futó gondolatok

nem azé, aki fut

nem azé, aki fut

IZZÓSZTÁR #15 Futós tévhitek és legendák | prof. Kertész István

2021. december 26. - SimonyiBalázs

 x_kertesz_fekvo_1.jpg

Bárki, aki ma atléta, vagy csak maratonfutó, érdemes lenne tudnia, hogy mit csinál, amikor "maratont" fut. És mégis mihez vezethető vissza űzött sportága? 

A futás kapcsán beszélgetünk ókori legendák eredetéről, tévhitekről, amik máig velünk élnek, sokmillió ember hobbijának és soktízezer versenyportoló munkájának képezik alapjait és céljait, hatalmas biznisz épült rá, és sokan nem is szeretik. Például, hogy sem maratoni futásról, sem perzsa túlerőről nem beszélhetünk...

Egyszóval futás, olimpia, maraton, Spartathlon és még számos dolog szóba kerül, mint például történelmi eseményeknek emléket állító ultrafutóversenyek, pl. Aethlios vagy az Euchidias Hypeathlos (ami a plateai csata és az oltár újraszentelését "dolgozza fel".) Lásd lejjebb a sztorit.

marathon_route_1.jpgJópár illúzióval leszámolunk, helyrerakunk pár mítoszt, jönnek a történelmi tények. És megtudhatjátok, milyen kétezer éves könyvritkaságot adunk ki 2022-ben a futós társadalom javára, okulására!

Egy hosszú és alapos interjút hallhattok, amit számos beékelésem tesz teljessé, amolyan előugró pop-up ablakként világít meg egy-egy részletet. 

Kertész István professzor emeritusszal, a hellenizmus, ókori görög és római hadtörténet és az ókori olümpiai játékok kutatójával, ókor- és sporttörténésszel beszéltem át a témát. Több mint 30 tudományos és ismeretterjesztő könyv és közel 300 szakmai publikáció fémjelzi pályafutását.

Számos kedvencem van, amit jó szívvel ajánlok: A görög sport világa, Botrányok az ókorban, Ez történt Marathónnál Olümpiában, Hellászban, és az egyik legutóbbi könyve A görög-római hadművészet fejlődése a trójai háborútól Julius Caesar koráig.

Kertész professzor lassan 80 éves lesz, de mondhatnám a track recordja és szapora szerzőisége lenyűgöző. Magyar Olimpiai Akadémia tagja 1992–2007, MTA Sporttud. Szakbiz. tag, MTA Ókortört. Bizottság tag, Magyar Sporttud. Társaság tag, az ELTE Ókori Történeti Tanszék docense, habilitált doktor, akadémiai doktor, sőt 2012-ben belekeveredett Schmitt Pál plágiumügyébe, mint a doktori dolgozat egyik bírálója.

Amióta a gimnáziumban megfertőztek a latin nyelvvel (hála Magyar Tünde ofőmnek, aki miatt végül a magyar-esztétika szakot választottam 1998-ban), és antik szövegeket olvastam, fordítottam, sőt nyelvizsgáztam, azóta felhasználói szintű ókorász vagyok.

Történelem, kultúra, életmód, bölcselet közel áll hozzám, rajongok az kori dialógusok utánozhatatatlan szellemességért, fifikájáért, és érveléstechnikájáért. Különös szerencse, hogy kedves hobbimnak, a futásnak is sok köze van mindehhez, számos eleme az ókorban gyökeredzik. Nemrég a Normafán is antik ábrázolásokra hajazó eligazító táblákat találtam.

img_6861.JPG

Az utóbbi tíz évben átpártoltam a római gyarmatosítók oldaláról a hellénekére, intenzíven járom a régészeti lelőhelyeket, történelmi emékeket, futom a versenyeket, tanulom az újgörögöt, ami már nagyon más, mint Arisztotelész nyelve, viszont az ottani hétköznapokban több haszna van.

Görögországban járva lépten nyomon az élő történelembe botlok: Dodona, Mükéné, Epidaurosz, Argosz, Zagori-szurdok, Thermopülai, Karyes (kariatidák eredete) - hogy csak néhány kevéssé ismert vagy kevéssé látogatott példát említsek.

img_7024.JPG

img_7030.JPG

img_7017.JPG

img_7049.JPG

img_7169.JPG

img_5026.JPG

img_5332.JPG

A lelkesedésem töretlen, ez tán hallatszik is az interjúban, nem bánom, egy csodálatra méltó kor, korszak az egész hosszúra nyúló antikvitás, azonbell is az i.e. 5. század, ami kábé olyan mint a rockzenében 1969 vagy 1991-2. Elképesztő koponyák éltek, alkottak, írtak, politizáltak és sportoltak akkortájt.

Az írott emlékektől kezdve a műalkotásokig, építészetig, találmányokig, a kultúra és filozófia fejlődés bölcsője. Napestig lehetne hozni a találó mondásokat, történeteket, dialógusokat, amiket az ókori szerzők kiötlöttek, de a hallgatóknak leginkább ezt üzenem:

Aiszóposz, a meseíró ugyanebben az időben szintén Szardeiszben tartózkodott mint Kroiszosz nagy tiszteletben tartott vendége. Amikor értesült a dologról, bántotta, hogy a király oly nyersen bánt Szolónnal, és jó tanácsképpen így szólt a bölcshöz: „Hidd el, Szolón, királyoknak vagy mondjunk minél kevesebbet, vagy minél kedvesebbet.” „Zeuszra mondom, nem – felelte Szolón –, hanem vagy minél kevesebbet, vagy minél hasznosabbat.

Tehát kedves patronálók, ha minél kevesebb nem lehet, akkor legyen minél hasznosabb.

Fontos idevágó posztjaim (antik kultúra, sport, terepszemle)

Görög kalandozások (7 nap alatt 7 hegycsúcs megfutása + kultúrtörténet)

Futás Nemeától Olümpiáig - a stadionok titkai

A sport kultúrtörténete 1-2.

Mi az hogy stadion, azaz sztadion? Milyenek voltak az ókori álamatőrök? Miért nem érhetünk soha célba Zénon paradoxonai szerint? Miért nem rendeztek úszóversenyeket az ókori játékokon? Mi volt a klasszikus öttusa, azaz pentathlon?

Mit ír Platón az ideális állam működéséről? Na ezt elárulom: szerinte 13km futás vagy 20km terepfutás hozzájárul az ideális állam működéséhez.

Jó kis ókori sztorikat elevenítünk fel, szólunk Zénon paradoxonairól és technikatörténetről.

Katonai futókról és az ókori edzésmódszerről (tetrasz).

Beszélgetünk arról, hogy

- mi a maratoni futás hiteles cáfolata?

- mi lett volna, ha a perzsák győznek Marathónnál

img_6349x.jpg

img_6347x.jpg

img_6353y.jpg

img_6353x.jpg

- mik az ókori mítoszok alapjai

- miként kell egy antik játékot elképzelni Olümpiában vagy éppen Nemeában

wreath-of-olive-being-awarded_1.jpg

- mi volt a Sherlock Holmes szerzőjének szerepe a botrányos olimpiai maratoni döntőben

- mi a sportágak történeti gyökere egy harci mozdulatban, mi alakult ki a lendülésből, dárdázásból, kőhajításból, közelharcból

img_6346x.jpg

- kik a profik és az amatőrök az antikvitásban (amit az anyagi hasznoszerzés, a pályafutás hossza és a vagyoni osztály határoz meg)

- miért a 200 méteres síkfutás a legrégebbi versenysport

- milyen magyar szellemi aranyérem született az olimpián

kepernyofoto_2021-12-21_23_44_35.png

- az első maratonon az első újkori olimpiai bajnok Spiridon Louis nem is 42 km-t futott

- a stadionok hajtű kanyarjában visszalökő emberek tartották pályán a futókat

- miért volt természetes dolog Phidippides oda-vissza futása

kepernyofoto_2021-12-21_23_30_35.png

 - az olimpiai béke azt jelentette, hogy tilos volt új háborút kezdeni, de a régit azért lehetett folytatni

- minden olimpiát a legrövidebb futószám győztesének nevével jelöltek

- 1906-ban olimpiai játékokat rendeztek a görögök, de a NOB nem ismerte el

- hogy Budapest is rendezett volna 1920-ban, de mivel az I. világháború vesztes országai közé tartozott, így Antwerpenben zajlottak a játékok?

- Iuvenalis mondása igazából így szól "Azért kellene imádkozni, hogy ép testben ép lélek legyen." Azaz: az atléták egészséges testében az esetek többségében éppen hogy műveletlen szellem lakozik.

- milyen feliratok voltak a delphoi jósdán?

delphoi_2_1.jpg

delphoi_1_1.jpg

img_20170514_144435_1.jpg

Miért nem történt meg (úgy) a maratoni futás? És hol látható a győztes sztratégosz, Miltiadész sisakja - vagy egy olyan sisak, amit neki dedikáltak a győzelem után? (Ezen a képen jobbra a megzöldült bronz fejfedő, mellette az aranyszínű méd / perzsa harci sisak.)

img_4808_1.jpg

 

Beszélünk technikatörténeti újdonságokról, amikhez segítségül hívom a Herakleidon 2021 őszi kiállítását. Ebből pár képi részlet:

Hogyan kommunikáltak, mi volt az ókori SMS?

img_6094.JPG

img_6095.JPG

img_6093.JPGKülönböző telekommunikációs formák:

img_6092.JPGAz erre a botra feltekert üzenet csak akkor fejthető meg, ha a címzettnél is pont ugyanakkora átmérőjű bot volt, mint a feladónál, különben szétesnek a betűk.

img_6091.JPG

Hogyan közlekedtek a hajók, mielőtt 2400 évvel később átvágták volna a Peloponnészosz-félszigetet Korinthosznál? Tudtátok, hogy amikor Gerstner Béla és Türr István főmérnökségével átvágták a földszorost Korinthosznál, megalkotva a csatornát, Peloponnészból gyakorlatilag szigetet csináltak? Régen ez így ment:

img_6096.JPG

img_6097.JPG

És miként illesztették össze tűpontosan a hatalmas oszlopokat a Parthenónon vagy más templomegyütteseknél?

img_6099.JPG

Milyen volt az ókori rajtgép, a hysplex? Erről itt egy hosszú képes összeállítás, a műsorban pedig részletesen beszélünk róla.

kepernyofoto_2021-12-21_23_33_05.png

A rajt: álló helyzetből volt, az indulóhelyeket, a balbiszokat sorsolással állapították meg. A kiugrók büntetése: a versenybírák megvesszőzik (fegyelmezetlenség, mint a legnagyobb bűn), de nincs kizárás. 

A korabeli rajtberendezés így nézett ki az i.e. V. századtól. A versenybíró a rajtkő mögött egy mélyedésben állt. Kezéből zsinegek futottak sugárszerűen földbe süllyesztett kőbe belevésett vájatokon át a rajthely karóihoz, amelyek 1-1 sorompót tartottak. Ezeket a zsinórokat kifeszítve fogta a startjelig, akkor elengedte őket, s azok lecsapódtak.

A rajtjel pedig egy kürtszó volt, ezt ma már csak a Barkley-n tartja Gary Cantrell, és a BSI vagy Maratonman versenyeken Árpi és Muki a dudával, hisz ma már számítógéppel összekötött startpisztoly rajtoltat. A bíró kiáltott: ‘apite’—menjetek! 

kepernyofoto_2021-12-21_23_32_54.png

kepernyofoto_2021-12-21_23_32_49.png

img_6100.JPG

img_6101.JPG

Ez a megmaradt rajtrács Olümpiában:

img_4801_1.jpgEz Nemeában:

img_4726_1.jpg

615x_1.jpg

A maratoni és egyéb csaták fontos eleme volt a hajóhadak mozgatása. A triérészek, azaz a háromsoros evezőshajók érdkessége volt, hogy rengetegen eveztek, míg a hajón szállított katonalétszám hozzájuk képest elenyésző volt. Borzasztó kellemetlen lehetett ebben a lépcsőben ülni és húzni a lapátot, de ahogy a korabeli szabad polgárok tartották:

ha nem volt pénzük fegyverre (vasra, kardra páncélra), akkor a kispárnát hozták magukkal harcolni - a fenekük alá.

9.jpg

Az olimpiákról, avagy a városok közt rotálódó játékokról sokat beszélünk. A versenyzők a stadion felé menet elhaladtak a zaneszek mellett, azza a csalók szobrai mellett. 

img_4802_1.jpg

Olmpiában például a stadion alagútja felé vezető ösvény bal oldalán a csalók szobrai állnak ma is névvel, hogy a bevonulókat figyelmeztessék a fair play-re, míg a jobboldalon a győztesek szobrai. Ugyanis a győzteseknek joguk volt a verseny színhelyén bronz- vagy márványszobrot állítani, kvázi antik szelfit. Két szabály volt:

  • ‪Nem lehetett magasabb, mint az ábrázolt atléta

  • ‪Nem lehetett portré, csak a harmadik győzelem után

Ha döntetlennel ért véget a küzdelem, a koszorút Zeusz főoltárára tették, és mindkét félnek joga volt szobrot állítani. 

Plinius írja, hogy ‪

az emberek képmását nem szokták kivésni, legfeljebb azokét, akik valami különös okból az örökkévalóságot megérdemelték, először a szent játékokon való győzelemmel, leginkább Olympiában ; itt szokásban volt mindegyik győztes szobrát felajánlani. Azokét pedig, akik ott háromszor győztek, élethűre csinálták s ezeket iconica-nak nevezték.

A nagy győztesek héroszként, szó szerint félistenként tisztelték. A szobrok után vonulnak át az alagúton...

kepernyofoto_2021-12-21_23_33_37.png

...ami a stadionba vezet.

kepernyofoto_2021-12-21_23_33_20.png

Előtte persze szépen bekenték magukat olajjal és porral.

gymnasion-2.jpg

Olümpia felélnézetből manapság:

kepernyofoto_2021-12-21_23_34_07.png

és egy elképzelt grafikán:

20_1_1.jpg

Jelentős részt szentelünk a tetrasznak.

Philosztratosz i.sz. 2-3 század forudlóján élt, 220-ban írta meg a Gymnasticust, ami az antik sporttörténet becses forrása a testedzésről és versenyekről. Az a durva, hogy az elsőnek vélt, i.e. 776-os olimpia után szinte pont ezer évvel. A mű magyarul először 1929-ben jelent meg, A tréneri tudományról címmel. Ezt Alcser Norbert könyvkiadóval, futótársammal 2022-ben újra kiadjuk.

9780674996748.jpgÉs nyilván az évszázadok alatt változott az antik sport, de mégsem volt annyira felgyorsulva a világ, hogy ne lehessen a tréneri hagyomány pontos leírásának venni. Philosztratosz nemcsak leírja a tudnivalókat, de kritikát is megfogalmaz a túlhajszoló, fegyelemre, figyelemre és odaszánásra alapuló négynapos edzéssorozatról, aminél előfordult, hogy a sportoló belehalt az edzésekbe.

Ezt írja például:

A dolichosfutásnak ez volt az eredete: kengyelfutók hadi hírnöki minőségben gyakran jártak Arcadiából Hellásba. Meghagyták nekik, hogy ne lovon járjanak, hanem maguk lábán fussanak. Így az a szokás, hogy a nap egy rövid része alatt annyi stadiumot28 futottak be, mint amennyi a dolichosfutás távja, kengyelfutókat hozott létre és előkészített a háborúra. 

A kengyelfutó szó a XX. század eleji magyar fordításnak köszönhető, hisz akkoriban a lovaglás, lótartás nem volt elterjedt, csak bizonyos részeken Hellászban, s így a szerszámok is kezdetlegesek voltak, kengyel ha volt is, mellette kengyelfutó nem létezett, az a középkor "találmánya".

A  legrégibb antik emlékeken, ábrázolásokon minden futó azonos testalkatú, a későbbieken már különbségek vannak. Philosztratosz szerint a rövidtávfutó: karcsú és magas, izmos, de nem robosztus, könnyű súlyú, előnyös, ha hosszú a lába. A hosszútávfutó pedig erőteljesebb mellkas és váll, fejlett combizomzat  

A tetrasz évezredeken átívelő, akarva-akaratlanul alkalmazott edzésmódszer. Sokan nem hallottak róla, mégis hasonló elvek alapján dolgoztak és dolgoznak, nyilván modernizálva, mások pedig tanulmányaik során párolták le az ókori trénerek évezredes tudományát, ami a korabeli edzési, kineziológiai, gyógyászati módszereket gyűjti össze, és ezt tanulmányozva hol hályogkovácsolásnak tűnik, hol jó megérzést, hol pedig teljes szakmaiatlanságot mutat.

Csakhogy egy analógiát hozzk közelmúltból: Széchy Tamás úszópápa is tetrasz-szerű edzésmódszert vitt: a mezocikluson belül volt felvezető (1 nap), képességfejlesztő (2-szer 10 nap) és regenerációs (5 nap) szakasz. Az egyes ciklusok négy egymást követő célt szolgáltak: hatáskiváltó, csúcsformába hozó, verseny- és regenerációs szakaszra bomlottak. A 84-112 napos makrociklusok a világversenyeken elérendő csúcsformákkal zárultak, illetve kezdődtek újra. Annak az ókori sportoló élete is erre hajaz, aki az olimpiára készül: a játékok előtt kilenc hónapig minden résztvevőnek edzenie kellett hazájában, 30 napig pedig Olümpiában.   

A felkészülés ebből állt: edzés, napozás, evés és ivás (vizezeztt bor, húsok, stb), pihenés, technikázás szigorú, rotálódó napirend szerint. A sport elsajátításához techné kellett, azaz ügyesség, képesség. A tökéletes kivitelezéshez pedig areté, erény, hatékonyság. Tehát mind szellemi-mind fizikai értékek, ez a kalokagathia, a szép erény, ami a cselekvésben nyilvánul meg, avagy a megismert, elsajátított, gyakorlatban hasznosított erény.

Ha a sportoló felkészült, akkor indult Élisz tartományba, ott még tovább rostálták a bírók felkészültség és korcsoport (ifú vagy veterán, azaz felnőtt) az atlétát. Azért mondom atlétának őket, mert az ógörög αθλον (athlon) versenyt jelent, küzdelem díjért. Az ógörög αγων (agón) pedig versenyt, mérkőzést.

Ha mindent rendben találtak, és engedélyt kapott versenyezni az atléta, akkor napforduló utáni teliholdkor vonultak 58 km-re Olümpiába. Fogadalom, bevonulás Zaneszek között, szent ezüsturna sorszámmal. Persze legjobb minderről Olümpiában tájékozódni, ami a Peloponnészosz egyik gyönygyszeme, csodáa régészeti területtel és múzeummal. A Nemea-Olimpia futás utáni nap körbevisznek amúgyis. A cél pedig az olümpiai stadionnál van, és ugye egy másik stadiontól, Nemeaból indul.

Platea - Delphoi retúr avagy az 217km-es Euchidas ultraverseny háttérsztorija:

Itt írtam részletesen erről.

Ugye 490-ben volt a marathóni csata, ami után hazakullogtak a világhatalami álmokat dédelgető perzsák Dareiosszal. A i.e. 479 körüli 2. perzsa invázió során, generációváltás történt: Dareiosz fia, Xerxész keményen tarol, lenyomja a görög törzsek többségét, egyes törzsek át is állnak, Athénból, aki tud, menekül. X-men túlvan már a 300-ban "ábrázolt" thermopülai szoros kalandján, hatol szépen felfelé a területeken, mit neki egy szalamiszi csata.

img_6350x.jpg

A spártaiak természetesen ismét csak magukkal vannak elfoglalva, nem csatlakoznak a hellén csapatokhoz, nekik csak a Peloponnészosz a fontos. X-men balfék hadvezére fickós kedvében úgy dönt, hogy Plateánál megütközik az ellenféllel. Vesztére: a hopliták legyűrik a túlerőben levő perzsákat, merthogy Mardoniosz fővezér elesik — Hérodotosz szerint egy spártai parittyás vagy athéni parittyás lőhette fejbe. A perzsák megfutottak, a görögök pedig elfoglalták és megsemmisítették a perzsa tábort.

A csata döntőnek bizonyul, Xerxész a tél előtt még visszahúz Perszepoliszba, nehogy a Kis-Ázsiába vezető hellészpontoszi átkelő befagyjon. 2:0 a görögöknek, idegenben ismét nem sikerült gólt lőniük.

Na de! Szép dolog a győzelem, csakhogy a hellének szerint a tisztátalan perzsák közelsége bemocskolta a plateai oltárjukon lobogó szent lángot. Mindenki hulla vagy hullafáradt, de előáll a vértezetéről épppen perzsa beleket leseprő Euchidas. Elfut Delphoibe ösvényeken és szerpentineken, át a Helikonon, el a Parnasszosz alatt, Múzsákkal nem találkozik, látomása nincs, rakkol keményen, mint a német válogatott a 92. percben.

Odaér a városba, purifikálja poros testét a Kasztalia-forrásban, felfut az Apollón-szentélyhez, tüzet kér, de nem cigire gyújt (erről majd később), hanem fáklyára. A kétértelműségekből remekül megélő jósdába most nem néz be, minek az orákulum, ha a csata eldőlt, ugye. 24 óra alatt (azaz másnap estére) vissza is ér, átadja a fáklyát, majd - naná, melyik görög sztoriban nem így történik - szépen összerogy.

Megtett 1000 sztadiont, kb 182 kilométert. Ez a táv a majdani versenyen a hegyeken átkanyargó autóutak miatt 215-217 km-esre duzzad.  

kepernyofoto_2017-05-17_23_51_51.png

A verseny:

2472 évvel később, 1993-ban Panayiotis Antonopoulos (akárcsak a Spartathlon-alapító John Foden) kedvet kap, hogy lepróbálja a távot. Delphoibe 12 óra alatt ért, aludt hat órát, vissza pedig 14 óra kell neki. Megalapítja a kétévenkénti versenyt, de a hotelek és az inspiráló régi romok miatt fordítva futtatja: Delphoi a versenyközpont.

Become a Patron!

 

buntetokor_tablo_fb_fejlec_3.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://nemaze.blog.hu/api/trackback/id/tr1716790242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása