Humorista, író, grafikus – és élethosszig atléta. Ő NBA, akinek szóljon egy big band.
A stand-up előörse, aki a nyolcvanas évektől a maratonfutásban is törte az utat.
Azért lett maratonista, mert gyerekkorában a házuk előtt haladt el a szegedi OB-k mezőnye, és ez beégett neki.
Sport, szellem(esség), életfilozófia – egy inspiráló beszélgetés a mozgás és a példamutatás erejéről.
Előzetes:
A teljes adást és további extra tartalmakat keresd a Patreonon. www.patreon.com.nemaze
Fiatalon kétkezi munkás volt, és bevallása szerint 7x többet teljesített, mint egy sztahanovista élmunkás.
Aztán az 1982-es Humorfesztivál fődíjasaként elindult azon az úton, ami kapcsán sok generáció ismeri, kedveli.
Karinthy-gyűrűs és hatszoros Bonbon-díjas (1998, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004).
Ma ma már inkább népművelőnek tartja magát.
Sajátos fanyar humorával, többrétegű, duplafenekű, filozofikus magánszámaival a stand-up comedy úttörőjének számít Magyarországon, elég csak az 1986-os télről vagy a Kocka utcai lakótelepről szólókat említeni.
Itt az 1990. május 1-i majálison, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének sátránál (FORTEPAN).
Sokoldalú alkotó- és előadóművész: karikaturista, festő és író is – eddig 48 könyvet jelentetett meg.
2013-ban az Év Könyve díjat is megkapta a Hangyabanda c. mesekönyvéért.
Ha már számok: ma már talán kevesen tudják róla, hogy elkötelezett sportoló, lifetime athlete, aki komolyan birkózott is fiatalon, de leginkább futó.
NBA tíz maratont teljesített, rögtön a második budapesti, az 1985-ös tavaszi - akkor még tavasszal volt - budapesti IBUSZ-maratont.
Közel 700 célbaérő volt, ami manapság kicsinyi szám, de akkor soknak számított. Ennek tizede nő.
IBUSZ = Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt.
Bandó ezt a futását a Rádiókabaréban is közhírré tette, egyfajta humoros, szenvedélyes szerelmi vallomásként.
Ahogy ő mondja:
aztán szükség volt a zsebkendőmre, mert a többi érzékeny lelkű futóhoz hasonlóan én is erőteljesen "könnyeztem” a célban.
Ő volt az első, aki a futást is beemelte a magyar humorba. Az adásban ezt a Maraton c. számát is meghallgathatjátok.
- Hova futnak?
- Hova, hova?! Békásmegyeren banánt mérnek!
Nemcsak ez, hanem maga az hogy futott akkoriban egy előadóművész – ritkaságszámba ment.
Az 1985-ösről nem leltem felvételt, de tán 1986 is eléggé hasonlít hozzá.
Rendszeresen 47-es rajtszámokat kapott, ami összecsengett azzal, hogy 1947-ben született, tehát immár 77 éves.
Futott Bécsben...
...és New Yorkban is, ahol kétmillió néző tapsolt neki, be is ért 3:34-gyel 1993-ban, amivel az első 10%-ba került a harmincezres mezőnyben: vagy ahogy ő mondja:
ha leegyszerűsítem a matekot, akkor 35-ből lettem a harmadik.
Ez a New York-i futása utáni lapszám a célbaérőkkel.
Ha a szocialista rendszerben a rockzene, színház és mozi mellett a humor volt a társadalom szelepe, akkor a futás pedig az egyén ventilálása minden időben a stressz, problémák, élethajsza közepette.
Legjobb maratonja 3 óra 21 perc, ezt Bécsben futotta 1995-ben.
Aztán felcserélte a nagyvárosi létet az orfűi tó és erdők csendjére.
Három évtizede él Pécs környékén, és rója a Mecsek útjait, még a 3. pacemakere beültetése után is. Mindenkinek javaslom a környéket, ott megy el a Dél-Dunántúli Kéktúra is Abaligetnél.
Volt polgármester, megalapította az ország első hajléktalanszállását. Erről itt egy lenyűgöző és megható videót, Bandó 15:30-tól.
Bandó 1989-ben a Blaha Lujza téri és az 1990 januári Déli pályaudvari demonstrációkat követően Budaörsön létrehozta az ország első hajléktalan szállását.
Fiatalabbaknak mondom, hogy elég turbulens időszak volt ez a rendszerváltás után: taxissztrájk, hajléktalan-probléma, egy társadalom, ami a kapitalizmust és demokráciát a nyakába kapta, lába alól kicsúszott talajon kellett volna stabilan állni.
A fotón: Blaha Lujza téri aluljáró, hajléktalanok aláírásgyűjtése, hogy ezzel is siettessék a döntést, megkaphassák a munkásőrség kiürült épületeit. De előtte a csillebérci úttörőtáborba vitték őket buszokkal, alapélelmiszereket, húst, dohányt, ruhákat kaptak, tusolni és aludni tudtak, fodrászok vették őket kezelésbe.
Hogyan változtak a budapesti maratonok a 80-as évektől 2000-ig?
Mit jelent számára a vidéki lét és a mozgás szabadsága?
Miért fontos a példamutatás a sporton át?
Szállj be a finanszírozásba, patronáld a 13 éve fennálló Nem Azé blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
