This is England - ahogy a Clash énekelte egykoron. Egy brit életbiztosító mindenféle kedvezményeket és készpénzes visszacsorgatást ad Vitality-programján belül, ha a biztosított egészségesen él, és rendszeresen eljár szűrővizsgálatokra. (A részletek nyilván az apróbetűben és a személyre szabott megállapodásban rejlenek.) A program arca Jessica Ennis-Hill, a tízpróba londoni olimpiai bajnoka. Részletek és hirdetések még itt. Baszki, erre a monitoringrendszerre várhatunk itthon, hacsak a metróbeléptető kapuk, és városi bringa kölcsönzés körüli szarakodást nézem.
De tényleg: eleve megfizetem egy piás, dohányos gyógykezelését, aki ráadásul még fizet is azért, hogy rontsa az egészségét. Én ezzel szemben még teszek is érte, súlyos összegeket áldozok a fittségre, sportolásra, megfelelő élelmiszerekre. Ez az egyik oldalról nézve dupla plusz, a másikról meg dupla mínusz, magyarán nem csak nem tesz magáért semmit, rontja magát, hanem ezzel a másiknak is áttételesen kárt okoz.
A szolidaritásnak is van határa:
1) vagy nekem juttasson többet az állam jutalomként pénzben vagy természetben, mert tovább élek (remélhetőleg), tovább adózom, tovább fizetem a nyugdíjasok apanázsát, nem vagyok beteg (medical certificate-t kérek a dokitól ultraversenyekre vagy alanyi jogon járó kedvezményes úszást szoktam felíratni), nem veszem igénybe - a befizetett tébém ellenére - a kórházi ellátást, példát mutatok
2) vagy az életével játszóval szemben legyenek retorziók. Bár amíg ilyen véleményes írások születnek vezett publicistáktól, addig ne reménykedjünk.