A futás sokszor apropó az adásokban – akárcsak a Futóskönyvben –, hogy az életről beszélgessünk, de itt most fordítva van. Előbb volt az élet, amibe egyszer csak teljesen váratlanul betüremkedett a futás, avagy ahogy ő nevezi: a betoncsürüszkölés.
Legelső félmaratonján (2003) 01:39:31-et futott, ami megsüvegelendő. 52 évesen, futómúlt nélkül. Csak BSI-versenyen vett részt Magyarországon (Délibáb-félmaraton a Hortobágyon, Kékes-csúcsfutás, 10 km a Dunaparton).
Még 62 évesen is 1:43-as félmaratont ment, ami 5 perces átlagnak felel meg.
Első maratonján (2007) 3 óra 38 percet tepert.
Beszélünk fel-nem-szabadulásról, a tevékenység konkrétumáról, a példa erejéről, az öregkori sportolás fontosságáról, a szégyen elkerüléséről, mint hajtóerőről.
A futás egyszerűségéről szemben a játékos tevékenységekkel, amikhez társak kellenek, és azok összeszervezése, összetartása macerás.
Hogyan fér meg egymás mellett a kultúra és a sport? Miként segíti a futás a mindennapi munkát vagy éppen fordítva?
És külön beszélünk az alkohol és futás kölcsön- illetve ellenhatásáról, és idevarrom, hogy Laci egyáltalán nem cigizik, ami egy, a '80-as és '90-es évek színházi kultúrájából jövő embernél nagy szó.
Az adás teljes hosszában csak a Patreonon elérhető. Légy mecénás!
Galéria, archívum lejjebb, itt pedig az előzetes:
Laci egyéni félmaratonok, maratonok és váltófutások aktív résztvevője, akinek a világot jelentő deszkák nemcsak a színpadok, hanem a gyalulatlan depóasztalok. A Bárka-színházas időszakban kezdett futni 1999 körül.
Épp tíz maratont futott, és kétszer annyi félmaratont, szépen beosztva negyedszázad alatt, szinte kizárólag Magyarországon és BSI futamokon, amíg a csípőprotézise és a porcműtétje engedte. Ahogy ő mondja:
a falat nem lehet nap mint nap átszakítani.
Viszont az adásban igazi színpadi dramaturgiai ívet fut be: a többet nemtől a mégisig. De nem spoilerezek többet.
A futóversenyeken is összeforrt vele a kék-fehér csíkos, tengerész avagy „bolgár” póló, amit az Ördögkatlan fesztivál napjaiban mindig visel.
A 18. Ördögkatlan fesztiválra, aminek alapítója és főszervezője Laci, már most megvehetitek a korai, kedvezményes jegyeket. 2025-ben július 29. és augusztus 2. között rendezik. Ez a pár napos ünnep 2008-ban indult a Dél-Dunántúlon, Baranyában.
Egy „ördögszántotta hegy” kőfejtőjében és számos településen remek kultúrprogramok és jó borok várják a látogatókat.
A fesztivált a beugrás szülte. 2008 júniusában jött egy telefon: a már véglegesre leszervezett 10 nap a Művészetek Völgyében pénz hiányában elmarad.
A dac és az összefogás miatt igenis szerveztek egy másik fesztivált, aminek a védnöke Cseh Tamás és Törőcsik Mari lett. Mókás egybeesés, hogy Bereményi Géza turné c. filmjében ez a két színész bújik ágyba éppen.
Bérczes László nemcsak elismert rendező, hanem fáradhatatlan kultúraszervező, aki elméletben és gyakorlatban is sokat tett alkotói közösségek életre hívásáért.
Dolgozott művészeti vezetőként Alföldi Róbert, de Rátóti Zoltán alatt is.
Szomorú, hogy ezt a "de"-t ide kell raknom, de ennyire fragmentált a színházi élet évtizedek óta Magyarországon, a minden Egész eltörött országában.
Szeret megfelelni, szeret példákat állítani, szereti, ha szeretik. Erre mondja ő az interjúban:
Én egy kurva vagyok.
73 éves, 48 éve szerzett angol-német szakon diplomát Debrecenben, majd Szolnokon tanított, nyelvtanárként több évfolyam osztályfőnöke volt.
Indult a Riporter kerestetikben, de (bal)szerencséjére kiesett, pedig az volt az álma, hogy ő lesz az új Szepesi György.
1984-től neves szakmai folyóiratokba írt színházi témában (Film Színház Muzsika, Magyar Napló; Színház), azóta is rendszeresen publikál is, ám a színházi elméleti-kritikusi tevékenység mellé odakerült a gyakorlati-alkotói is.
Olyan kezdeményezéseknek az origójánál volt ott, mint a legendás Bárka Színház vagy az említett Ördögkatlan Fesztivál. Alapít, teremt és működtet.
Kaposvártól a Bárka Színházon át a határon túli színházakban vagy éppen Kanadában is otthagyta a kézjegyét, számtalan előadás megszületésében vállalt meghatározó szerepet.
A Kapa-Pepe páros megszületésénél is ott volt a bárkás Szentivánéji álomban, sőt Mrożek Mulatságában rendezte is őket 1999-ben.
Ez a darab legendássá nőtte ki magát: több száz előadásával meghaladta egy másik kultikus trió, a Dörner-Bán-Gáspár trió Stílusgyakorlatok előadásszámát. Ráadásul a vejét is itt találta meg: Szikszai Rémusz, a Mulatság harmadik szereplője lett Anna lányának férje.
Laci előszeretettel rendezi még Háy János drámáit (amit akár felkérésre neki ír a szerző), de képzett értő dramaturgokat és értő/sértő kritikusokat is a Bárka Színház műhelyében éveken át.
Beszélgetőkönyvei is sokaknak ismerősek lehetnek: Cseh Tamással, Mucsi Zoltánnal, Szarvas Józseffel, Kovács Lajossal, vagy éppen Törőcsik Marival, vagy másokkal is sok órát dumált át, amikből kor- és szellemtörténeti művek nyomtatódtak.
Bérczes László beszélgetett magával is Kötőszavak címmel - ki lehetne nála autentikusabb magával kapcsolatban?. 2022-ben jelent meg a kötet, amit itt is és a podcastban is szívvel ajánlok. Remek színházi kordokumentum, amin a közélet is átszivárog.
Elhallgatásaink, sunyulásaink, fel nem vett telefonok, sértődések, a művészvilág allűrjei, törésvonalak, keresztbetevések és kihagyott lehetőségek tárháza, miközben végig benne van, hogy a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve.
A könyv egyik kulcsmondata:
Mindig vedd észre, amikor önérdekből becsapod magad.
De ez az életben maradás, a túlélés eszköze.
Érdekünk mentén hangsúlyozunk bizonyos igazságokat és hallgatunk el másokat, és saját, improvizált hangsúlyainkkal nem is nehéz azonosulni.
A Kovács Lajos-szál hangsúlyos lesz az adásban is. Bérczes László üzenetrögzítőjén 1999. március 9-én a következő mondatok sorjáztak:
Halló, Lacikám, Kovács Lajos vagyok.
Õsszel, a Bárka-nyitás napján futnék egy maratont, ezt tervezd meg, ezzel számolj!
Bárka Színház feliratú trikóban tenném meg a 43 km-es szakaszt, egyetlen motoros rendőr kéne, üdítővel, meg 3-4 naranccsal.
Ezen gondolkodj, tökölj, Lacikám!
Reggel 6-kor vagy 7-kor kéne indulni, amikor még nincs meleg. Talán végig tudnám csinálni.
Beszélnék ismerősökkel, futókkal, milyen csuka kell a betonra… na, ez a tervem.
Minderről Mispál Attila készített dokumentumfilmet, amit 2001-ben mutattak be Maraton címmel. Részlet a filmből:
Az eset körülményeit a Talált ember c. beszélgetőkönyv mutatja be részletesen, de magát ezt a fantasztikus, egzaltált, kiismerhetetlen, félt-imádott színészt, Kovács Lajost.
Akire a Radiohead, a világ egyik legfontosabb zenekara az egyik legjobb daluk klipjét építette.
A klip alatt egy komment: The escaping man is a Hungarian actor, Kovács Lajos. He was casted beacuse they couldn't decide by his face whether he was a bad or a good guy. Everyone can have their own guess.
Kovács Lajos 1993-ban a világhíres Woyzeckkel a magyart film setét, reménytelen, kegyetlen, porózus vonulatára szépen tette fel a koronát.
Kovács filmográfiájában még ezek szerepelnek szelektíven: Nyolcvan huszár, Nárcisz és Psyché, Banánhéjkeringő, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Hanussen, Legényanya, Szamba, Érzékek iskolája, Witman fiúk. A színházit felsorolni is nehéz.
És ha már/még színház, akkor a Bárkáról egy címszó az ifjabb generációknak. Bérczes László rendező alapítója volt a Bárkának, és 15 évig munkatársa is.
A Ludovika (hivatalosan Ludoviceum) a magyar királyi honvédtisztképzés központja volt, amelyet 1808-ban alapítottak. A Ludovika az egyik legfontosabb magyar katonai oktatási intézmény volt.
A Bárka színház a Ludovika egykori vívótermében rendezkedett be. A fedézetre komoly tisztek, matrózok jöttek a színházi életből, hogy elnavigálják a hajót: Scherer, Mucsi, Udvaros Dorottya, Kulka János, Széles László, Szabó Győző, Kaszás Gergő, stb.
Egyedülálló módon a Bárkának volt saját kiadója, ami könyvet és újságot is kiadott 1997 januárjától egészen 2011 májusáig, amibe neves szerzők a kultúra minden területéről publikáltak. Ez volt a Hajónapló, ami a kezdeti folyóirat-jelleg után átment műsorfüzetbe.
Így jellemezte a korabeli sajtó:
Nem nevezhető alternatív, experimentális színháznak, nem a formabontás akarata jellemzi. (Ugyanis kérdés, hogy van-e mit bontani.)
Nem a mindenáron való újításokat hajszolja - inkább a felújítás érdekli, nem az erőszakosan másmegszállottja —, inkább a másmilyen, igazabb arculatot keresi.
Az alternatívokra jellemző, opponáló avantgárd hevület nem korszerű, mert nem figyel oda a kortünetekre.
Márpedig a Bárka időszerű, életközeli és közérthető színház kívánna lenni. Meg nyitott. Hogy ne csak egy maroknyi szektataghoz, hanem valamivel tágabb közönséghez szólhasson. A Bárka nem sznob.
2016-ban a színház rég kiürítve. Ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része az épület a Ludovika Campusban.
Mi lett a Bárka veszte? Az intézmény első perctől púp volt a kerület hátán. Nagyobb színház lett belőle, mint amennyit egy helyi önkormányzat megengedhet magának.
Hajrá Laci a 2025-ben tervbe vett újabb félmaratonhoz!
Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom?
Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 12 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.
