Nyitott hintóval húznák végig az Andrássy úton, ha valaki ma 2:12-es maratont futna!

- mondta Csaba a beszélgetés végén off record. A lerágott csontot mindannyiunk kedvéért csak kicsit csócsáltuk (1993 óta ő a magyar maratoni csúcstartó a párizsi futásával).

(A cikk az Arcanum adatbázisának segítségével készült. A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.) 

A Csabával készült 2012-es szöveges interjút itt éritek el. Érdemes elolvasni, mert az adásban itt vettük fel újra a fonalat, és nem tértünk már elmondott dolgokra nagyon részletesen. Akkor jóslatokba is bocsátkozott Csaba, csakúgy mint a jó dalnokunk.

A 2012-es interjúban ilyen izgalmas pengeváltások hangzanak el:

Ez is erős:

Lesz 2 óra alatti maraton valaha?

Most irreális, de 15-20 év múlva előfordulhat.

De azt is mondja Csaba, hogy sosem álmodik versenyekről, még a nem túl jól sikerült barcelonai olimpiai döntőről sem.

Na de a múltból stratoljunk rá a jelenre.

A 2022-es beszélgetés fő témái:

Beszélgettünk a nagy comeback-ről, ami várat magára és nem is nagyon akaródzik Csabának ultráznia. Bár korábban rebesgette, hogy fut egy jó 100 kilit, meg ironmant csinál, de ezt nem realizálta. 48 km a leghosszabb táv, amit valaha futott.

Azt vallja:

A hosszútávfutást tehát nagyon sokáig ki lehet tolni. Nagyon becsülöm, tisztelem az ultrafutókat, de az egy más sport, mint a maratonfutás. Tehát ha egy maratonista kicst is készül, szerintem bárkit nagyon megverhet abban a mezőnyben.

Nemrég rajthoz állt - igazából nem is akart, de ha már elvitte a haverjait, akkor miért is ne - a Borvidék L-távján, és több száz futó közül 57 évesen a 3. legjobb időt futotta. (30km, 2h 24m) 

Mindezt úgy, hogy a szemtanú, egyben vállt vállnak vető sporttárs, Korányi Balázs (az egykori kiváló 800-as, interjúm vele itt) szerint Csaba igenis tekintgetett hátra az utolsó kilométereken. Annak ellenére, hogy a 2012-es interjú címe az volt, hogy "Igazi futó nem tekintget hátra."

Merthogy együtt aprították a szekszárdi dombokon, és a végén Csaba elővette a hajráját a vastag combjaiból. Mondjuk Korányinak az egész 800-as futás egy nagy hajrá, de végülis pár másodperccel Csaba nyert. 4:49-es átlagtempó, ez neki kocogás lenne 30 év távlatában.

Beszélgettünk a gyerekkorról, korai atletizálásról. Amikor egy éves lettem pont, akkor nyert a Népstadionban serdülő bajnokságot, 1981. augusztus 19-én 1500 és 3000 méteren a Honvéd Kun Béla SE csapatában. Ez a 4:01 majd 3:49 és a 8:53 majd 8:35 lesz később felnőttként.

Aztán akadályfutásra váltott. Itt egy csodás archív felvétel 1982-ből a Schwechat Ifjúsági Európa Bajnokságról, ahol 8. lett.

Majd még feljebb tolódott. Egy régi kismaratoni OB élboly betűrt trikóval. A Sanyosz istálló alapítója baloldalon, Markocsán Sanyi, jobbra Szűcs Csaba. Régóta tervezik, hogy elkészítik a kép mai párját ugyanilyen beállításban az ex-Népstadion környékén.

Beszélgettünk arról, hogy az ember választja a sportot vagy a sport az embert?

Mi tesz valakit futóvá? Az aszkétizmus, az odaadás, a fegyelem?

Miért lesz valaki futó? És profi?

Mást jelent most futónak lenni mint mondjuk a '80-as-és '90-es években? Tehát a korszellemről.

Ifjúsági korában a 3000 m-es akadályfutás volt a fő száma, amelyben korosztályos magyar csúcsot is tartott. Felnőtt korára hazai nagy ellenfelei Vágó Béla és Markó Gábor tíz másodperccel jobb eredménnyel rendelkeztek akadályon. Úgy érezte nem képes megverni őket, ezért döntött a váltás mellett és kipróbálta a maratoni távot.

És a nagy ugrás: 1989-ben élete első maratoniját futotta a Vasas atlétájaként, és megnyerte Szegeden a 33. Nemzetközi Barátság Maraton versenyt, egyúttal az országos bajnokságot (2:15:36). 

1990-ben szintén Szegeden egy állítólag elmért pályán 2:12:20-at repeszt. De hogy szó ne érje a futóshort elejét, 1993-ban Párizsban hivatalos pályán 2:12:10-et fut.

További eredményei: félmaraton – 63:29, 5000m – 14:10, EB 11. helyezett 2:20:48 (1990, Split). Az 1992-es barcelonai olimpia maratoni döntőse (kiállt a mezőnyből).

Kíváncsi voltam, hogy mit tudok a maratonfutásban elérni. Mi az a maximum, amit magamból, a szervezetemből ki tudok hozni. Lecsekkolni, hogy hol a határ, ez volt a fő motiváció.

Attól fogva viszont, hogy nagy vonalakban ezt feltártam, sajnos már nem volt olyan izgalmas az egész. Ezen a szinten 10-15 mp-ért is borzasztóan meg kell dolgozni. 1000 méterenként 1-1 másodpercet faragni is komoly teljesítmény.

Pár sosem látott részlet a kézzel vezetett edzésnaplókból:

Az edzésnapló vaskosabb részletei itt érhetők el. Itt egy egyveleg van a "napok romjaiból".

Ez még nem a magyar csúcs, csupán egy évvel korábbi, 1992-es "próbálkozás." Akkor Csaba a saját addigi legjobb idejétől(2:12:20) is elmaradt pár másodperccel.

Az a bizonyos (első) magyar csúcs Szegeden esett. Balra Sütő Józsi bácsi, vele itt hallható egy felejthetetlen beszélgetés.

Ez a Népsport beszámolója:

Az élet ment tovább, spuriztak a lábak. Van itt 274 km-es hét is...

1993. Íme a magyar csúcs keletkezési körülményeinek tapasztalatokon alapuló adatai. Szikár jelentés egy lassan 30 éve fennálló csúcsról. FIgyeljük meg, hogy reggel fél hatkor még elment 4 km-t joggolni.

Ez pedig a tévén leadott befutókép, benn az első tízben:

 A Népsport (Nemzeti Sport) csak az odaútról számolt be:

A híres cipő:

Beszélünk arról is, miként hatott gyerekeire, hogy ment át az üzenet. (Megható rész!)

Hogy milyen volt a profi futóélet Xaba Szkuksznak (így tudták kimondani a külföldi szpíkerek): egyik magaslati edzőtáborból a másikba, hol francia, hol olasz vagy angol verseny.

Itt Font-Romeu-ban (FRA) magaslati edzőtáborban 1994-ben a Spuri vezetőjével, Szűcs Csabával (jobb szélen). Balról Káldy Zoli, Richard Nerurkar (GBR) )Világkupa győztes maratonfutó, a híres Maratoni futás c. könyv szerzője, Urbanik-házaspár és edzőjük, Tóth Sándor valamint Szücs Csaba. Az ilyen magaslati táborokban szórakoztatta Földingné Ottó (alias Thalész) a táborlakókat matekfeladványokkal.

Aztán jött a sportállással egybekötött mérnökösködés a japán Suzuki-gyárban, az ottani életforma hozadéka. Milyen volt a hazai 250-es hetek után (amit szintén nem hittek el itthon), Japánban 300 km-eket futni?

Japán emlékek:

Csaba középen decens öltönyben, Káldy Zoli ülő sorban balról a 2.

Ezt nyilatkozza az 1991. május 15-ei Népsportban (már a cikk címe is parádés: Nem a pénzért utazunk!)

Hát, a pénz szempontjából nem olyan nagy buli. Ha itt, Európában versenyeznénk, biztosan jobban járnánk. A szerződésünkben napi hat óra munka szerepel. Reggel hatkor kezdjük a délelőtti edzésünket, kilenctől négyig dolgozunk, majd újabb edzés következik.

Na, és hat óra után ismét visszamegyünk a gyárba, hiszen, ahogyan mesélik, ott a nyolcórás munkaidőre a legtöbben még rátesznek.  És az egyórás ebédidőből is hamarabb jönnek vissza dolgozni. Úgyhogy, ha nem akarunk kilógni a sorból, nekünk is ezt kell tennünk. 

Neki kell vinni a prímet Borka Gyulával, 2:15 alatti futóknak, Rengeteg cuccot hajóztatnak Japánba, a gépészmérnöki diploma nem sokat ér.

Milyen önmaga edzőjének lenni? Milyen kottából futni?

Tudtam, ha ilyen idő lesz, ilyen mezőny, akkor én ennyit fogok futni.

Mi ebben az izgalmas? Miért nincs (van) időérzéke az afrikai futóknak?

Milyen versenyző volt: diktálós vagy utazós? Vezetni jobb vagy üldözni? Időre vagy helyezésre ment?

Milyen az átmenet: profiból visszavonulni? 

A japán szisztéma remekül funckionál, mert segít beilleszkedni a civil életbe, megmarad a sportolói éned, de dolgozol is pár napot. A japán sportoló-munkás tudja, hogy van egy állása, hogy mit kell csinálnia, ha majd kiöregszik, meg van oldva az átvezetés a profi futó élete és a civil élete között, nincs akkor szakadék mint nálunk.

Arról, hogy a Sütő József, Szekeres Ferenc, Mecser Lajos vonalba hogyan illeszkedett bele, és aztn kik jöttek utána (Rezessy, Józsa, Kovács, Csere, Jenkey). Ennyin múlna?

Ma még több tőke van a maratoni futásban, érthetetlen, hogy miért nem állnak rá fiatalok, hogy ebből keressenek pénzt. Ez egy társadalmi probléma: nálunk az igazi példaképek nincsenek szem előtt, és a teljesítménynek nincsen értéke.

Csaba 1995-ben a Mars Maraton céljában fogadja a befutókat.

Arról hogy miként alapította meg a Spurit?

És milyen vevőtípusok vannak? 

Bejön a boltba, ezer inger éri, beszélgetek velük, számos benyomásod alakul ki. A futás sokaknál pótcselekvés, hiányérzetről is tanúskodik.

Miben különböznek a cipőboltok? Mi az ami felesleges, amiről lebeszéli a vásárlót?

Mozgóárusként kezdte, majd az első Spuri Futóbolt 2000-ben nyílt, azóta több mint 22 évnyi szakértői tapasztalatot gyűjtöt az atlétaként teljesített 20 év mellé. 

A teljes, 2 és félórás adás csak a patronálóknak érhető el.

Become a Patron!