Hosszú podcast? Te a "tartós tejet ne vegyen, vastag könyvbe ne kezdjen"-elvet vallod? Akkor lemeradsz egy baromi izgalmas, parazsat fújó adásról. Októberben pont ennyi idő alatt futottam le a Budapest Maratont, mint amilyen hosszú (de tán rövid) a podcast. 2 óra 56 perc alatt sok témát érintünk, reméljük, lesz foganatja.
Az adásban számos info, hivatkozás, adat, idézet elhangzik. Ezekhez a referenciákat témákra lebontva a poszt alján találjátok.
Hadd kezdjem egy idézettel. Nádas Péter író mondta nekem augusztusban:
Az európai civilizáció (beleértve Amerikát is) olyan rendszert épített fel, amiben a növekedés határait nem ismeri el, ergo a sportban kell neki a dopping, a termelésben a környezetszennyezés, magasabbra, gyorsabban, erősebben ezt serkenti kell.
Leginkább erről szól ez a hosszú interjú, aminek nemcsak a bevezetője hosszú szükségszerűen, hanem hosszú ideig is készült, sok egyeztetés, double check után.
Az interjúalany sokak szerint persona non grata a magyar atlétikában, vagy csak egy bajkeverő nímand, egy sértett paprikaajancsi, aki problémákat generál. Mások szerint pont valós problémákról beszél és kommentel, kimondja, amit mindenki tud, de senki nem vállal: vagy mert nem meri, mert fél, hogy kicsinálják szó szerint vagy szakmailag, ellehetetlenítik, vagy pont azért, mert ellenérdekelt.
Valódi megosztó figura. Nem sokan ismerik tágabb futókörökben, a szűk szakmai körben ismert, hírhedt. Ő nem akar sem Antikrisztus, sem fekete bárány lenni, csak tematizálni fontos dolgokat az atlétikában, közbeszéddé tenni, és ezáltal eredményeket elérni. Minden kijelentését vállalja és a felhozott komoly eseteket bizonyítani is tudja, ahogy majd az adásban is elhangzik, és szeretné is, hogy akár vizsgálatok, nyomozások induljanak el.
A hosszan érintett és kivesézett témák:
Tokiói olimpiai szereplés, felkészülés és felkészítés. Miért nyilatkozta azt a MASZ-elnök az olimpia (egy olimpia) előtt, hogy nincsenek elvárásai?
Dopping az atlétikában.
Ultrafutás és atlétika, ultrafutók VS atléták.
Szövetségi működés: ezen belül a jelen helyzet és a jövő stratégiája, finanszírozás, utánpótlás-nevelés. Vajon mi lenne, ha az atlétika TAO sportág lenne?
És persze a 2023-ra tervezett atlétikai vébé kérdései.
Azt hiszem, mindegyik téma több adást is megérne. Várjuk is a reakciókat, még vannak illúzióink. Helyt adunk neki értelmes keretek között, legyen az kerekasztalbeszélgetések vagy nyílt vita. Addig is igyekeztem az ördög ügyvédjét játszani, és a másik oldal érveit is felsorakoztatni ebben az interjúban.
Ez pedig itt az előzetes. A teljes adásért légy mecénás!
Az adást egy Runner's World komment ihlette.
Engem a legjobban a doppingrész foglalkoztat, korábbi podcastjaimban sokat beszélgettem a témáról. Jelenlegi és egykori profi atléták is megnyilatkoztak a dolgoról a műsoraimban (keresd vissza!):
Józsa Gábor, Korányi Balázs, Benedek Zsolt, Káldy Zoltán
- tehát különböző területen működő futók is elmondták, hogy nem titok, sokan kokszolnak a profik vagy a wannabe-profik között, itthon is, külföldön is, mindegyikőjük találkozott felkínálással vagy hallott róla, vannak sztorijai. Ez csak vélhetően laikusoknak, hobbiatlétáknak olyan elképesztő.
Közhelyes mondás, hogy a doppingolók mindig egy lépéssel előrébb járnak, mint az ellenőrök. De a közhelyek attól azok, hogy van igazságuk. Maga Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője mondta, hogy az ellenőrzés le van maradva a doppingszerek piacához képest, a géndoppingot például képtelenség kiszűrni. Szerinte a súlyemelés ki fog kerülni az olimpiai programból a doppingolás miatt.
Sok kiugró eredmény született az utóbbi időben mindenfelé, itthon is sokan csinálták meg az olimpiai szintet utolsó pillanatban. Ezt sokan annak tudják be, hogy a COVID első hullámai alatt nem volt (egyesek szerint volt, de őrlángon) doppingellenőrzés, mert nem utazhattak ide-oda az ellenőrök. Interúalanyunk állítása szerint megszerezte ki mit fogyaszt és kin keresztül miként érkezik és honnan a dopping Magyarországra. Ez nem a Szállító című film, ez a valóság. Itt a lista egy oldala:
Nagy pénzek vannak mind a doppingeladásban, mind az elért eredményekben, így sokan érdekeltek lehetnek benne - már ha van dopping itthon.
Mert ugye beszélünk arról, hogy miért nincs a HUNADO, tehát a Magyar Antidopping Csoport listáján egyetlen futó vagy más szakági atléta sem, csupán Makai Viki ultrafutó. Hihető? Fenn volt egy darabig Ádok Roland (VEDAC), aki egy (1) ultraversenyen vett részt, itt.. Sem előtte, sem utána.
Van sárkányhajóstól kezdve jet-skísen és öttusán át minden. Főleg az izomsportágak (birkózás, erőemelés, súlyemelés, testépítés) képviselői vannak a listán, de csak egy atléta, aki ultrafutó?! Miért van az, hogy egy elhízott gyenge közepes futó másfél hónap alatt 9 kilós veszteséget produkál, minden ere kint van, szétrobban az erőtől és szintet fut.
Két (nem hivatalos) folyamatosan frissített listát találtam:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_doping_cases_in_athletics
Miért látunk bajszos futónőket és megnövekedett állkapcsú férfiatlétákat a versenyszezon kritikus szakaszában? Arról, hogy a doppingban a kokain nem élvezeti cikk, hanem fedőszer. 2018-ban pl Pars Krisztián is el volt tiltva másfél évig kokain használatért. Ezzel nem állítom, hogy fedőszerként használta, csak érdekes egybeesésként említem.
Muhari Gábor írta egyszer:
Amíg nincs versenyengedélyed, olyan cuccot tolsz, amilyet csak akarsz. Utána is, csak akkor van gáz, ha mondjuk megpisiltetnek... Amúgy a dopping listában érdekes dolgok vannak, mint például a Béres csepp, a túl sok mák, nagydózisú koffein... stb. Terep ultrán a nagyobb versenyeken a fájdalomcsillapítókat most akarják kiszorítani, de az a szervezet (ITRA) szinte már WADA szinten van...
Hosszan sorolhatnám, de inkább hallgassátok meg az adást.
Lehet, hogy nem ismered, de az, hogy valaki kiáll és vállalja a komoly témák ódiumát, becsülendő. De főleg: meghallgatandó! Az Izzósztárban Gedeon Zsolt, korábban atléta, aki azért hagyta abba, mert nem látott perspektívát benne, doppingolni pedig nem akart. Most utánpótlás edző a Pegazus és Centrál Atlétikai Klubokban, tanár és kertépítő. Hobbija a repülés.
ÉS AKKOR A TÉMÁKHOZ SORVEZETŐ:
TOKIÓI "ELVÁRÁSOK"
A csapaton belül mindenkinek megvan az elvárása saját magával szemben, nekem egy ennyire szokatlan helyzetben, ami az elmúlt másfél évet jellemezte, nincs semmi konkrét célkitűzésem feléjük. Nem tudjuk, hogy mi van kint, hogy lesznek a dolgok Japánban.
– idézi a MASZ honlapja Gyulait. Az elnök hozzátette, számára most az a legfontosabb, hogy a magyar atléták érkezzenek meg szerencsésen, minden csomagjukkal együtt Japánba, és maradjanak egészségesek az ötkarikás játékok ideje alatt is. „Hogy egy ilyen nehéz helyzetben mi jön ki, azt majd a következő két hétben a televízió előtt ülve megtudjuk” – vélekedett.
Vagy felstilizálta az atlétákat az elnök, vagy már érezte, hogy milyen eredményekkel térnek haza. Nem understatement, ha azt írom, egyetlen egy fontos orgánum sem hozsannázza a magyar atlétákat. Kettő találtam, ami egyáltalán ír a szereplésről: 1) "hiányérzetet okoztak" és 2) "többet vártam".
A GYULAI-BROS
Gyulai Miklós, a sportriporter Gyulai Istvánnak, a nemzetközi szövetségének (régen IAAF, ma World Athletics) 2006-ban elhunyt főtitkárának a fia.
Gyulai Miklós 2009-ben lett a szervezet elnöke, egyetlen jelölt volt, 2013-ban újra bizalmat kapott, megint vetélytárs nélkül, majd 2021 májusában ismét négy évre. Így 2025-ben, mandátuma lejáratkor már 16 éve vezeti a a magyar atlétikai szövetséget.
Az elnök kiemelte: több mint tíz éve azon dolgoznak, hogy egy szilárd alapot építsenek az atlétika "fejlődő jövője számára", most pedig "hatalmas lehetőségek kapujában" állnak azzal, hogy 2023-ban Magyarországon rendezik a világbajnokságot, valamint felépül a Nemzeti Atlétikai Központ, amely "méltó otthona lesz" a nagy múltú sportágnak.
Testvére, Gyulai Márton régóta az elnökség tagja, és épp a napokban választották meg - mint Európai Atlétikai Szövetség tanácsának tagját - az Euro Athletics végrehajtó bizottságának új tagjává. Gyulai Márton 2015 óta a tagja az EA tanácsának, emellett a Budapest 2023 Világbajnokságot Szervező Nonprofit Zrt. sportszakmai vezérigazgató-helyettese.
A magyar atlétika 2020-ig 18 milliárd forintos állami támogatáshoz jut, a vébé megrendezés miatt pedig elméletileg és gyakorlatilag is még többhöz ezentúl. A Nemzeti Atlétikai Központra egyszer 8,9 milliárdot adott a kormány. De mivel az épület mindennap épül, ez a Kopaszi-gátról jól megfigyelhető, így vélhetően már több pénz is jutott erre. A létesítmény kapacitása 40 000 fő befogadására lesz alkalmas a világbajnokság ideje alatt, amit a sportesemény után lecsökkentenek 15 000 férőhelyesre.
Nemcsak a sportkluboknál és egyesületeknél vannak jelen politikusok vezető szerepben, hanem a kiemelt sportágak szövetségeiben.
Közel 80%-uknál politikus az elnök. Ismerjük a mondást: nem az a jó elnök, aki ért hozzá, hanem aki pénzt tud hozni.
Az atlétika fehér holló, a kevés kivétel közé tartozik: mármint abban a tekintetben, hogy régóta nem politikus az elnöke.
Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj az 1980-as években óriási népszerűségnek örvendő Budapest Nagydíj utódaként, először 2011-ben került megrendezésre.
2013-ig a Puskás Stadionban, majd 2014-től a székesfehérvári Bregyó-közi Regionális Atlétikai Központban került megrendezésre hol egynapos, hél kétnapos viadalként.
Gedeon hallhatóan elégedetlen a MASZ-szal. Ugyanakkor sok megoldást nem kínál fel, hogy ezt - az állításai alapján kirajzolódó - "kéz kezet mos", önvédő rendszert megváltoztassa, aminek tagjai sok pozíciót birtokolnak.
Jó lenne erről beszélgetni erről Gyulai Miklóssal, de a márciusi ultra-kerekasztalra sem jelzett vissza, pedig szerettem volna megszólaltatni.
A feltűnően kevés adott interjúkból (mégiscsak 2009 óta elnököl) az rajzolódik ki, hogy inkább biztonságos terepen szeret nyilatkozni (MASZ-honlap, Nemzeti Sport), ahol vagy mikrofonállványok vannak, netán biztonságosan alákérdezők, vagy ahol a "szia, uram"-féle sztiló uralkodik.
DOPPING KISOKOS
A téli és nyári olimpiákon 149 érmet vettek el eddig a gazdáiktól, Az elkobzott érmek közül három nem doppingvétséghez köthető. A listát kiugróan, 33 éremmel Oroszország vezeti. Itt a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) továbbra sem elégedett az országban zajló ellenőrzésekkel, több esetben nem zárták ki, hogy az ellenőrök és a versenyzők összejátszottak. Az oroszok után Ukrajna, Fehéroroszország, USA, Kazahsztán, Bulgárai, Törökország, Magyarország, Kína, Üzbegisztán.
Két hírhedt könyv is foglalkozott a szocialista éra magyar doppingeseteivel:
A könyv szakértője Dr. Frenkl Róbert. A 98. oldalon van egy írás Németh Miklós gerelyhajítóról (1976).Pethes Sándor újságíró és Németh Miklós beszélgetnek:
A másik nagy vihart kavart könyv egy 1988-ban, a szöuli olimpián megbukott súlyemelő vallomása:
A 2021-es olimpia doppingmintáit pedig 2029-ig vizsgálhatják. Illetve Tiszeker szerint 2031-ig. Egy kérdésre (A magyar olimpikonok közül senki nem akadt fenn a rostán?) így válaszolt Tiszeker:
Nem, és mivel az olimpiai keret tagjait, illetve a tartalékokat is rengetegszer szűrtük az elmúlt egy évben, mindannyiszor negatív eredménnyel, ők bátran kiutazhatnak Tokióba, nagyon nagy valószínűséggel ott sem fognak pozitív mintát adni. De most is hozzá kell tennem azt, amit Rió előtt is mondtam: örülni fogunk minden eredménynek, de pezsgőt bontani ráér majd 2031-ben, mert akkor lehet biztosra venni, hogy megvan az érem. A résztvevők mintáit, már az előszűrésen levetteket is, ugyanis 10 évig meg kell őrizni, és azokat bármikor újra lehet analizálni olyan módszerekkel, amelyek ma még nem is léteznek.
Ebben az adásban felvetem, hogy mi lenne, ha lenne egy doppingos liga és egy nem doppingos? Mintha rerre rímelne Tiszeker:
Nem szabad elvenni az erkölcsi fölényüket a többi, tiltott szereket használókkal szemben. És abban sem vagyok biztos, hogy kizárólag a sportoló dönt arról, mit vegyen igénybe a minél jobb eredmény elérése érdekében.
A technológia is fejlődik, és itt van "visszamenőleges törvénykezés". Vagyis ha valaki még 2016-ban győztes volt, a legfrissebb kutatási eredmények után könnyen lehet, hogy lebukik jövőre. Vagy 2024-ben, és ha akkor bizonyítják be a tiltott szerek használatát, még mindig megfosztható az olimpiai érmétől, aranyától.
A Magyar Olimpiai Bizottság minimumkövetelménye szerint 4 ellenőrzésen kell átesniük az ötkarikás játékokra készülő sportolóknak. Ebből
- egynek az olimpiát megelőző 365 napban kell megtörténnie,
- kettőnek az olimpia évében,
- a 4. időpont szabadon választott.
Ez vonatkozik a vitorlázóktól a sportlövőkig mindenkire, de a doppingérzékenyebb sportágak versenyzőit ennél lényegesen többször tesztelik - állítólag.
Az adásban szóba kerül a válogatott keretorvosa Dr. Kiss-Polauf Marianna, a válogatott keretorvosa.
És Tiszeker Ágnes is, a HUNADO / Magyar Antidopping Csoport vezetője.
És mi van az igazolt sportolókkal? Nemzeti szintű sportolónak minősül valamennyi legalább igazolt sportolói státuszban álló, a tárgyévben a 16. életévét betöltött sportoló, aki olyan sportágban sportol, amely sportág nemzetközi sportági szakszövetsége a WADA Kódex aláírójának minősül:
Tehát ha nem igazolsz le, nem kell mintát adni? Elvileg nem kell, hacsak a versenyszabályzat másként nem rendelkezik. Pl. a Spartathlonon bele van írva a szabályzatba, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzés léehet, a dobogósoknak pedig kifejezetten. De egy nyílt futamban, ahol akár jpbbat futnak, mint vele paralell az OB-futamon, nem kell.
Ezeket tudják azok, akik leigazolnak klubokhoz, valóban amatőr atléták, elindulnak néha OB-n vagy nagyobb versenyeken akár elől vagy hátul a mezőnyben?
Nemzeti (országos) szintű sportolóként kérjük, az alábbiakra legyen figyelemmel:
-
Regisztrációval kell rendelkeznie a HUNADO rendszerében (www.antidopping.hu), adatait pedig frissítenie szükséges, különös tekintettel az elérhetőségeire.
A regisztráció határideje
-
a fenti a) pont alá tartozó sportoló esetében az éremszerzést követő 10. nap,
-
a fenti b) pont alá tartozó sportoló esetében a tagsági viszony kezdőnapját megelőző nap 24. órája,
-
a fenti c) pont alá tartozó esetében a versenyen történő nevezésének a napján, a nap 24. órájáig.
A sportszövetségek igazolt sportolói bárhol, bármikor ellenőrizhetők, életkortól függetlenül. Akár előzetes bejelentés nélkül is érkezhetnek az ellenőrök, és a versenyzőknek mindig, mindenhol rendelkezésre kell állniuk, nyilván az ésszerűség és az életszerűség határain belül.
És mi az ésszerűség és életszerűség határa? Számos szabály és kivétel van, amikor el lehet kerülnia mintaadást (lásd az animációban). Ott van a szent pihenés időszaka, amikor a sportoló teste roburál, regenerál. A növekedési hormon és annak kiürülése pont erre játszik rá. Nem kimutatható 12 órán belül, este 10 körül kell beadni, hisz reggel hatig nem mehet az ellenőr, mert emberi jogokat sért vele. Ennyit az ellenőrök váratlan látogatásáról.
Vannak sportágak, ilyen például itthon a kajak-kenu, amelyek tiltják a tű használatát minden edzőtáborban, és ha valakinél találnak, kizárhatják a válogatott keretből. Árulkodó ugyanis, ha egy keményen edző és készülő sportolónál tűt találnak.
Érdekesség, hogy vizeletvételnél a túlhidratáltság is doppingvétség lehet, míg vérvételnél maximum háromszor lehet megszúrnia a sportolót az ellenőrnek. A mintavételi űrlapból egyet a sportoló, egyet a nemzetközi szövetség, egyet a nemzeti doppingszervezet és egyet a laboratórium kap.
A legutóbbi doppingvonatkozású hír az volt, hogy Nyíregyházán szeptember 24-én több száz fiolát, injekciós tűt és fecskendőt, különböző fajtájú gyógyszeripari teljesítményfokozó szereket, nagy kiszerelésben tárolt eddig ismeretlen összetételű folyadékokat és porokat foglaltak le.
Mik a népszerű doppingszerek?
-
Az említett növekedési hormon és szintetikus hormon, főleg erő- és állóképességi sportokban használják » cukorbetegséget, szívnagyobbodást, idegkárosodást okozhat, és növeli a daganatos betegségek kockázatát.
-
anabolikus androgén szteroidok, amelyek kiváló izomtömeg-növelők » májkárosodás, érelmeszesedés, immunkárosodás
-
A nagy állóképességet igénylő sportágakban népszerű az eritropoetin (epo), egy, a szervezet által is termelt vérképző hormon, ami a szervezet oxigénellátó kapacitását képes pozitív irányba befolyásolni. Ez ugyancsak a vérdoppingok csoportjába tartozik, mint a vérátömlesztés, és a kockázatai is hasonlóak: stroke, szívinfarktus, agyi vagy tüdőembólia.
Referenciák:
DOPPING
Jogerős dopping miatti eltiltások Magyarországon (2021. július 31.-ei lista)
Sportolók doppingminta-adási kötelezettségei
Elvett olimpiai érmek dopping miatt
Michael Phelps a "nem tiszta mezőnyről"
A hírhedt könyv a kebukott súlyemelőtől
Nyíregyházi teljesítményfokozószer-fogás
Miért nehéz kimutatni a növekedési hormont?
A doppingellenőrzés folyamata (animáció)
MASZ
18 milliárdot kap 2020-ig a MASZ
Nincsenek elvárások a tokiói olimpián az atlétákkal szemben
OLIMPIA
Magyar eredmények atlétikábanTokió2021 - összesítve
ATLÉTIKAI VB
2023-as atlétikai vébé hatástanulmánya
Kell-e atlétikai stadion? Digisport stúdióbeszélgetés Gedeon Zsolttal.
GEDEON ZSOLT
Gedeon Zsolt atlétikai előélete a World Athletics adatbázisában
Gedeon Zsolt és tanítványa a Digisportban
A képek forrása: MASZ, Hunado, Gedeon Zsolt, Bookline, RW Facebook
Az IZZÓSZTÁR podcast a blog különkiadása. Ami nem fér más podcastjaim keretei közé, vagy ami sajátos, speciális futós tartalom, az itt jelenik meg.
Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom, a Laza Tízes, a Büntetőkör és a VersenyKözpont ? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
