Folytatódik az a sorozat, amiben olyan, a futás határterületén mozgó dolgokat mutatok be,

• amiből egy futó sokat tanulhat, kiegészítheti kelléktárát
• amik tőlem mesze állnak, előítéletes vagyok és sztereotíp velük szemben
• amikre a fentiek ellenére igen kíváncsi vagyok, és szeretném eloszlatni a prekoncepcióimat (fenntartva némi fenntartást!)

Volt itt e-sport (1. és 2. rész )után és lesz még extrém hegymászás is.

De most jöjjön valaki, aki évtizedek óta praktizál a túrázás, erőltetett kirándulás szakágban, aki amolyan guruként azt üzeni, hogy

ne fuss, inkább sétálj!

...és akinek az álló- és tűrőképessége, koncentrációja és önfegyelme egészen magas.

A teljesítménytúrázás az a heterogén világ, ami pár éve a futoboom miatt szétvált trail és túra részre, a Kinizsi 100 meghasadt és lett egy T100, hogy túrázó ne legyen futó farkasa és vice versa. Az idevágó, kilenc éves, súlyos posztot itt olvashatjátok. Immár homogenizálódott a futók kiválásával, de látható, hogy "áthallgatások", keveredések továbbra is vannak. Sebaj.

Ádám nemrég - Csipi szavaival élve - begyalogolta magát a hazai ultrafutás Dicsőség Csarnokába Ugyanis karácsony és szilveszter között saját szakállára és kedvtelésére lenyomott egy hatnapos versenyt önmagával. 721 km-t gyalogolt körbe-körbe egy 2700 méteres körön a saját munkahelyén, egy logisztikai telephelyen. De erről csak a 2. részben lesz szó.

Foglalkozására nézve karbantartó, megoldóember és a túrázásban is ezt az elvet képviseli.

A legkevesebb energiabefektetéssel szeretne a leghatékonyabb lenni. És erre a faszságra másokat is rávesz. Itt éppen Márkus Öcsit fakasztja könnyre. Nagy az isten Hálakertje.

Legyalogolta a DZD (dél Zala dombjai ultra trail) 300 és 600 túrákat (a számok km-t jelölnek), nyilván megvolt neki a klasszikus Vadrózsa160 / Mátra115 / Kazinczy200 trió és még rengeteg minden. Szerinte ennek utána sem lehet nézni mert csak a hardcore túrázók tartják számon, a DUV-n róla csak pár alapértelmezett teljesítés van fenn.

Arra gondolni sem merek, m itörténik a lucsokra fektetett hálózsákban.

Az első részben a maga sajátos stílusában

• megvilágitja a teljesítménytúrázás világát,
• mesél a csalóka komfortzóna kifejezésről,
• és még számos baromi érdekes dologról

Legalábbis nekem érdekes, a laikusnak, aki nem szeret annyira kirándulni, mert időegység alatt többet látok és teljesitek futva. 

Vissza a gyerekkorba, hogy eljussunk az ő gyerekei gyerekkorába! Világos, hogy nem bírta a bezártságot.

A köpenyt azért elhordta.

Volt egy Billy Idol-korszaka is. (Scooter?)

Meg egy Virágot Algernonnak-korszaka! Vagy Egerek és emberek?

A Texasi láncfűrészest is elég sokszor megnézte.

Ennek ellenére volt, aki randizott vele.

Eredménye: (képalírás lehetne: "Apa, mi a f..t keresünk mi ezen a túrán?")

Előzd meg a kisvasutat!

Miközben a papa téglákat cipel fel a serpa-versenyen a hegytetőre...

Ugyanez a cél felé menet anyázva.

A gyerekek előtt nem lehet szégyenben maradni.

Kommandós múlt (ja persze).

Ő a paintball Csák Mátéja (Csák Norrisza).

Illetőleg az új Schirilla.

Hóban, fagyban, sárban - a frizura (ha hiányosan is) de tart!

SPOILER: A második részben a gyaloglás hatásfokáról, ultrafutók hibáiról, határok elmosásáról, a futós-gyaloglós szürkezónáról lesz szó és főleg: a hatnapos menet műhelytitkairól.

A műsort az interjúalany kérésére a Jurij együttes dalai szinesitik, akiknek ő mindenese, roadja volt.

Become a Patron!