Rövid leszek: megosztott vagyok ezt a félverseny-cipőnek titulált Hokát illetően. Inkább negatív a véleményem. A Nomadsportban akció volt, és ez a Kailua felkeltette a figyelmemet. Passzentos volt, s mivel a Hoka Bondi meggyőzött, ez a kék-fekete-fehér jószág haza is jött 28ezerért. Végre egy közepesen jól kinéző Hoka! (Megjegyzem: csak Hokákért fizetettem ennyit eddig. Minden mást Ebayről, havertól, ja és online olcsón. De ott a Hoka is ugyanannyi.) 

Nem vagyok nagy cipőteszter, évek óta ugyanazt a sokgenerációs Brookst (Axiom, illetve utódja a Ravenna 1-2-3) használom alapedzésre, illetve Nike Structure surranókat (10-11-12). Tavaly bevettem a családba egy aszfalt Hoka Bondit az ultraversenyek miatt. Tempóedzésre, atlétikapályára, versenyszimulációra egy Nike Lunarlont, terepre egy leharcolt Brooks Trailblade-et. Versenyre egy szuper Mizuno Wave Mushát, egy jól szolgált Brooks ST3 Racert, és egy ultrakönnyű Nike Zoom Airt. Elég pontosan érzem a tempót, amiben éppen futok, nagyjából külső talpélre, közép-előlre érkezem, és kialakult futómozgásom van. Ha gyorsan futok, egészen hasonlít egy tanult futóéra (ezért is kiabálhatta egyszer a Sziget belső útján egy öreg szaki, hogy "Szépen futsz. Szabályosan!', persze annyira szépen azért nem futok), de ha kocogok, vonszolom maga, az a szokásos takarékos, telitalpas ultrás cammogás.

Ezekhez képest a Bondiban újfajta talajfogást kellett tanulni. A Kailuával meg totál újat.

Akkor a hevenyészett teszt:

- a képen látható fehér cipőfűző egy kalap szar. Kikötődik, dupla csomóra igazából már nem futja a hossza miatt. Nagyon bosszantó. Nem hiszem el, hogy senki nem tesztelte a derék franciáknál. Úgyhogy belekerül a praktikus, csomó- és bekötésmentes triatlonos cipőfűző, mint oly sok cipőmbe. (Xtenex, kapható a Deacthlonban.)

- a Bondinál meg kellett tanulni egy módosított futótechnikát, amikor bármikor tudok adaptálni, ha felveszem egy "sima" cipő után. De itt nem akarok megtanulni megint egy technikát, mert versenyzéshez mégsem annyira légies és könnyű ez a cipő. Legpontosabban félverseny, vagy versenyre edző cipőként lehetne meghatározni. De lehet, hogy egy fájós hátúnak, vagy 3h30m körüli maratoni futónak ez perfekt cucc.

- esőben csúszik, vagy csak nem tapad a megszokott módon.

- betonon futni benne rekortánérzetű, de a picit felkunkorodó lábujj-résznél kemény, na jó, ott nincs sok csillapítás

- a "bumszliság" ebben a cipőben is megvan, effektíve cipőnek érzed, még ha ez hülyén is hangzik, nem a lábad meghosszabításának. Konkrétan tramplinak érzem magam benne.

- a cipő könnyű, de sokadik futásra is zavaróan merev. Gyakorlatilag nem tudok nemhogy talpelejére érkezni (oké, ez nem freerun), de még középre sem. A talajfogás telitalppal valósul meg, a sarkam mindenképpen becsapódik.

- ezt persze csillapítja a vastag talp, elnyeli az ütközést, de mégis érzem a sarkamat, amire normál esetben gyors tempónál (4:00/km körül) nem lenne szükség - a poroszkálós ultránál talán ez a cipő pont előny, de elvileg csak maratonig ajánlják. Ha a cipő kicsit ergonomikusabb, "máshogy" ruganyosabb, hajlékonyabb lenne, sokkal hasznosabban szolgálna. Tessék megnézni a talpat! Szinte egyenes, gördülésre itt ne számítson az ember.

- a cipő anyaga, nyelve korrekt, nem zavaró, nem nyom, nem horzsol sehol

- a dizájn is szolid, s ez egy cipőnél szinte már erény, mert speciel leszarom a kinézetét, de ha jó ránézni, akkor az mindig szívderítő.

Összességében egyelőre fejtörést okoz a cipő, megszokok vagy megszökök, ez a kérdés. Az biztos, hogy úgy érzi benne magát az ember, mintha egy rugalmatlan cipő, de inkább egy alig hajlékony pata lenne rajta. A kopogása-csoszogása is zavaró a talpfelületnek. Nem tud ruganyos futni benne az ember, ormótlan bumszlinak érzi a lábát. Szerintem tévedés az egész. De ha már megvan, elkoptatom.