futó gondolatok

nem azé, aki fut

nem azé, aki fut

IZZÓSZTÁR #55 Kovács Krisztina sportpszicho újra 2.

2023. november 16. - SimonyiBalázs

kksportpszicho_fekvo2.jpg

Mitől tart egy felnőtt amatőr, ha kiesik egy futóversenyen? Csoportbeli hely megingásától, a beletett munka értelmetlenné válásától, és főleg, hogy csalódást okoz magának.

A második rész témái címszavakban:

  • a "nemzettudatos" felkészítés
  • magyarság kiélése a sportban, sporton át / Mit érez a sportoló a himnusznál és miért?
  • dilemmák: sportszerűség, dopping, etikátlanság (frissített hazai dopping miatti eltiltások itt)
  • az egyre divatosabb eltakart száj
  • huncutság, dörzsöltség, csibészség, piszkos trükkök
  • a gratulálás aktusa és annak elmaradása
  • a rekordfelállítás igénye
  • a prosperáló sportoló nemzet
  • miért jönnek a Testnevelési Egyetemre fiatal hallgatók? És öregek?
  • sportdefiníciók

A 2022-es beszélgetés folytatása ez a két új rész. 

Az újratöltött 2023-as beszélgetés első része itt hallható.

Az adásról pár részlet kifejtése következik a továbbiakban.

A sportszerűség témaköréhez adalék: egy 2005-ös kutatásban a megkérdezett sportolók

  • majdnem 10 százaléka vallotta be, hogy csalt már versenyzés közben
  • 13 százalékuk elismerte, hogy szándékosan igyekezett sérülést okozni ellenfelének
  • 31 százalékuk vitatkozott a játékvezetővel
  • 13 százalékuk gúnyt űzött kevésbé tehetséges csapattársából
  • 27 százalékuk pedig arról számolt be, hogy volt már rá példa, hogy „rossz sportemberként” viselkedett.

Ennek kapcán szó lesz proszociális VS antiszociális viselkedésről a sportpályán. Eltakart szájról, és arról, hogy mondhat-e olyat egy sportoló a verseny előtt, hogy "eltakarítja az útból" az ellenfelét? 

Beszéltünk a feladás, letörés, kiégés témakörről is (kiszállás egy versenyből, fejben előzetes forgatókönyvek gyártása kiszállásra, önmanipulálás stb). Egy régebbi edzéselmélet tankönyv szerint a holtpont a "hőháztartás átmeneti zavara".

letörés pedig az, amikor egy sportoló a rendszeres edzések ellenére nem fejlődik, stagnál, akár romlik. Okok: fáradtság, életmódbei hibák, táplálkozási hibák, lappangó betegség / sérülés elhúzódása, túlterhelés, túledzettség, basedowoid / addisonoid okok. Kibontjuk mindezt a pszichológia felől is.

A sport-értelmezések felől is közelítünk a témákhoz.

A sport (versengés, testi teljesítmény) kultúrtörténete szinte egyidős a civilizáció történetével.

Az óangol disport, ófrancia desport (jelentése „szórakoztatva lenni”) a latin de(s)sportare igéből ered: szó szerint azt jelenti, hogy elvisz, elragad.

Valóban bele tudunk feledkezni a játékos vagy épp kompetitív mozgásba, vagy pusztán annak bámulásába. Ilyeténképpen egy tőről fakad a filmművészet küldetésével is.

A sportfilmekben a sport többnyire csak apropó, hogy az élet dolgairól (fájdalom, veszteség, küzdelem, cél-tudat, traumák, ambíció stb.) beszéljen az alkotó.   

Ha a vadászat sport, akkor a mészáros is sportoló-e? Vagy hogy eleve mettől meddig sport egy tevékenység, például az autó- és motorversenyek, és hol vált át technikába? Ahogy a Cápa nem fishing & hunting horgászfilm.

A sport metaforikus jelentéshordozó, elválaszthatatlan az adott vagy tárgyalt társadalmi, kulturális, történelmi kontextustól, ideológiáktól, identitáselemektől. A sportoló test, az atlétaalkat is jelentéssel bír: szálkás, elhízott, öreg, fiatal, női, férfi, stb.

Még a sporton belül is vitatkoznak egyes tevékenységek létjogosultságáról, címkézéséről.

A sportról alkotott koncepciók: mi a sport?

whatis.png

A legszellemesebb megoldást Bernard Suits filozófus adja: a sport a felesleges akadályok önkéntes elfogadása.

Albertus Magnus háromféle játékot különböztet meg: 1. céltalan (felszabadítja a szellemet, csiszolja az elmét, nyájassá teszi a szívet), 2. hasznos (mármint a XIII. században, például lovasjáték, ami a katonáskodáshoz, s így a honvédelemhez vezet), 3. megvetendő és szégyenteljes (vétkezésre csábítanak, például szerencsejáték és színház).

A derék teológus nem érhette meg, hogy Sienában 1291-ben például a rendkívüli veszélyesség miatt betiltották a hógolyózást. 

A sport a XIX. században egyszerre lett a kortársi szórakozás, időtöltés alapja volt, miközben azzal átkozták, hogy társadalmilag haszontalan és csak az élménykeresésről szól.

Huizinga szerint „a játék a kultúra agonista (= küzdő, küzdelmes) alapja”. Ma már szinte közmegegyezés van abban, hogy a sport az, ami mérhető, kvázi-repetitív és jellegzetesen kreatív testi tevékenység, amiben a cél mindig mindent gyorsabban, magasabban, erősebben, pontosabban csinálni, akár individuálisan, akár „hordában”.

Egyes gondolkodók szerint a sport az érzelmi háztartás és a testi megnyilvánulás része, mások az elnyomás rafinált eszközének tartják, mert az ember testét idomítja.

Amerikai sportpszichológusok szerint „legfelül” a játék van, abba tartozik több alcsoport, köztük a szervezett játékok, azon belül is vannak a versengő játékok, és ezen belül pedig a testi versenyjátékok. Számukra a sport meghatározása: play, games, contests, sports.

Ha a sportosság ismérve a rekordok, azaz az örökkévalóság hajszolása, akkor a sportok művelőinek majd 100 százalékáról elmondhatnánk, hogy semmilyen sportot nem űznek (to record = leírni, feljegyezni).

A modern sport specializált, racionalizált, bürokratikus módon szervezett, és legfőképpen a mérhető mennyiségek és rekordok mozgatják, melyek a mennyiségi versengést lehetővé teszik.

– írja Wolfgang Behringer történész.

A sport nemzetpolitikai kérdéskörét is érintjük.

A sportolás és a fizikai aktivitás jelentősen befolyásolja a nemzet egészségi állapotát.

Ezen keresztül az egészségügyi kiadásokat, termelékenységet, a lakosság mentális állapotát, kedvét, a társadalmi közérzetet is. Sok áttételen keresztül épp e tényezők tesznek élhetőbbé egy országot.

- írja Dénes Tamás.

Beszélünk a magyarság kiéléséről a sporton át. Mennyiben segít, mit tesz hozzá, zászlóval kézben futni, "hazámért teszem", stb.

A rekordállítás igénye, állandó csúcsokra törés is előkerül. Miért és hogyan alakul ki bennünk a versengés, rekordállítás igénye?

Idevágnak egy dr. Lubinszki Mária gondolatai:

Az élet megélésének az igénye és képessége mindenkiben megvan, azonban különböző utakon lehet erre rátalálni. Egyre többen vannak azok, akik a teljesítményhez kötik a sikerélményt és a valódi örömöt. A teljesítményhez való viszonyunk nagyon összetett és érzékeny terület.

Már egészen kicsi korban kialakul, elsősorban szülői minták alapján. A kiemelkedő teljesítményre törekvés alapvetően egy ősi, mélyről jövő törekvés, ami sokszor társul maximalizmussal, és a társakkal való összehasonlítás igényével. 

A teljesítmény egy olyan tükör, ami az énünkről, a személyiségünkről, esetleg értékességünkről adhat visszajelzést. Azért mondom ezt feltételes módban, mert 

Az egészséges, érett személyiség jellemzője nem csak a teljesítőképesség, hanem az értékek és az élmények prioritásként kezelése is. 

Komoly motivációt is adhat a versenyhelyzet, igazán inspiráló az az érzés, hogy valamiben jól teljesítünk. A magunkkal hozott minták, a saját teljesítmény szükségletünk és személyiségünk határozza tehát meg a versengésre való igényt. A versenyhelyzet egészen kisiskolás kortól része az életünknek, így felnőttként, a szabadidő és kikapcsolódás területén is ez az élményvilág lesz a komfort zóna. 

A járványhelyzet elmúlt hónapjaiban átalakult az életünk, sokan otthoni munkavégzésre álltak át, sokkal több bizonytalansággal és stresszel, és kevesebb sikerélménnyel. A bizonytalan helyzetekben egy tipikus, és hatékony megküzdési stratégia a konkrét célok kitűzése.

Az olyan kihívások keresése, amely reális, teljesíthető, és az igazi teljesítmény élményét adja. A kéktúra fantasztikus kincseket és kihívásokat kínál, és komoly terepet a belső lelki egyensúly helyreállítására. Ha ehhez az kell, hogy minél gyorsabban, rekordot állítva teljesítse valaki, ennek nincs akadálya.  

Mi történik egy sportolóban, amikor az elvek ütköznek benne? Lehet-e magasabb egy cél, mint az ember elvei? Például egy vébé megnyerése? Miért (nem) áll ki valaki valakivel, miért (nem) fog kezet az izraeli az iránival? Bemondja-e hogy out, vagy hogy nem volt fault egy sportoló éles helyzetben?

Hol vannak a határok, ha vannak? Amikor a karate egyszer volt olimpiai programon (Tokió 2020-2021), akkor túl erős rúgásért leléptetik a győztes dél afrikait. Vajon az ellenfele is ezt gondolta, aki végül aranyat nyert?

Mi van a Tűzszekerekkel? Emlékezetes eset: Eric – az elszánt skót misszionárius – Isten dicsőségéért fut. 1924, párizsi olimpia: Eric, amikor megtudja, hogy az olimpián a 100 méteres síkfutás előfutama vasárnapra esik, megtagadja, hogy részt vegyen ezen, bár az olimpiai bizottság nagy nyomást gyakorol rá. Végül kompromisszum születik, amikor Eric lehetőséget kap, hogy a 400 méteres távon induljon. Megnyeri.  

img_0680.JPEG

Kriszta a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen (leánykori nevén TF és TE) oktat és a napokban ott fejezi be a PhD képzést, védi meg a doktori dolgozatát.

Dolgozott/dolgozik együtt utánpótlás és felnőtt sportolókkal, válogatott kerettagokkal, szövetségekkel, egyéni sportolókkal és csapatokkal, fiatalok szüleivel, edzőkkel (bár ott nagy az ellenállás és vonakodás, pedig szükség lenne több foglalkozásra), egészségügyi stábtagokkal, sőt játékvezetőkkel is.

Itt találjátok meg Krisztát és társait: Facebook / Email / Blog / Honlap

Kriszta két könyvet írt - emberi nyelven, olvasmányosan - eddig a számos tanulmány, cikk mellett.

Fejben dől el második, javított-frissített kiadása 2024 tavaszán jelenik meg (társszerző Gyömbér Noémi), vélhetően más lesz a címe és tutira a tartalma is, hisz maga a címet és a kontentet is meghaladta az idő, a pszichológiában elért eredmények, új nézetek.

És ott van még Gyereklélek sportcipőben is (társszerző Gyömbér Noémi és Ruzits Éva).

Az első részben erről beszélgettünk:

  • örömalapú, fejlődésalapú és értékalapú fejlesztés különbségei
  • sportolói eredményesség és/vagy sportoló mentális egészsége
  • célállítás, minimális / optimális / vágyálom célok és ezek keretezése
  • self talk (belső beszéd)
  • mentáltréning, imaginárius (fókusz) technika
  • holtpont, amire a TF edzéselmélet tankönyve annyit ír, hogy a "hőháztartás átmeneti zavara".
  • feladás, kiesés, kiszállás egy versenyből, előzetes forgatókönyvek gyártása, önmanipulálás 
  • kudarcélmények és megküzdési kísérletek
  • kiégés, letörés veteránoknál és fiatal sportolóknál
  • stressz illetve verseny előtti lazulás
  • milyen kezdőnek lenni, hgy szerzünk rutint, feladás és túltolás között lebegés
  • mi a Dunning-Kruger effektus pozitív hatása a kezdőknél
  • és mi a frász a yips avagy darthritis?

Jó töltekezést!

buntetokor_tablo_fb_fejlec_uj_2022.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemaze.blog.hu/api/trackback/id/tr2218242871

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása