Folytatjuk a 2. résszel hangban, képben, videóban és linkekben. Az első részt itt találjátok, benne az eredménylistákkal, edzésnaplókkal, rengeteg életrajzi képpel és versenypillanattal, két videóval és egy 12 nyelvű nemzetközi futós társasalgási szótárral. Megnyitjuk a nagy dossziékat! 

Először a Janisz Kúrosz dossziét, benne részletesen elemezzük a kúroszi ultrafutás definíciót. Ezt az angolul tudók itt olvashatják. 

Aztán felcsapjuk az UltraBalaton dossziét (hőskori sztorikkal, eredettörténettel). Mert nem úgy volt ez egykoron, hogy 2007-ben megrendezték az első UltraBalatont. Előzményei között felbukkan Schirilla-körbefutása a hetvenes évekből (vicces poszt erről itt), vagy a négynapos változat, vagy a zöldgömb egyesületes nonstop változat. Ehhez egy kép az első Balaton-kerülésről 2000-ből.

A képen balról Horváth Jenő, Bérces Edit, Kiss Zoltán, Végh Attila.

Ez pedig a 2004-es, még mindig nem UB-kompakt verseny kötényes rajtszáma. Régen a verseny dátuma nem volt kérdés. Közvilágítás és fejlámpák hiányában a leghosszabb nappalt kellett választani.

Majd végilapozzuk a 2004-es futópados világrekordjainak dossziéját, ami sok mulatságos epizódot tartalmaz a 2000-s évek celebritásairól. Például Schobert Norbi szakértői véleményét a kövérség és ultrafutás témakörében. (lásd legaljára görgetve a könyvrészletet). A 9 fokos teremben zajló rekordkísérlet amúgy eredetileg a női csúcsra ment rá, de evés közben jön meg étvágy, így hősünk a férfi csúcsot is megdöntötte. Részletes beszámoló itt, benne az óránkénti splitjei Editnek.

Zalaegerszeg Pro urbe-díjas polgárával...

...beszélünk az ultrafutáshoz szükséges erényekről, kellékekről, adottságról. Bárányok legyünk vagy birkák? Hol vannak a teljesítőképesség határai, ha egyáltalán vannak. A sérülésekről, reménykedésről, feladásról és egyéb szívfájdalmakról. 

Szó lesz a tajvani Marathon Mamáról is, és arról, hogyan lesz egy  vízhólyagból amputáció.

A trófeamizériát sem hagyjuk ki hősünket Brüsszelben még megsüvegelik győztesként, Kispesten már rendőrök vegzálják az aluljáróban.

Felmenői közt ott találjuk a 17. században elhurcolt 40 prédikátor egyikét. Maga Edit is úgy véli, hogy megcselekedte, amit megkövetelt a haza - a podcastban erre nem tértünk, ki de a patriotizmus szívügye.

 A stratégiája egyszerű volt:

életem legjobbját futni, a világgal nem törődni. 

Csekkoljátok a linkeket, képeket és videókat. Minden más a podcastokban! 

Biztos nem volt mezőny akkoriban, legyinthetnek sokan. Nos, tekintsetek lejjebb a táblázatokra. Ezek olyan évek voltak, amikor a mai erős eredmények - kis kivételtől eltekintve -  gyengének számítottak volna. Gyakran ő sem fért az első tízbe a nők között. Megkockáztatom, ha olimpiai szám lett volna az ultrafutás, akár már meg lehetne az első futó avagy könnyűatlétikai érmünk is általa.

Spartathlonon sosem indult. Direkt. Bogár János azt mondta, szívesen elcserélné vele a Spartathlon győzelmi trófeát egyik világbajnoki aranyáért. Így vándoroltak a 24 órás csúcsok a világban:

Bérces Edit nemcsak nőként, hanem abszolútban is a legjobb magyar könnyűatléta, Iharosék után a legjobb magyar futó. Csak erről a magyar atlétikai szövetség igyekszik nem tudomást venni - hiába része hivatalosan is az atlétikának az ultrafutás, mégis egy pária sportágként kezelik. Mutatom a MASZ hivatalos listáját:

Nézzük a tényeket. Edit karrierje során öt világcsúcsot ért el, ezekből néhány a mai napig is áll, és számos hazai rekordot is felállított fel, 100 kilométertől 48 óráig jelenleg is szinte minden rekordot tart. Például a magyar 6 órás és 100km női csúcsot.

Különböző távokon vagy időalapú versenyeken ért a csúcsra, de emléíthetnénk az A-B versenyeket is: Bécs Budapest, Békéscsaba Arad, vagy épp Zágráb-Csazma köztiek. Ja és többször állt a nagyatádi ironman táv dobogóján. Nem nagyon jött be az úszóedző jóslata, aki eltanácsolta hétévésen az úszósporttól.

Edit részletes eredménylistája:

Kétszer választották a világ legjobb ultrafutó nőjének,  jelezve, hogy elismerik sokoldalúságát és tehetségét. Itt az IAAF emlékérme és Gyulay István egykori főtitkár levele Editnek.

elzem, ekkortájt a sportág marcona és morc császára, Janisz Kúrosz volt a legjobb férfi, akivel sokat indult azonos megméretésen és akit kísért is versenyeken. Lenti képen a surgeres-i 48 órás versenyen nappal és éjjel.

Mutatom, hogy a Nemzeti Sport mekkora terjedelemben számolt be a csúcsokról, legjobbá választásokról:

Ez egy nagyobb cikk a Zala Megye újságból:

Ebbe a kötetbe azért bekerült - nini, ott figyel Muhari Gábor is.

De Edit mindezeket a sikereket egyáltalán nem propagálja. A Futóarcok kiadványban sem ért szócikket az életműve,  ahogy mondjuk Vass Márta, Földingné Nagy Judit, Sipos István, Győri Ferenc, Vozár Attila vagy KisKirály Ernő sem kapott szót, pedig kor- és sporttársaink.

Itt Győri Ferenccel, ma már egyetemi docenssel "kocog", aki elképesztően jó futó volt (DUV link), nyert 24 órás EB-t 260 kilométerrel, de futott 6:49-es 100 kilométert is, vagy éppen a magyar Spartathlont, a Nyíregyháza-Budapest 250 kilis versenyt. Idevág, hogy a magyar Badwater pedig a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba az alföldi nyári meleg miatt.

A mai elit futók inkább kellemes szélárnyékban működnek, Edit viszont akkoriban idehaza folyamatos ellenszélben futott: hiába teljesített, bizonyított duplán, tehát akár a férfiakat is felülmúlva, az elit futónőket gyakorta mellőzték.

Például kihagyták a Bécs-Budapest napi telesportos tévé összefoglalókból, fotókat sem közölt a Nemzeti Sport, a női teljesítményeket forintban is leértékelték, az egyharmadát sem kapták a férfi díjaknak, holott a a mezőny ⅔-a mögöttük végzett. Dobogós helyen a Bécs-Bp céljában 1998-ban:

És egy 20 évvel későbbi portréműsor róla:

A 2000-es évek nagy futóboomja Editnek és társainak egy olyan közegben kellett edzenie itthon, amikor furcsán néztek hosszútávfutásra, eleve a kocogókra. Neonszín tapadós lastexéért kurvának nézték, és gyakran fel akarták szedni az autósok. Edit cuccai egykoron:

És rajtszámai:

A 90-es, 2000-es években Editnek nem volt sajtója, PR-ja vagy önmarketingje, és ma sem építi az imidzsét, pedig neki aztán tényleg volna mire. A képen a Fair Play-díjjal.

Editnek nincs teamje, nem ír edzéstervet. Nem reklámoz semmit. Nem posztol a közösségi médiában. Nincs póz, púder, smink, dekoráció, üres infuenszerkedés. Fura lehet úgy élni, hogy napról-napra azon rágódik az illető, hogy mit találjon ki, fotózzon le a posztjához, egyszóval hogyan érvényesüljön, mutassa magát, dédelgettesse magát likeokkal, feleljen meg a támogatói szerződés kényszerének. 

Edit nem szerepel tévében, nincs szponzora, stallumot nem kap, pozíciót nem vállal. A futóélet szürke eminenciása, holott izzósztárja kéne, hogy legyen. Sértettség helyett inkább beletörődő. Azt mondja: kontextus nélküli volt a teljesítménye, nem volt közönsége és közössége. Hiába akart tartozni valahova, és mégis szólista lett.  Különutakon járt, magányosan. Csakúgy mint kedvence, a zárkózott, magányos, megszállott Beethoven, aki a mostani podcast zenei kötőanyagát adja, és akinek egy-egy darabját simán fel lehet majd tenni aláfestőzenének, ha eljön a világ vége.

Vb-k, Eb-k ide vagy oda, Edit szerint 10-ből 9 futó nem is hallott róla. 

Viszont amint nemzetközi színtérre lépünk, mindjárt megfordul a helyzet. Rengetegen ismerik és tudják hova tenni az eredményeit. Ultrafutó Eb-ken és vébéken jelenleg is a helyszínen segíti a rendező házigazdák munkáját, a torinói 24 órás vb-n a hongkongi csapat mellett dolgozott. Edit távol-keleti ismertségéről csak annyit, hogy a tajvani Sochow-egyetem aulájában többek közt Kúrosz fotója mellett az ő posztere is ki van rakva. 

Vagy éppen táblákkal buzdítják:

Edit - megsegítendő a külföldi érintkezést - írt egy 12 nyelvű futós társalgási szótárat, ez képezte a későbbi PhD témájának a kiindulópontját. Egy mintalap a tajvani 100km-es VB kézikönyvéből:

És egy szemelvény:

Manapság a Zalaegerszeg - Keszthely 60 km-es jótékonysági "koraszülöttfutást", a Zalaegerszeg - Bocfölde "autistafutást" és a balatonfüredi 6 napos nemzetközi verseny szakmai felügyeletében vesz részt. Nyaranta a környékbeli gyerekeknek szervezek triatlont a Balaton partján.

Szenvedélyesen fényképezik, lent díjnyertes fotója.  

Bérces Edit akkor hagyta abba az ultrát, amikor én elkezdtem. Sosem találkoztunk a pályán, de pályán kívül mégis összesodródtunk és sokat diskuráltunk. Erről Illyés Gyula ugrott be, amit Kosztolányiról mondott:

Barátok voltunk, vagy inkább a jóakarat és a tisztelet találkozott.

Aktív futóversenyzői kora, 14 évet ölel fel. Az elit futóknál gyakori a nyögvenyelős búcsú - neki természetes folyamat volt a futástól való elválás. (4-es rajtszámmal Edit, 18-cal Kúrosz. És még sok nagy sztárfutót fel lehet fedezni a 48 órás verseny rajtfotójában.)

Az abbahagyásról beugrik egy másik mondat is, ez Esterházy Pétertől:

Egy bizonyos szint fölött már nem megyük egy bizonyos szint alá.

Nem volt krónikus sérülése, nagy bukása, vagy törés az életben, csak nem tudott már úgy teljesíteni, ahogy elvárta volna magától, más lett a prioritás. 

Edit egyszerűen választott: nem a család és a karrier között, hanem a futás és karrier között. Ahogy ő mondja: vannak a Phd inneni és túli eredmények. Alkalmazott nyelvészeti PhD-ját amúgy sportlexikográfiából és sportterminológiából írta. Nem éppen az, egyszerű sportolók közé tartozik, akik jobb híján sportolnak. Öt nyelven beszél - francia német orosz angol, és persze magyar -, és üzleti angolt tanít docensként. Az előző posztban megtaláljátok a linket Edit PhD-dolgozatához és számos tanulmányához is.

Bérces Edit honlapja itt.

A podcastban említett ultrafutó-impresszárióról, a legendás "555" orszámmal ellátott Dodó bácsiról remek cikk itt. 

Schobert Norbi sarkos véleménye Edit futópados rekordjáról és a túlsúlyról:

Jó hallgatózást! Become a Patron!

A BÜNTETŐKÖRben, ebben a futó-szappanoperában a Runner's Worlddel közös metszéspontunkba eső alakokat szólaltatok meg, vesézek ki témákat a teljesség és részrehajlás igénye nélkül. Egyszerű kérdező és társalkodópartner vagyok, nem török riporteri nívódíjra. A felvételek ott készülnek és úgy, ahol és ahogy az interjúalannyal összehoz minket az élet.