Évtizede lobbizom azért, hogy az ATLÉTATRIKÓ (ez a szóösszetétel pont annyira redundáns mint a CD-lemez) visszakerüljön a megérdemelt helyére a futás panteonjának, és belekerüljön a rajtcsomagba. Jogot mindenkinek, hogy szabadon teregethesse hónaljszőr-pamacsait. Hogy formás rotátorköpenyét kivillanthassa (kivéve a kígyóvállú értelmiség, ugye). Hogy kóla-reklámba illő ablakmosónak érezhessük magunkat, vagy olajos autószerelőnek.
Imáim meghallgatásra találtak! Nem is imák: követelések. Vertem a frissítőasztalt a futócipőimmel, mint Hruscsov. Plakátokat ragasztgattam ki "Állítsuk meg a pólót! Stop T-shirt!" szövegekkel.
És íme: a hiánycikk, amivel tömegesen utoljára a nyolcvanas években lehetett találkozni, újra betörni látszik a versenyszervezői piacra: valódi trikó kerül egy rajtcsomagba. És az a futó, aki az egész telet végigszenvedte tétlenségben az Achilles-gyulladása miatt, újra betörni látszik a rekortánok gyűrűjére. Mint a mesében: happy end, a szerelmesek Valentin-napon egymásra találtak.
(Ha jól tudom, a budapesti Vár a Hármason és a KKM-en (Keszthelyi Kilométereken) adtak/adnak atlétatrikót még Illetve pár éve a Berlin100 mérföldön.)
Hiszitek vagy nem, állítólag atlétát gyártatni drágább, mint pólót. Ezért sem preferálják a szervezők. Persze boltban lehet venni. Nyáron meg egyenesen kívánja a test (ha már muszáj felvenni valamit) az atlétát. Sőt: hidegben is jobb ráhúzni egy hosszúujjúra, mint egy pólót. Ennek ellenére drágább a trikó. Pedig azt még Besenyő Pista bácsi is észreveszi, hogy kevesebb anyag van benne. A miniatűr gyerekholmikkal is ez a helyzet, dehát a szülők és a futók mindent megvesznek, ha a kiskedvencükről van szó.
Azért tegyünk egy ellenpróbát is:
Távol álljon tőlem az influenszerkedés, de a sztori a következő. A Korinthosz-verseny prototípusa nálam landolt, gondolom azért, hogy végre kussoljak be. Elég a rinyából, Balázska, nesze a trikó. Az meg sem fordul a fejemben, hogy kétszeres győztességem (2014, 2018) okán kaptam, hiszen sikerrel nulláztam le amúgyis véleményes nimbuszom tavaly a macskapólós-videókkal. Meg voltak olyan versenyek a töltésen, amikről jobb nem beszélni, csak írni (2015 és 2016).
Először is nagyon fontos lenne tisztázni, mi a frász az a trikó, ehhez ezt a remek, közérthető nyelvészeti cikket javaslom. Megfelelően összekavar, hogy aztán már ne is merd használni a T-shirt, trikó, póló szavakat. Ide is másolom a lényeget:
"A T-shirt magyar megfelelőjeként előfordul a trikó is, melynek elsődleges jelentése persze ’atlétatrikó’, azaz ’ujjatlan, kivágott nyakú alsóruha’. Az atlétatrikó mellett az egyszerűbb atléta elnevezés is használatos, ritkábban előfordul az atlétaing és a trikóing is, a határon túl pedig a majka/májka is – ennek a ruhadarabnak sajnos nem találtuk nyomát a magyar Wikipédiában, ami azért a T-ing címszó részletes kidolgozottsága mellett meglepő. Ezt a ruhadarabot Észak-Amerikában undershirtnek ([andörsört] vagy [andősőt]), Nagy Britanniában vestnek [veszt] nevezik. Az utóbbi szó Amerikában is ismert, ott ’mellény’ jelentésben használják – ennek a ruhadarabnak Nagy-Britanniában waistcoat [véjszkót] a neve. Amerikában ezt ritkán használják, akkor is [véjszköt]-nek ejtik.
A Korinthosz-trikó névre szóló, rajta van minden olyan szó, amitől a környezetünkben szuperhős magasságokba emelkedhetünk (spartathlon, korinthosz, ultra, running, race). A szépséghiba, hogy az ámuló tekinteteket nem látjuk, lévén mindez a trikó hátára került. Elől a stilizált hoplita, ami tökéletesen szimbolizálja az ultrások szemellenzős mivoltát.
Kérlek, értékeljétek: egy tüdőgyulladást, s így a teljes tavaszi szezonomat kockáztattam, hogy a mínusz két fokban nyárias hangulatban pózólhassak.
Az augusztusi melegben a gáton jobb is ebben futni, sőt a vállat is sofőrpirosra lehet égetni benne. Megjegyzem akármilyen szép és jó anyagú ez a trikó, én nem veszem fel a Korinthosz80-on, lévén évek óta félmeztelenül futok, hiszen Öcsiék és a Men's Health magazin külön rajtpénzt fizetnek érte.
Az anyaga fincsi, bár én azért egy klasszikus '80-a évekbeli lukacsos változatra is beneveznék. Ha bebüdösödne, mert szarrá izzadjátok magatokat a felkészülés során, akkor a bevált szag- és folttalanító, futóretek-eltávolító módszert javaslom: ecettel és szódabikarbónával hintsétek meg külön majd a mosógép mosóport tartályát.
A méretezés európai, tehát nem az elhízott amerikaikhoz passzoló arányokkal kell számolni, ahol az S-es inkább L-es méret. Itt az M-es M-es, feszül is rendesen. Aki a lazábbat szereti, eggyel nagyobb méretet rendeljen a 40/80/160 km-es nevezése mellé a http://korinthosz.hu oldalon.
(Meg kell jegyeznem, hogy az ínséges időkben azért elvétve tudtam trikókhoz jutni, például a 42K is csinált a Spartathlon-indulóknak egyedi darabokat.)
Ha ezt a posztot valaki bújtatott reklámnak értékeli, ne feledje: pont olyan kontraproduktív lehet azoknál, akik megszállottan csak a T-shirt alakú technikai pólókat - legyen akár Nike vagy minimalista sárvári kék pamut - szeretik. Őket ez el is tántoríthat ettől a remek Szekszárd-Baja futástól, de így jártak. Járás helyett inkább fussanak!
