Összegereblyéztem az elmúlt félév olyan HVG.hu-s cikkeit, amiket
1) a futásról írtam
2) az olimpia eseményeiről írtam atlétika-bloggerként
3) rólam írtak-forgattak a futásról (2012 Bécsi Maraton, sub3h).
Tehát így láttam, így éltem át - cikkek rólam, tőlem a HVG.hu-n. Sok kép, sok kilométer! Köszönet Fekete Zsuzsának a londoni elsőkézből-fotókért, és Stiller Ákosnak a bécsiekért.
1) Szűcs Csaba-interjúmra sokszor hivatkoztam, fontos gondolatokat közöl Csaba. A teljes cikk a blogomon itt, a HVG-n pedig egy rövidített változat jelent meg (amiből sajnálatosan a teljes Japán-epizód kimaradt). http://hvg.hu/sport/20120603_Szucs_Csaba_interju
2) Naponta jelentettünk Ajkler Zitával a londoni olimpia atlétikai illetve triatlon eseményeiről. Zita az EuroSport szakkommentátora, egykori válogatott atléta: ő vitte a szakmai vonalat, én meg a szenvedélyesebb szubjektív nézői beleugatósdit. Legtöbbször kettőnk neve alatt jelentek meg a cikkek, de a triatlonról én írtam, akárcsak, közép- és hosszútávfutásokról, gyaloglódöntőkről.
A napi cikkeket nem linkelem be, utána lehet keresni, az érdekesebbek ezek:
Olimpia előtti beharangozó: szinte semmi nem úgy történt (kiv. Bolt és triatlon), ahogy tippeltük. Hülye angolok, angol hülyék. http://hvg.hu/sport/20120803_atletika_olimpiai_beharangozo
Beharangozó 2.: elég szenvedélyesre sikerült. http://hvg.hu/sport/20120803_triatlon_olimpia
Férfi triatlondöntő, a Brownlee-henger. Erről már lelkesen blogoltam ide is ódákat, de az eredeti cikk itt található meg. http://hvg.hu/sport/20120807_triatlon_donto_ferfiak
Férfi maratonfutás, ahol az ugandai győztes röhögve hajtotta el a BBC tudosítóját. http://hvg.hu/sport/20120813_olimpia_legviccesebb_jelenete
Feki - mindenütt ott volt! - remek képei a startról, a hármas élbolyról, a győztes Kiprotichról a célegyenesben, Dos Santosról (egykori NY Marathon elsőről), Keflezighiről (szintén NY győztese, olimpiai ezüstös, itt 4. helyezett) és a hazánkat képviselő Kovács Tamásról (72. hely, az is szép ilyen mezőnyben!). Annyiban nem volt izgi a verseny, hogy szerencsére itt nem volt vmi őrült népviseletes paraszt, aki - mint Athénban ugye - kiütötte volna az élről az elsőt.
Itt pedig Gebre osztja az észt élő adásban, mondjuk azt nem sikerült eltalálni, hogy egy etióp sem fejezi be a versenyt...
Na és most. Ezért az alanti cikkért kaptunk hideget-meleget, főleg Zita szegény, mert őt találták meg a gyaloglók, holott a a vihart kavart írást én jegyzem. A vélemény szerintem az, amit se megerősíteni, se megcáfolni nem lehet. Itt ráadásul laikusként néztem a gyaloglóversenyeket, és a közvetítés nem nagyon tudott hazudni. Mindent vállalok ma is belőle (szabálytalan versenyzés, anti-ergonómikus mozgás, bizarr "sport"), de elismerem, a gyaloglás szerelmeseit bánthatta az írás. Ezúton kérek elnézést tőlük. http://hvg.hu/sport/20120812_csalok_es_tokeletesek
3) Lukács Andi, a HVG.hu újságírója kitalálta (rávették? :-)), hogy maratont fut. Laza, mindent egy lapra feltett felkészülés után meg is csinálta. Én meg kísérleti nyúlként megpróbáltam 3 óra alatt futni. Az is összejött. Ja és még mosolygós Gebre és a kikészült Paula Radcliffe is futott egy jó kis félmaratoni üldözősdit.
Sportösszefoglaló Bécsről: http://hvg.hu/sport/20120415_becsi_maraton
Stiller Ákos kolléga remek képei az eseményről bővebben: http://hvg.hu/nagyitas/20120416_maraton_becs_nagyitas
Csodás felkészülési videó kettőnkről Monspart Sarolta pátyolgatásával: http://hvg.hu/sport/20120412_maratont_fut_a_hvg_hu (csak a felkészülési videó itt)
A maratoni előtti napok és maga a verseny hivatalos HVG-videója rólunk, benne Lukács Andi szubjektív beszámolójával: http://hvg.hu/sport/20120417_maratont_futott_a_hvg_hu (csak a versenyvideó itt)
Kis, de nagyon megható és tanulságos idézet belőle Anditól:
"Fáj, de van, ami fájdalmasabb. Egy szakítás például, és ha tehetetlen az ember. A 28. kilométer környékén ezt állapítottam meg....
És a 42 ezer lépés közben még éri az embert pár elcsépeltnek hangzó felismerés az elfogadással, az elengedéssel, saját és mások gyengeségeivel kapcsolatban. Ott és akkor mindegyik nagyon nagy gondolatnak és nagyon bölcsnek tűnt. Lehet összegezni közben életünket, vizsgálni fizikai állapotunk lelki vetületeit, és fordítva. El kell tölteni valamivel azt a négy és fél-öt órácskát az embernek, egymagában. És ebben az egyedüllétben az a legjobb, hogy sokan együtt csináljuk. Senki nem szól be érte, senki sem akar rosszat, valahol egyívásúak vagyunk, aki pedig nem, az azért van ott, hogy segítsen: vizet nyom a kézbe, vagy egy fél banánt. Nincsenek ellendrukkerek a maratonon. Mindenki szeret mindenkit."
