Sűrű élete volt. Talpraesett magyarként átélte a II. világháborút, '56-ot, indult két olimpián, Svájcban kapott politikai menedékjogot. Ma is 6 km-t fut naponta 84 évesen. Az első részben az 1964-es tokiói olimpiáig vezető utat elevenítjük fel képben, filmben és óriási dumálásban. A magyar atlétika élő legendája a múlt évezredből. Edzett Balczóval, meccselt Iharossal, tanította Rózsavölgyi, versenyzett Bikilával.
Még három éves sem volt, amikor meghalt Kellner Gyula magyar atléta, az első újkori játék, az athéni olimpia bronzérmes maratonifutója. Eredetileg a 4. helyen ért célba, de az előtte befutó görög versenyző diszkvalifikálása miatt végül a 3. helyen végzett. Időeredménye: 3:06:35.) Bal oldalon áll kigyúrtan, kefehajjal.
A kis dongalábakkal született Józsika nem sejtette, hogy a nyomdokaiba lép. Kellnert nem számítva magyar maratoni futó azóta sem ért el olyan jó helyezést, mint Sütő, ötödik helyet. (Időből volt jobb, Szekeres Feri bá 2:15-ös moszkvai futása.) Most újra Tokióban lesz - már ha lesz - olimpia, férfi maratonistánk nem lesz, és nincs sok sansz, hogy Sütő elért helyezését vagy Szekeres idejét honi versenyző valaha is megdönti.
A Landler Jenő gépipari technikumban osztálytársa volt Zana József színész, Ganxsta Zolee apukája.
Ő pedig a Járművfejlesztési Intézet autótechnikusaként helyezkedett el félig sportállásban. A hatvanas évek egyik legjobb magyar hosszútávfutója volt az Óbudai Harisnyagyár majd a Vasas színeiben, sporttársai Mecser Lajos vagy épp Iharos Sándor voltak. Edzője meg egy darabig Rózsavölgyi.
De súlycsoportot váltott, mert sikerre vágyott. Az első maratoni OB-n ahol elindult, rögtön országos csúcsot futott, 2:23-at.
De mivel maratonból a szocialista blokkban csak évi hármat rendeztek, hol voltak akkor még a nagy városmaratonok, így megtartotta a tízezret is, mert csereszabatos szám volt és mert nem akarta munka nélkül tölteni a szezont.
Zsinórban 3x lett magyar bajnok maratonon. Voltak nyolcezer kilométeres évei.
A Népsportnak lenyilatkozta: "Nem vagyok tehetséges, csak szorgalmas..." A cikk hatására nevezte el a családja "szerény" Józsikának. Szerinte 3 dolog kell a jó maratonhoz: akarata, akarat és akarat.
A maraton annyira bejött neki, hogy minden idők legjobb magyar olimpiai helyezését hozta össze 2:17:56-tal közel 60 éve az 1964-es tokiói olimpián.
Nem ám zselékkel futott, hanem citromos vízzel. És nem ám karbonlemezes pillecipőben, hanem 308 grammos, tehát rohadt nehéz bőrcsukában, ami megtekinthető a Váci úti Spuri futóboltban. Csak mondom, hogy a mai versenycipők 125 gram körüliek.
Még az sem rettentette meg Józsi bát, hogy a mezőnyben futott az etióp császári testőrség tagja, Abebe Bikila, az 1960-as római olimpia mezítlábas maratoni aranyérmese, aki ezt a versenyt is több stadionhosszal nyertte. Sütő ötödik lett, még egy japán képregénybe is bekerült. A korabeli Népsport szerint leckét adott küzdőképességből és lelkesedésből a leszerepelt középtávfutóknak. 
Zárójeles megjegyzés: persze az újkori olimpiák bármennyire is a sport nemes csúcsrendezvényének számítanak, ingoványos alapokra épültek, kábé mint egy bűnös város, ami indián temetőre. Sportkultúrtörténeti könyveket forgatva hamar kiderül a szervezet romlottsága, belterjessége és machinációktól sem visszariadó pénzgyár jellege.
Ettől még minden sportoló álma és neki rangot adó eseménye, ahol fantasztikusak versengések - és persze mocskosak is - zajlottak már. A klasszikus Olümpiába, ahogy másik egykori ókori játékok helyszínére is, el lehet menni (Nemea, Isthmos, Delphoi), megvannak a régi stadionok, el lehet merengeni, sőt, ultraversenyeket is rendeznek a városok között.
Józsi bá eredményei:
Jöjjön két részben a magyar atlétika élő legendája, akinek ma is úgy vág az esze, mint az borotva, akinél kapaszkodni kell, olyan pergőn adok-kapok a beszélgetés, aki kenterben verné az ultrafutókat, és aki egyszer megetette a szappant Iharossal.
Most az első részben a születési rendellenességekkel súlyosbított kezdetektől eljutunk az 1964-es tokiói olimpia maratoni döntőjéig, tehát Makótól (ahol Józsi bá született) Jeruzsálemig Tokióig.
A második részben kielemezzük a döntő mozzanatait kezdve az az etióp mezítlábas bajnokkal, Bikilával, a nehéz bőrcipőn át (ami ma is megtekinthető a Váci úti Spuri futóboltban), egészen Cuburajáig - megtudjuk, miért lett öngyilkos futótársa, a bronzéremes japán.
A futókarrier ívét az 1968. évi mexikói olimpiai játékokkal zárjuk. Hősünk tanúbizonyságát adja életrevalóságnak és leleményességnek: miként boldogult a svájci disszidálását követően 29 éven át taxisként. Vitte Alain Delont, Sophia Laurent, Charles Aznavourt.
2002 óta kétlaki életet él, hol Lausanne-ban, hol Balatonszárszón lakik. Szenvedélye a borok gyűjtése, a villanyvasút modellezés, és a sportközvetítések maratoni nézése. Szókimondón beszél a könnyűatlétikáról és ultráról. Nagy idők nagy tanúja, aki manapság is, mindennap, végigkocog a déli parton.
MILYEN PODCASTOKAT HALLGATHATSZ TŐLEM?
