A magyar atlétika egyik utolsó bölénye, mohikánja. A most 78 éves salgótarjáni renegát, Mecser Lajos bá az élő kapocs a nagy (futó)generáció, azaz Iharosék és a jelen közt.
Hosszú két rész lesz rengeteg archív cikkel, képpel és videóval, mert Lajos bá megérdemli. Tessék egy szép győztes futam Londonból, 5000 méteren az 5-ös számú versenyzőt tessék figyelni.
A kétrészes podcastban három vendég is beszél Lajos báról:
Itt az első részben Csillag Balázs, aki megdöntötte Mecser krisztusi kort megélt ötezres csúcsát és aki jelenelg szekszárdi versenyzszervező (Borvidék, Korinthosz).
A másodikban Mecser kor/sporttársa, a szószerinti pályatárs, Szekeres Ferenc maratonista is. Valamint Gusztos Péter, aki földijeként, tehát salgótarjániként gyerekkorától kezdve szembesült a Mecser-mítosszal.
Mecser a világ tíz legjobb hosszútávfutója közé tartozott. A '60-as években egyeduralkodó volt ötezren, tízezren és mezei futásban.
Dominanciáját jelzi, hogy EB ezüstérmes 1966-ban: épp a Népstadionban szorult az NDK-s versenyző mögé. Szerencésre megvan archívumban a futam:
22-szeres magyar bajnok, 11-szeres magyar mezei bajnok. 1968-ban akkora országos csúcsot futott, hogy 34 éven át nem tudtak megdönteni.
Felállított 6 mérföldös és 3 mérföldös Európa-csúcsot is, de többször volt dobogós is ezeken a speckó versenyeken.
Két olimpián vett részt: Tokióban és Mexikóban - sokat vártak tőle, nem jött össze semmi.
Hogyan lesz kora egyik legjobb futójából, egy kétszeres olimpikon, EB-ezüstérmes top atlétából kőműves, ruhatáros, vízóra-leolvasó, vincellér, méhész, országgyűlési képviselőjelölt, de főleg: egy évtizeden át vattacukor árus?!
Az ő tipikusan magyar története releváns ma is: a tehetség felfedezése, küzdés, szívós munka, siker, gáncsolás adminisztratív úton, karaktergyilkosság, eltiltás, ellehetetlenítés.
Olvass tovább!
Az adások ezeken a platformon hallgathatók: iTunes, Spotify, Mixcloud.
Hogy még több ilyen podcast és poszt készüljön, légy mecénás! https://www.patreon.com/nemaze
A támogatásból még több futós kerekasztalbeszélgetés, portré, szakmai vita, műhelytitok rögzül, és exkluzív tartalmakhoz is hozzáférést kaptok. Írni, hangosítani bizony munka. Az erre fordított energiákat, időt fedezni kell. Köszönöm!
Aki nem tud Mecser Lajosról, nem ismerheti a magyar atlétikát. Egész életében futott, ma is elkocog 2-300 métert, reggel félórát tornázik, 26-féle dolgott reggelizik, de inkább már sétál, gimnasztikázik.
Apját agyonverték, a féltestvérét az áram vágta agyon. Ő a cséplőgép mellett zsákolt, kévét kötött, kereszte rakott, és tizenévesként a kiemelkedést az atlétikában látta meg.
Ha tudományos akarnék lenni, akkor nem mondanék olyat, hogy szívósságával, szorgalmával, hihetetlen munkabírásával és csakazértis akaratával a legjobb magyar távfutók egyike lett. Hanem azt kéne mondanom, hogy Mecser erre volt determinálva vagy véletlenül ezt kezdte csinálni, és egy időben, a hatvanas években egyeduralkodó lett.
Profi pályafutása alatt dolgozott a legendás Híres László edzővel, de leginkább edző nélkül, tapasztalatból, intuícióból készült. Akkor már napi 40-50 kilométert futott két részletben, mert azt vallotta: 25 km naponta csak a középszerűséghez elég.
A salgótarjányi bányász, avagy a Stécé színeiben versenyzett szinte két évtizeden át.
A katonaságot nem tudta elkerülni, sportszázadba került, de a Mecser-expressz ott is működött: egyszerűbb volt Egerből Salgótarjánba hazafutnia 70 km-t a hegyeken át, mint a csatlakozásokat várnia. Volt olyan negyedév, amikor 2560 km-t futott össze - a laktanya környékén.
7 éven át edzőtáborozott féléveket Tóth Gyula maratonistával, jól kiegészítették egymást. Remek életút három részben róla itt. Weöres Sádnor pentametere nem róla szól:
Tóth Gyula bádogos és
vízvezeték-szerelő.
Ha a doppingot leszámítjuk a távfutás egy tiszta sport, nincs ha meg hoppá, az nyer, aki jobban bírja. Stockholmban 1968-ban 13.29.06-os ötezres csúcsot futott, amit 34 éven át nem tudták megdönteni. Kis olimpiának is nevezték a viadalt, hisz még a 10. helyezett is országos csúcsot futott a körönkénti 60-61 másodperces tempóval. Mecser legyőzte a két leendő olimpiai bajnokot is, valamint Ron Clarke-ot, a kor legnagyobb futóját.
A 34 éves rekord
Csillag Balázs (az első képen jobbról 2., a második képen jobb szélen), aki 1990-ben kezdett atletizálni, ezt mesélte a csúcsdöntés körülményeiről.
Kezdő futóként nézegette a rekordokat, felfigyelt az ötezres csúcsra, de azt nem gondolta, hogy megvárja őt a rekorddöntés. Az álomból csak akkor lett valós cél, amikor 13:50-re javított az egyéni legjobbját a távon, ezzel utánpótlás EB bronzot nyert. A belga Heusdenben a bonyodalom az volt, hogy már a bevezetésre vártak, amikor villámlás és vihar miatt megállították a versenyt. 1 óra várakozás után újra kellett melegíteni. Viszont a vihar után nagyon kellemes friss idő volt, a szél elállt, de esett. A mezőny még így is olyan erős volt, hogy 23 másodpercet javított a saját legjobbján. 13:26.92-őt futott, szögesben és rekortánon, nem pedig salakon. A belga TV vette az egész versenyt. Csillag próbált felvételt szerezni, de a villámlás miatt sérült a közvetítőkocsi és nincs felvétel.
Egyébként ha már harmincéves rekordok: lent majd említem Sir József 100 méteres rekordját, de a közelmúltban dőlt meg a női magyar fedettpályás rekord 3000 méteren Wagner-Gyürkés Viktória által, ami 1988 óta tartotta magát. És persze ne feledjük Szűcs Csaba maratoni csúcsát..
Bejárta a világot: a hatvanas évek közepén versenylistáj alapján hetente,kéthetente futott a világ minden táján, például a rangos amerikai fedett pályás bajnokságon, a párizsi L'Humanitén vagy a prágai Rudé Právó versenyeken, amiken többször először szakította át a célszalagot. Prágában például olyan ólomkristály kupákat kapott a főszponzortól, amik egy autó értékének feleltek meg.
Tizenegy alkalommal lett magyar bajnok mezei futásban. Mecser írja:
A mezei bajnokságra külön nem készülnek az atléták, a verseny a formábahozás idején van, hagyományosan. Mégis rangja van. Az év első országos atlétikai bajnokát ilyenkor avatják. A mezei érzékelteti ki használta ki a téli hónapokat és sejteti a később várható erőviszonyokat.
Mecser 1967 április 9-én például a 10 kilométeres mezein 29:43-mal nyert, 90 futó indult.
EB ezüstérmes volt 10000 méteren 1966-ban, emiatt dobogót vártak tőle a 1968-as mexikói olimpián öt- és tízezer méteren. Nem jött össze neki semmi. Az akklimatizáció sikertelen volt, a 2000 m felett fekvő Mexióvárosban ötezren a 4. körben feladta rosszullét miatt. Egy héttel később tízezren 30.54-et futott, 24. lett.
Még egy héttel később a maratonon is rajthoz állt: 20 km után feladta, ahogy a kétszeres bajnok etióp Bikila is kiszállt. A legjobb magyar atléta Mexikóban Kiss Antal lett: ezüstöt szerzett 50km gyaloglásban. Közép- és hosszútávokban csak magaslati országok versenyzői nyertek.
Sokáig tartott amíg feldolgozta a kudarcot, és azt, hogy sikertelen szereplése valamint bontott téglákból rakott házának építése miatt célponttá vált. Ez az a ház. Akkoriban még ezen a környéken alig állt épület. Ebben is úttörő volt.
Tán ma már elintézi jellegzetes mondásávál:
Jóvanna.
A mexikói olimpia kapcsán muszáj beszélni edzőjéről.
Híres László sokszoros magyar, angol és román bajnok volt a harmincas, negyvenes években. Az ország első akadályfutó bajnokaŐ volt a 16. mesteredző később Magyarországon.
Híresnek híres tanítványai voltak: Szentgáli, Zemen, Kerékjártó és Mecser.
Mesteredzőként tökélyre törekedett, örökösen izgága volt és igazságkereső, ráragadt az ellenzékiség bélyege is - alkata miatt nem sokan kedvelték vagy támogatták. Végül nem utazhatott már sehova sem a tanítványaival.
A sportvezetők kiutaztatása volt az igazi sport a szocialzmusban: a megbízható pártemberek kísérték a sportolókat többnyire az edzők helyett. Maga Mecser mindössze két helyre, Münsterbe és Kenyába jutott el kísérő nélkül közel 20 éves pályafutása alatt. Ez csak azért fontos, mert Híresnek volt egy kiutazós ügye is.
Nagy levelező volt, folyton kérvényekkel bombázta a klubokat, szövetségeket. 1964-ben, a mexikói olimpia előtt szeptember 8-án sebet ejtett a karján és a vérébe mártva írt indulatos levelet Kutas Istvánnak, 1. számú sportvezetőnek, hogy engedjék ki az olimpiára, hadd segítse Mecser Lajost. Nem vitték.
Később az 1988. évi nyári olimpiai játékokongyőztes öttusa csapat (Martinek János, Mizsér Attila, Fábián László) futóedzője lett.
Az igazság úgy kerek, hogy Híres nem állt Mecser mellé az 1969-es fegyelmi kapcsán. Sőt újságban határolódott el tőle. Ahogy za érdek úgy kívánta. Előző évben még az oimpiára szeretett volna menni vele...
Ismerői, sporttársai jószándékú, de nehéz, nem megalkuvó embernek írják le. Ez a tulajdonsága - és egy Magyar Ifjúság újságcikk - vezetett oda, hogy 1969-ben a MASZ eltiltotta a külföldi versenyektől.
Íme a cikk:
Mecser története relevanciával bír a mai időkre: rátalalás, hogy miben tehetséges, küzdés, szívós munka, siker, gáncsolás, karaktergyilkosság a vezető újság hasábjain, eltiltás, ellehetetlenítés a mondataiért:
Én ezeknek nem futok.
illetve
Én vagyok az egyetlen futó az országban, aki valami eredményt tud felmutatni Iharosék óta.
Senki sem próféta a saját hazájában. Engem már csak az érdekelen, hogy miért van az, hogy a mindenkori MASZ-ról az egykori és mai atléták is többnyire dehonesztálóan nyilatkoznak?
Csak érdekességképpen: ilyen újság volt a Magyar ifjúság (a kor "fiatalos", vezető lapja a Népszabadság melett) Címlap:
És képregény a hátsó oldalon:
A kádárizmus alapvicce volt, hogy az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. A frappáns meghatározás ellenére volt még egy harmadik út is (harmadik utas a halál), mégpedig a kollaboráció.
Mecser és társai előtt is ilyen utak álltak: együttműködni, és akkor mehet külföldre is, vagy nem, és akkor ellehetetlenül. Az alkoholizmus pedig jött valamelyikkel, lásd Iharos.
Hogy Petőfit parafrazeáljuk futás kapcsán: ha majd a dzsognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, akkor majd talán...
Mecsert a következő nyilatkozott mondataiért kezdték el vegzálni:
"Én ezeknek nem futok, sajnálják tőlem a külföldi utakat. Megmutattam nekik hogy akkor kapok oldalszúrást, amikor akarok. Köteleztek arra, hogy itthon induljak, amikor Párizsban hajthattam volna. Én vagyok az egyeteln futó az országban, aki valami eredményt tud felmutatni Iharosék óta."
vagy
"Nekem sorozatviadalok kellenek, külföldön, nagy ellenfelekkel. Ne adjanak mellém olyan kísérőt, akinek fogalma sincs az atlétikához, hanem engedjék el velem a mesteremet"
A vonalas újságíró megjegyzi: Mecser tehetségét követelőzésre használja fel, elégedetlen, nincs kibékülve a sorsával.
A MASZ egyik állítását sem cáfolta meg Mecsernek, csak eltiltotta. És persze a központilag irányított Magyar Ifjúság hasábjain így estek Mecsernek olvasói levelekben:
Mecser megtört, s bár még nyert belföldön, de már csak futogatott. A fontos stadionok kapui bezáródtak. Eredményeit nem is jegyzi 1969 után.
De ha kellett még megrázta magát: pariban volt a többszörös olimpiai bajnok Lasse Viren finn fenoménnal. Itt egy budapesti rövid versenyen.
Pedig 1974-ben megnyeri a mezeit, tízezren 2., ötezren 3. Ennek ellenére fizetését a Nógrádi Szénbányáknál 3300-ról 2770-re veszik le. Végleg megsértődik, elmegy a DVTK-hoz, klubhűség ide vagy oda.
Mecser Lajosról közel 8000 cikket találni a magyar sajtó archívumban. És neki is többszáz érme van.
Ha Schirilla könyveit nem számoljuk ide - az első magyar futós könyvet írta, ami ráadásul angol-magyar kiadásban jelent meg, címe A hajrá három pillanata (Miért - kiért fut a hosszútávfutó?) címmel, ami életrajz, de egy részben a célegyenest bontja le fázisokra, mit gondol, mit érez a futó az utolsó százon. Itt az új és a régi kiadás borítója.
Az olvasmányos és semmit sem takargató könyvet - roppant szimpatikus módon - jelképes összegért árulta,ez szerepel,a borítóján:
Az eladási ár 98 forint lenne, de Önre bízzuk, mennyit fizet be. A bevételt fiatal atléták támogatására fordítja Mecser Lajos.
A második kiadásban megvalósul a nemzeti egység: az ajánlót Gyurcsány Ferenc, Schmitt Pál, Deutsch Tamás, Medgyessy Péter, és Gyulai István (IAAF főtitkára) írja. Aki még szeretne, rendelhet pár példányt Lajos bától.
A műsorban emlegetjük Sír Kaja bácsit, azaz Dr. Sir Józsefet
Sir József atlétaként kezdett majd számos magas adminisztratív, edzői vagy szervezői pozícióra kérték fel. Fiatalon nyert úgynevezett vágtabajnokságot, 100 yardos angol nemzetközi bajnokságot, 100 méteren pedig 10,4 másodperccel olyan országos csúcsot állított fel amelyet három évtizeden keresztül nem tudtak megdönteni.
Az első atlétikai EB-n olyan páratlan bravúrt hajtott végre, ami magyar vágtázónak azóta sem sikerült: három érmet szerzett, 200 méteren és 4xl00 méteren ezüstöt, 100 méteren bronzot. A negyvenes években kapcsolódott be a MASZ szakmai munkájába, 1951-től 1956-ig az állami edzőséggel bízták meg.
Működése alatt élte a magyar atlétika a fénykorát, világversenyeken soha nem látott sikereket arattak atlétáink. 1957-től, mint a válogatott vezetőedzője, tíz éven keresztül irányította legjobbjaink munkáját, s ilyen minőségében találkozott vele Mecser Lajos is.
Mecser saját bevallása szerint világéletében olyan szakmákban dolgozott a futást leszámítva, amihez nem ért. Versenyzői pályafutása közben kényszerből és azután kedvtelésből- megélhetésből dolgozott kőművesként, ruhatárosként, vízóra-leolvasóként, vincellérként, méhészként.
Volt országgyűlési képviselőjelölt is.
És egy évtizeden át vattacukrot árult: a sors fintoraként többek közt a mezei OB-kon, mintha Balczót látnák, amint a lovardában rakja fel az ugrórudakat. Ez egy nagyon vicces történet, ami már a vattacukros korszakban esett meg Mecserrel.
S lásd, az élet néha kárpótol: a '90-es évek elején, jó 15 év kihagyás után edzeni kezd rendesen, és senior világversenyekre járogat buliból.
Lajos bá Salgótarjánban él, abban a házban, aminek a tégláit saját kezével rakta fel még aktív sportolóként, és aminek építése is közrejátszott a Mecser-botrányban, ami az ellehetetlenüléséhez vezetett.
Az elmúlt másfél évszázadban a fekete arany miatt iparvárossá fejlesztett település panelrengetege, betondzsungele fájó tájseb a csodás környezetben. Csodás vidék ez, érdemes erre kirándulni: itt van egymás mellett Salgó vára, a Somoskői vár, nem messze a szlovákiai Fülek vára, a Medves fennsík, Európa legnagyobb bazaltplatója, és egy köpésre a Mátra. Mutatom:
A nógrádi megyeszékhelynek és vonzáskörzetének leghíresebb alakjai: Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Zenthe Ferenc, Győzike és Mecser Lajos.
A maratoni kétrészes interjúban szó lesz - ha már maraton, 2:17-et tudott Lajos bá, nem ez volt a specialitása - szóval szó lesz vérrel írt levélről, a magyar magaslati edzés mekkájáról, Bánkútról. A kezdetekről, a kiteljesedésről, vagányságról, salakos és mezei futásról, holtpontról, iramról, úti- és versenyélményekről, a test és az elme sajátosságairól, csúcsdöntésről, Iharosról és Rózsavölgyiről.
Kendőzetlenül, hisz Lajos bá csak legyintett a maszkra az interjú alatt. Az adást néha megszakítom felvezetőkkel, hogy egy téma hátterét vagy az adott korszak fontos személyét, akiről szó van jobban megvilágítsam.
A Büntetőkörben tehát az az ember, akinek a sport öröm és cél, mérce és eszköz, hogy önmaga számára az maradjon, aki egykoron is volt - Mecser Lajos, első rész.
A folytatás, azaz 2. rész itt érhető el.
MILYEN PODCASTOKAT HALLGATHATSZ TŐLEM? Itt van mind a négy!
Büntetőkör
Runner's Worlddel közös adás, és itt az újsággal közös metszéspontunkba eső alakokat szólaltatok meg, vesézek ki témákat a teljesség és részrehajlás igénye nélkül. Egyszerű kérdező és társalkodópartner vagyok, nem török riporteri nívódíjra. A felvételek ott készülnek és úgy, ahol és ahogy az interjúalannyal összehoz minket az élet.
Többek közt a patronálók támogatásából indult két további futós podcastom is.
IzzóSztár
Minden, ami a Büntetőkör kereteit szétfeszíti, ami speciális, ami szívügyem vagy ami extra és ekluzív. Dedikált tartalom egy elkötelezett közösségnek.
Laza Tízes. A Büntetőkör szakmai, "futószubkulturálisabb" adásával ellentétben ez könnyedebb, populárisabb. Az első évad 6 részes, és tavasszal indul a második évad.
Házigazdaként olyan közismert emberekkel beszélgetek, akik az élet különböző területein munkálkodnak, a futás mégis összeköti őket. Elég impozáns a vendéglista: Palya Bea, Parti Nagy Lajos, Nick Thorpe, Veiszer Alinda, Nagy László, Esterházy Marcell, Bagossy László, Tompa Andrea, Ónodi Eszter, Miklósa Erika, Gajdos Tamás és még sokan mások...
És hamarosan indul a VersenyKözpont podcast, amiben nagy témákat dolgozok fel, illetve amiben márkázott tartalom jelenik meg: igényes környezetben hallhatsz versenyekről, futós cuccokról, táplálékkiegészítőkről.
Keresd a podcastokat ezeken a streaming felületeken: iTunes, Spotify, Mixcloud, HearThis, Anchor.
Podcastet hallgatni akkor is tudtok, amikor főztök, autóztok, tömegközlekedési járművön robogtok, kertészkedtek, pakoltok, szobát festetek, amikor könyvet olvasni sajnos nincs idő vagy lehetőség, és persze amikor sportoltok. Informál, szórakoztat és elgondolkoztat. Altatónak sem utolsó. És kevesebből is kijön a támogatása, mintha vennél egy levél xanaxot vagy macskagyökér-kivonatot.
