(Eredetileg megjelent a Magyar Narancs 2013/12, március 21-ei számában. Ez a bővített változat.)
Szevasz, Köcsög! Ez ma már bevett baráti üdvözlőforma tömegsportrendezvényeken vagy hétvégi összejöveteleken. A Dagadt Köcsög (DK) Team közel 600 taggal az egyik legfontosabb mozgást népszerűsítő önszerveződő csoport: példát mutatnak és motiválnak a kilókkal, káros szenvdedélyekkel szembeni harcban.
“A programozó életmód szokásos menetrendje az enyém: ülve létezel, zabálsz, és felkúsznak a kilók észrevétlenül, könnyen elfogadod a testképváltozást. Félévente szembesülsz vele, hogy a kedvenc pólód már nem jön fel rád. Megnyugtatod magad, hogy 110 kiló felett már tök nehéz változtatni, hiszen onnan már minden mozdulat szenvedés, és te ezt nem akarod.” Moós Gergely kövérség-evolúciója ezen a klasszikus íven haladt. Ám rövid idő alatt a családjában több, középkorú rokon hunyt el szív- és érrendszeri problémák miatt, és a tragédiák kijózanítólag hatottak az akkor 32 évesen 124 kilós Gergőre. „Biztos, hogy voltam több is, csak már nem mertem mérlegelni. Szégyelltem magam, fiatalon versenyszerűen fociztam NBIII-as csapatokban. Volt olyan rokonom, aki nem ismert meg, mert 10 éve látott utoljára nyúlánk gyerekként.” Eldöntötte, hogy ő nem akar a mozgásszegény élet, egészségtelen táplálkozás és a stressz Bermuda-háromszögében 55 évesen meghalni, mint nevelőapja. Münchausen báróként saját magát akarta kirángatni a mocsárból. Kezdetben eljárt kondizni, két hét volt a rekordja. Végigbringázott egy nyarat, hasztalan, mert „sok kajával jutalmaztam magam a kevés mozgásért.” Ez pedig egy ördögi kör, „mert a fizikai aktivitásnak étvágygerjesztő hatása van. Az energiamegszorítás hangulati problémákhoz is vezethet, az éhségből fakadó hiányérzet frusztrációt okoz. A kulcs, hogy ésszerűen csökkentsük a a tápanyag mennyiségét, és rendeljünk mellé adekvát mozgásprogramot. Ám mivel a túlsúlyos ember edzetlen, rossz erőnléttel és állóképességgel is bír, nem esik jól neki, ha rálőcsölünk ilyen programot. Az a legjobb, ha magát hajtja előre kis lépésekben” – állítja Dr. Osváth Péter a Semmelweis Egyetem testnevelési és sporttudományi karának docense. Gergő hajtotta is magát: mivel szerinte a bringába sokkal több energiát és időt kellett belerakni, ha azzal akart volna fogyni, így új sportot keresett és talált: a futást. „Már százezrem benne volt abban, hogy új életet kezdek, de még métert nem futottam. Megvettem a legprofibb ruhaszettet, órát, és biztos voltam benne, hogy abbahagyom. Csak késő esténként merészkedtem ki tök egyedül.”
Gergő 2010 januárjától májusig csak sétált, nagy szó volt, ha némi kocogással tudta megspékelni gyaloglását. 117 kilónál megtorpant a fogyása: ezen az lendítette át, hogy a céges naptárba melóként ütemezte be a futást, s ez a maga által támasztott kényszer némi rendszerességre szoktatta. A szenvedős edzéseket befektetésnek, a túlélés zálogának fogta fel. „Másfél évbe telt, amíg 5 km-t egyben le tudtam futni. Fogytam, javultam, viszont az életmódom többi részén nem változtattam addig. Csak 2011 tavasztól kezdtem figyelni arra, hogy mennyit alszom, mit eszek. 111 kilósan változtattam az étkezésen, onnantól nem eszem a „nem szabad kajákat”, azaz a gyorséttermi vagy zsíros cuccokat. És akkor kezdtem írni is a netre.” – mondja Gergő arról a blogról, ami azóta a köcsög szó pejoratív értelmét is pozitív dimenzióba helyezte. Saját fejlődéstörténetét publikálta napról napra. A küzdelmét rögzítő, ostorozó és ironikus bejegyzései a blogon és a Facebookon lassanként követőket gyűjtőttek Gergő köré. Az irónia különösen fontos, hiszen Gergő az ütős nevet is úgy találta ki, hogy kritikus hangulataiban magán viccelődve, csak egy önsorsrontó, lusta, dagadt köcsögöt látott. Azt vallja, hogy aki így áll magához és a feladathoz, az van jó úton, de aki a köcsögözésen megsértődik, várat épít maga köré. Nem félnek használni a rövidítésüket: ez a DK előbb volt, mint a Gyurcsány-féle platform.
„A póló miatt a villamoson fenyegetően megkérdezték, hogy ez a politikai párt-e. Máskor meg azt mondták, hogy szerencse, hogy ez van rajtam, mert megfelelek a rajta levő definicíónak” – meséli Evelin. A 31 éves szendvicslánc-üzletvezető, kétgyermekes anyuka tavaly szeptemberben, 106 kilónál elégelte meg az egymást váltó fogyókúrák kudarcait. Futással álmodott, de „felébredve elszomorodtam, ilyen testsúllyal nem lehet mozogni. Elolvastam pár történetet a blogon. Láttam, hogy nálam jóval súlyosabb emberek is elkezdték, követhető volt, ki hova jutott el, hitelesek voltak, hát megpróbáltam én is. Jött az a kattanás, amiről sokan beszélnek, és azóta heti 3-4 alkalommal edzek. Egyszer az utcán egy nagyon elhízott nő azt mondta a lányának, amíg elkocogtam mellettük, hogy „nézd meg ő is milyen undorító kövér, mégis fut.” Evelin a gyerekek-háztartás-munka mellett szakított ki időt az edzésre. Mára az önbizalma is helyrebillent, hiszen húsz kióval könnyebb, és a sok zsákruha után a napokban vette meg első „emberi méretű, 38-as méretű ruhát”. Neki is, mint sorstársainak, a kezdet volt a legnehezebb.
A fogyásnak van egy táplálkozási és mozgási aspektusa, utóbbi a fő prioritás az egészség megőrzése érdekében, de nehezebb próbatétel is. „Amikor a mozgás kiiktatódik, hiányállapot jön létre, ami belgyógyászati, mozgásszervi problémákhoz vezet, és persze elhízáshoz. Egy ésszerű diéta végrehajtása, a bevitt tápanyagok minősége és mennyisége kiporciózása egyszerűbb, nem igényel olyan agilitást, mint egy inaktív életről átállni egy 3-4 alkalmas mozgásos programra.” – szembesít a feladattal Osváth doktor. Ugyanakkor megkülönböztet tüneti és alkati elhízást, amelynél a szervezet magasabb zsírszázalékra állítja be magát, de ez az alanynak sem élettanilag, sem esztétikailag nem kedvező. A tüneti elhízás viszont mindig egy betegségnek, hormonális diszfunkciónak a jele, de fakadhat pusztán túlevésből vagy mozgásszegény életből. Azaz a tüneti elhízottak nem lennének kövérek alkatilag, csak azzá válnak. Viszont a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel – legyen az gyógyítás, a kalóriabevitel csökkentése vagy mozgás – az ő visszahízási hajlamuk kisebb lesz, mint az alkatiaké, akiknek genetikus a kövérségük. „Tudni kell: lefogyaszthatatlan ember nincs.” – summáz a szakember.
A kezdet tehát nem promenád a gyönyörbe: a fogynivágyónak ki kell lépni a megszokott életből és komfortzónából, legyőzni az első kilométereket és ezáltal önmagát. A kezdő löket mellett szükség van a közösség megtartó erejére is. Különböző szenvedélybetegséggel vagy életmód-problémákkal küszködő embereknek adta meg a DK-blog a segítséget, olyanoknak, akik a reménytelen diéták, önigazoló elnapolások és szégyenkezések helyett változtatni akartak. De nem mindenki az elhízottak 36-os testtömegindexszel küzd. A 190 centis Ádám például 112-ről 75-re fogyott le, majd egy súlyos idegrendszeri betegség tüneteit és a gyógyszerek mellékhatásait is sikerült kiküszöbölnie a futás által. Azóta annyira megnőtt szervezete stressztűrőképessége, hogy ultratávokon indul. Az elkötelezett DK-soknak az elszántság mellett a közösség megtartó és motiváló ereje is segít a sokfajta probléma felszámolásában. Mindenki a rossz közérzet felszámolása vagy feszültséglevezetés miatt fordult a csoportosuláshoz, aminek egyesületi bejegyzése épp folyamatban van. Az alapító Gergő már csak a kommentekből is tudja, hogy „minden futó mögött történet van. Sokan a falásban látják a boldogságot, majd rádöbbennek, hogy ez mennyire káros, akárcsak a cigi vagy a pia, vagy ezek kombinációi. A többség az elhízottság miatt jön, de dominálnak a káros szenvedélyek, a magánéleti problémák is, és a hozzánk csatlakozó nők esetében a testképpel folytatott lelki harc, és karrier-család közti stresszes ingázás is meghatározó indikátor.
Dagadt Köcsög blogbejegyzése 2009-ből
124 kiló. Ennyi vagyok… Szégyellem és utálom magam. Rólam gyakorlatilag nincsen fénykép évek óta. Mindenkinek tiltom, hogy fényképezzen, a családi fotókon takarom magam, a Facebookon a macskám fotója a profilképem. Lehet, hogy futnom kellene, de hát 10 métert sem tudnék, meg annyira unalmas, mindig is utáltam az edzéseken, de jó lenne megint valamire pénzt költeni, széthajtom magam a munkában, éreznem kell, hogy élek, éreznem kell, hogy van miért dolgoznom, ha másért nem, akkor felesleges szarokért, a fogyasztói társadalom rabja vagyok. Temérdek kaja és felesleges cuccok. Van itt valami csili-villi kütyü? Van. Chip, iPod, speciális futócipő. Franc tudja. Költsünk egy valag pénzt, aztán majd lesz valami. 20-25 év van hátra? Kevesebb, mint amit eddig éltem? Dr. House a tévében: "Nincsenek kövér öregemberek". Anyád!”
Folytatjuk.
(DK-t keresd a Facebookon és a weben.)
