A kiváló színházrendező és egyre kiválóbb maratonista, Bagossy László hívta fel a figyelmemet közel másfél éve erre a kis netes maratoni idő kalkulátorra: http://feelrace.com/marathonperfect.html. Kitartok amellett, hogy Dr. Marco nem csak egy webes felület, hanem egy kíméletlen ex-tengerészgyalogos, akit az tesz boldoggá, ha a tanácsainak (parancsainak) magukat önként alávető futókat szenvedni látja. De a szadista ugyanakkor tudja is, mit csinál: a folyamatos "push"-olással, a szenvedés fokozásával és az alanyainak önfeláldozó kitartásával tutira megy. Mindenki nyer: te megcsinálod a vágyott célidőt, a doktor úr pedig behúz egy újabb strigulát a sikerei közé.

A dolog egyszerű: Dr. Marco elkéri a futónévjegyedet, amiből kreál egy "kvázi profilt" az eddigi legjobb versenyidő és max pulzus alapján. Majd a bemelegítő szakaszra, ill. 3 ugyanolyan szakaszra osztja fel a maratoni távot, a lényege az, hogy egyre jobban kell emelni a tempót, mégha ez hihetetlenül és teljesítehetetlenül hangzik is. Minden egyes kilométerre pontos itinert ad, mit csinálj, mire gondolj. Hangsúlyt fektet a "negatív splitre", azaz, hogy a második felében a maratonnak gyorsulj.

A) Berlinben 2011-ben meglett a 3:15-ös belüli vágyott idő, a 3:06:39-nek nagyon örültem, és ott sikerült először a második félmaratoni szakaszt jobbra futni az elsőnél!

B) Bécsben 2012 tavaszán a sub3h sikerült (2:58:26), ott viszont egy hosszúra nyúlt pisilés miatt a 2. félmaratoni időm 1 perccel rosszabb lett az elsőnél. Viszont kőkeményen emeltem a tempót, ami - valljuk be - borzalmas érzés úgy 27-28 km táján. Pláne a végén.

Egy vmi nem sikerült soha: a pulzustervét betartani. Nekem alapból magas a pulzusom, szóval nem mérvadó az ideális emberre mért Marco-féle pulzusszám nekem, ugyanakkor aggasztó, hogy default mennyinek is kéne lennie, és pusztán mennyit emelkedhetne egy verseny alatt.

Szóval Marco nélkül egy tapodtat sem, de vér, könnyek és verejték lesz a járulékos hozama a futásnak.