nobel-békedíjas Kailash Satyarthival 2014-ben.
Itt pedig hadgyakorlaton vesz részt az Északi-tengeren 2015-ben.
Mindig szeretett utazni, a világot megsimerni. 2000-ben a szír sivatagban testvéreivel.
Ennek ellenére szíve visszahúzza Magyarországra, hisz itt vannak az emlékei, a barátai, az otthona, a szülőhazája,. Amikor mindenki elhagyja az országot, akkor jönne ő vissza. Valószínűleg ez családi minta, hisz a nagyszülei és édesanyja is az ígéret földjére emigrált, majd New Yorkból tértek haza.
Ez a cikk épp a szárnyát bontogató Korányiról számol be. A cikk szerzője gimnáziumi matektanárnőm, a magasugró Mátay Andrea, aki nem éppen kellemes stílusával vétette észre magát a suliban (pl. a zselézett hajat ki nem állhatta, ki is küldött a teremből, mint az Ifipark Rajnák elvtársa).
A sorsfordító amerikai évtized alatt változott meg minden, ráállt a 800 méterre, amit olyan elődök fémjeleznek, mint Coe, Snell, Ovett, Rudisha vagy Juantorena.
Egy jó 800-as 400 méteren is megállja a helyét. Eleve, ez egy vízválasztó táv az atlétikában: sem nem rövid, sem nem igazán hosszú, nem kell nagyon izmosnak és nagyon csontinak lenni sem. Balázs még a 4x400-as vébé váltóba is beállt.
Az interjúban beszélünk Fermin Cachoról, olimpiai arany- és ezüstérmes 1500-as futóról. Minden idők leglassabb első négy körét futották az 1992-es barcelonai döntőben, hogy az utolsó kör minden idők egyik leggyorsabbja legyen. Ez (is) a szép az atlétikában!
Csúcsformájában Balázs 78.3 VO2max-szal rendelkezett - csak összehasonlításképpepn az enyém 72.8, az egykori Tour de France győztes Greg LeMondnak 92,5 ml/kg/perc-es VO2 maxot mértek, a rekordot a sífutó Bjørn Dæhlie tartja 96-os értékkel. Lehet ebből még tartalékolni a visszavonulásra is.
A lenti képen sorrendben: Sidney olimpia elődöntő 2000, UB-páros feleségével (Zombi és Zombiné) és a Balázs által alapított Terep100-on elkövetett mozgásra emlékeztető lábemelgetés.
Magyarországon Hirt Károly (ARAK) volt az edzője. Fénykorában heti 10 edzést végzett, 1999-ben Japánban megdöntötte az akkori magyar csúcsot. Hogy mekkora szenzáció volt Korányi döntőbe kerülése, arra elég annyit mondani, hogy ezt megelőzően magyar középtávfutó soha nem került világbajnoki fináléba, ráadásul akkor a mezőny tagja volt a dán Wilson Kipketer is.
A csúcsa 22 évig állt fenn, tavaly döntötte meg egy másik Balázs, a Vindics.
1994-ben Balázs, mármint Korányi, besétált a maszba, hogy "helló, itt vagyok". Onnantól sorra jöttek a versenyek, amiket ő két részre bont: pénzszerző versenyekre, mint egy GrandPrix, ahol az idő számít, és hírnévszerző versenyekre, mint EB, VB, olimpia, ahol a helyezés számít az idő mellett.
A személyében 1998-ban 1958 óta szerepelt például 800-on magyar férfi EB-döntőben - 5. lett. Így latolgatta előtte:
Így meg az "életéért fut" mondja hangzatosan és lihegve "mikrofonvégre kapva" a célbaérés után.
Megvalósult tehát életét mozgató álma, két olimpán is szerepelt, az elődöntökig jutott 1996-ban Atlantában (szinte hazai pályán) és 2000-ben Sidney-ben. Szemtanúk szerint Atlantában Balázs olimpiai 5 karikát borotváltatott a hajába...
Ahogy egy kommentben olvastam nemrég:
bástyák, világítótornyok az atléták, kellenek, hogy kinyissák ez emberek, fiatalok szemét, hogy van értelme összehányni magunkat munka, suli előtt hajnalban a pályán egy hosszabb intervall közben.
Visszavonulása után a hírügynökségi munkára koncentrált, de mocorgott benne a futóka. Futott jópár félmaratont és maratont, 2003-ban 01:14-es félmarit, épp 3 évvel visszavonulás után. Csinált 2009-ben ironmant, futott a Bécs-Budapesten, teljesített 3 Balaton Szupermaratont is.
Korányi ott volt a magyar ultrafutás intézményi elődjének megalapításakor, a nagy lelkesedés jogi csűrcsavarrá vált, s Balázs ki is szállt az ufók adminisztrációjából.
Kitalálta a Terep1000-at, amiből később Csanya keze alatt az UTH kinőtt. Célbaért 3 BSZM-en és 3 Spartathlonon szépen elszórva 15 év alatt.
Híres talpleválós leírása az index fórumban - hol volt még akkor SP magyar csapat, online követés, FB - akkorát ment, hogy sokakat indított el az ultra illetve a Spartathlon felé, egyben lerakta a hősképző, önmisztifikálós versenybeszámolók alapját is. Klikkelj ide, hogy elolvasd!
Ez a 2005-ös Spartathlon (Lőw Andrással 103 km körül és a célban.)
2006-ban kiesett, majd finiselt 2008-ban és 2019-ben is - mind 35 óra körüli eredménnyel. A magyar csapat fotóra is odaállt, miért ne, há' magyarok vagyunk, nem?
2019-es célbaérése videón itt. Képekben meg íme:
Atlétamúltjából származó makacs Achilles sérülése miatt jelenleg a maródiak kenyerét eszi, de nem savanyú a szőlő, bizakodva néz a jövőbe, hisz ultrásként örökké a futottak még és már kategóriáját lehet erősíteni. Ahogy a latin mondja: Non numero horas, nisi serenas. Azaz:
Nem számolom az órákat, csak a kellemeseket.
Egy futókarrier utáni futókarrier íve (2003 és 2019) egy képben:
Azt vallja, nincs rossz kaja, csak kevés fokhagyma. A Büntetőkört, ezt a 800-asoknak kétkörös vesszőfutást, hallgatóknak két adásos kocogást most Korányi Balázs futja.
