futó gondolatok

nem azé, aki fut

nem azé, aki fut

IZZÓSZTÁR #37 Szponzoráció 2.

Gyimóthy Tamás & Czunyi Károly

2023. február 01. - SimonyiBalázs

szponzoracio_fekvo2.jpg

Folytatjuk a termékforgalmazókkal, akik egyben szponzorok és influálók is.

Czunyi Károly (Hoka, Gu, Teva, Coros és egyéb outdoor termékek) & Gyimóthy Tamás (Compressport, T8) mesél sztorikat, komolyan veti össze a múltat s jelenkort, és a jövőbe is néznek bizakodóan. Sőt Csanya is beékelődik az adásba!

Teljes adás podcastként és mozgóképben csak a Patreonon. Előzetes a PodPaden vagy a Spotify-on.

Tovább

Távhűtő Művek | Katar 90km East to West

qatar90km_nyito.jpg

Kicsit képes útibloggá változunk, nem feledve a futótartalmat. Úgy tűnik a statisztikákból (amiket én hamisítok), hogy ezt a műfajt szerei a publikum.

Átszelni egy országot mindig izgalmas kihívás. Teszi ezt az emberiség futva (lásd Peloponnészosz átfutása), vagy sajnos háborúkkal, paktumokkal, vagy épp csatornát vájva, pl. szuezi, panamai, és - szintén Peloponnészosz - korinthoszi.

Tovább

BÜNTETŐKÖR #66 Sportdietetika 1.

bk_sportdietetika_1_fin_1.jpg

Podcastként a PodPaden vagy a Spotify-on, mozgóképben csak a Patreonon.

Mérlegeld minden szavad és minden grammod. A kalóriaszámlálás kiirthatatlan "betegség" - mondják sportdietetikusok. Akik arról is panaszkodnak, hogy az első konzultáció után nagy a lemorzsolódási arány. Mintha mindent azonnal megtanulnánk és alkalmaznánk a táplálkozással kapcsolatban. Holott pszichológushoz sok alkalmon át, néha évekig is járunk.

diet.gif

Tovább

Sallai Zsuzsa & Szabó Gábor - NINCS RÁ SZÓ #5

nincs_ra_szo_blog.jpg

Új podcastsorozatomban a 24.hu-n közismert alkotókkal, ismert emberekkel (Sváby András, Kováts Adél, Majka, és még sokan mások), civilekkel, orvosokkal, hospice szakemberekkel beszélgetek. Na nem munkáról, életmódról, családról. Hanem másfélórákban az elengedésről, búcsúról, gyászról. Egyszóval: a halálról. Köszönet bizalmukért és nyíltságukért. Az első szóra mindenki igent mondott.

Offtopic, de mégis ontopic ez a poszt, mert az 5. adásban futók szerepelnek.

Sallai Zsuzsi és Szabó Gábor beszél legmélyebb érzéseiről, veszteségről, életvégről, szeretetről.

Zsuzsival az interjú szeptember 21-én készült, október 13-án elhunyt.

Emlékezhetünk, hogy korábban csináltam Zsuzsival egy könnyedebb hangvételű interjút a Laza Tízes 3. évadnak 1. adásába.

 

De ez most más.

A négygyermekes anya, restaurátor avat be minket az élet és halál peremén egyensúlyozásba. 

Zsuzsát gyerekkora óta tucatszor hoztak vissza a halálból. Fiatalon szívbetegséggel harcolt, aztán jó pár éve egy daganatos betegséggel, miközben családjával együtt kilakoltatták őket családi házukból a svájci frankhiteles tartozásuk miatt. 

Visszadobtak címmel írta meg betegségeinek sztoriját és felépülésének sikertörténetét. Amatőrként számos (ultra)futóversenyen ért célba országos bajnokságokon. Rendkívül büszke volt az éremgyűjteményére, versenyengedélyére.  

img_1177x.jpg

img_1176x.jpg

Milyen belső küzdelmek zajlanak egy rákban haldoklóban? Miért nehéz áttörni a családi kommunikációs falakat? Hogyan lehet egyszerre még az életben benne lenni és a jövőt tervezni, és már a halálban benne lenni és a halált tervezni?

Hogyan lehet a közeledő véget megélni a teljes tisztánlátás és a teljes remény állapotában? Hogyan lehetfogódzkodni az ittlétbe, megragadni minden alkalmat és lehetőséget a gyógyulásra, de már elfogadni a saját halált?

img_1178x.jpg

img_1180x.jpg

Minden nap úgy kelek, hogy van még egy napom, minden nap úgy fekszem, hogy legyen még egy napom. Még egy kicsit élveztem volna ezt a kerek egész időszakot.

322854181_1206771210270714_7703394571259944677_n.jpg

A második interjúban a fenti dolgokat a hozzátartozók oldaláról is láthatjuk. A sokunk által ismert, szemtelenül fiatal és fitt, 46 éves Szabó Gábor maratonista, edző meséli el az elmúlt gyászév tanulságait, édesanyja betegségét és utolsó napjait a Hospice Házban. 

Miért zárkózunk be, ha a halállal bármilyen kapcsolatba kerülünk? Miért választjuk az elszeparálódást egy halálos diagnózis közlésekor? 

img_1815y.jpg

Milyen, amikor egy kontrollmániás ember elveszti az autonómiáját és másra szorul rá? Kit sajnálunk inkább: magunkat vagy a haldoklót? 

Milyen pálfordulást, traumát és szemléletváltást okozott édesanyja halála Gábornál? Hogyan értékelte át a múltat és a jövőt? 

Mint amikor van az embernek egy dísztárgya otthon a szobában valahol eldugva, mert nem is foglalkozol vele. S akkor egyszer csak leporolod és kiteszed a szoba közepére. Folyamatosan nézed. Ez a halál.

A hospice intézményrendszere évtizedekkel ezelőtt azért jött létre, hogy a nem gyógyítható, daganatos betegek fájdalmát csillapítsa, a méltóságukat az utolsó pillanatig segítse megőrizni, és a hozzátartozóknak lelki támogatást nyújtson. Teszi mindez térítésmentesen, túlnyomórészt adományokból.

Ha megérintett az adás és segítenél akár támogatással, akár önkéntes munkával, akkor keresd a Magyar Hospice Alapítványt. www.hospicehaz.hu

IZZÓSZTÁR #36 Szponzoráció 1.

Czunyi Károly & Gyimóthy Tamás

szponzoracio_fekvo1.jpg

A futóélet nem is oly szürke eminenciásai: termékforgalmazók, akik egyben szponzorok és így, a szponzoráltakon keresztül influenszerek is. Mindent átbeszélünk a fenti témában két részen át

  • Czunyi Károllyal (Hoka, Gu, Teva, Coros és egyéb outdoor termékek) 
  • & Gyimóthy Tamással (Compressport, T8).

Teljes adás podcastként és mozgóképben csak a Patreonon. Előzetes a PodPaden vagy a Spotify-on.

Tovább

BÜNTETŐKÖR #65 Tenczer Gábor | Budapest Outdoor 2.

tenczer_bk2.JPG

Folytatjuk Tenczer Gáborral és a Budapest Outdoor könyvvel podcastként a PodPaden vagy a Spotify-on.

FYI: Gábor 10 éve írja heti rendszerességgel a Szépkilátást, az egyik legismertebb túrablogot. Korábban az Index, most a Telex zöldügyi, környezetvédelmi és közlekedési újságírója. Hiánypótló könyvet írt a Budapest-környéki túrahelyekről (Pilis, Budai-hg, stb), egyben egy nagy kick off is a fotelkommentelőknek. Ez a Budapest Outdoor.

A két részes adás második részéből kiderül...

Tovább

IZZÓSZTÁR #35 Rakonczay Gábor 2.

rakoncay_crusoe_2_fekvo.jpg

Folytatjuk a kétrészes élveboncolást. A teljes interjú két részben csak a Patreonon: az első itt. 

Become a Patron! 

A képgalériában most tél lesz és csend és hó és halál és állatok minden mennyiségen.

Egy eddig titokban tartott fotó Gábor expedícióiról:

rakonczay_colombus.jpg

A 2. rész tartalmból:

  • imidzs, önmarketing, póz és pozícionálás,
  • menőség, heroizmus
  • nemzetközi szinten mennyire mérhető egy-egy teljesítménye: nagy dolog vagy beugrószintű feladat?
  • a tovább-nem-látásról, azaz beszűkülve csinálta a dolgait (lásd maraton, óceán átvezés)
  • művészet a kiút, ha meguntuk az extrém dolgokat
  • hit mennyiben segíti? transzcendencia, sorsszerűség
  • mindezeken belül: hajtóerő, feladat, szabad akarat
  • abbahagyni, befejezni - lehetetlen?
  • szokott sírni és álmodni - nem vágyálmok, hanem valódi álmok
  • félelem, veszélyérzet - minden relatív, zselés gumifogalom
  • mi lenne az utolsó gondolata, cselekvése, ha tudja, hogy meghal?
  • és mi volt, amikor valóban éles helyzetben volt? tudatalattiból feltörő emlékek
  • a bizonyítása a sztoriknak, hisz csak ő volt ott - ma már nem kap ilyen kritikákat, a trollok és tamáskodók figyelme más felé fordult
  • ha megelőzik valamiben, mit érez?
  • hatnaposokról, énvesztésről
  • túlélőtúra vagy sport az, amit csinál? határtologatása a játszótérnek, amin hülyéskedünk
  • az viszi előre a világot, hogy csináljuk
  • milyen tervei vannak még, először publikusan: SUP-pal, hegymászva, hatnaposon futva.

A hajósember azt tartja, hogy csak az a biztos, ami tegnap volt, de az se mindig. Egy tuti: akárcsak Noé bárkáján, Rakonczay tutajai környékén is vannak állatok.

Eldönthetetlen, hogy ez hó vagy óceán?

ho_vagy_oceoan.jpg

Az Ezerarcú Rakonczay kollázs következő darabjai: 

És a legutolsó:

Aki emlékszik a Delta főcímére, annak ez a kép is ismerős lesz.

ho_delta1.jpg

Tél van jelenleg, mire is vágynánk jobban, mint még több hóra, hidegre.

Nézegessünk Mirelit-Gábort!

Tájoljuk be végül magunkat!

Az Izzósztárban Rakonczay Gábor, 2. rész.

buntetokor_tablo_fb_fejlec_uj_2022.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify és Podpad, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

 

IZZÓSZTÁR #34 Erős Tibor 2.

izzo_erostibor_fekvo_2resz_v.jpg

A 2. részben már konkrét versenyek, az arra való felkészülés, műhelytitkok kerülnek terítékre.

A (reménytelen?) szponzorkeresés Canossa-járása. 

Megváltozott arcról és elméről, tudatosságról, felkészülésről, jelenlétről, keretrendszerről, a győzelem áráról.

A mezről, ami páncél. A zselé, ami gyorsító. A fa, ami teljesíti a kívánságokat.

Emlékeztetőül: az 1. részben az élet dolgairól volt szó. A gyerekkortól egészen odáig, hogy elkezdett futni, illetve maga az első futólépésektől a tehetség, képesség felismeréséig. A szórakoztató munka-vonalat sem hagytuk ki, ahogy az egyetemi éveket sem.

Utólag még pár kérdést intéztem Tibihez, ezek válaszait írásban küldte el.

1) Összevetve a közeg, amiből jöttél a futásba (munka világa, stb) mennyire más, mint a futás világ? Mit tapasztaltál, pozi-negativumok? Mennyire értik meg ott ezt, és itt azt?

A futás és a munka világa számomra két ellentétes, ugyanakkor mégis sok párhuzamot tartalmazó dolog. Ellentétes, mert a futás egy 100%-ban egyéni tevékenység, ott csak rajtam múlik, hogy mit teszek bele és mennyit tudok kivenni belőle.

Ezzel szemben a munka egy hierarchikus dolog, amelyben rajtam kívül még sok más szereplő is jelen van, akik egymásra épülnek, egymástól függenek, szóval ez egy jóval összetettebb struktúra, mindenféle személyi és tárgyi kapcsolódással/viszonnyal.

Ahogy említettem, számomra párhuzamok is vannak a futás és a munka között: mindkettőt csakis 100%-os teljesítménnyel tudom csinálni. Ez persze jó, de sokszor terhes is számomra, hogy nem tudok engedni a maximumból, ugyanakkor azt gondolom, hogy nem jutottam volna el idáig (sem a munkában, sem a futásban), ha nem így állok hozzá.

Egyébként a munka és a futás az én esetemben abszolút összeférhető, mivel a saját vállalkozásomat igazgatom, így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szabadabban be tudom osztani az időmet. Persze ez igényel némi szervezést, és vannak nehezebb időszakok is.

Ezek leginkább a versenyek előtti felkészülés hetei, amikor egyre nő a terhelés, a munka pedig nem kevesebb. Ilyenkor feszültebb vagyok, hiszen tudom, hogy milyen kihívások várnak rám a futásban, ugyanakkor a munkát sem hanyagolhatom el, hiszen abból élünk.

Mindent összevetve azonban elégedett vagyok, mert ténylegesen meg tudom így oldani mind a futást, mind pedig a munkát.

2) Kik voltak Maráz Zsuzsi előtt az edzőid?

Első körben saját magam, úgy, ahogy gondoltam, hogy jó lesz. 

Majd a BSI által használható edzésmunka elvégzése adta az útirányt a félmaratoni és a maratoni felkészülésekhez.

Aztán csatlakoztam, talán az elsők között, a Fuss te is Akadémia csapathoz, ahol Lőrincz Olivértől lehetett edzéscsomagot venni. Emlékszem, hogy kérte, vegyek sportórát, mire én mondtam, hogy nekem nem kell, mert van ez a Nike app és az teljesen jól méri a futásokat.

Még voltam közösségi edzésen is nála (a Fradi edzőpályán), de aztán csak az önálló, saját edzéseket végeztem. 

Az edzésmódszere által (vagy a rendszeres edzésnek köszönhetően) 3:13:48-as időt futottam a második maratonomon, 19 percet javítva az előző évi időmön. Olyan boldog voltam, hogy odamentem a standjukhoz (akkor még a Felvonulási téren volt a Rajt/Cél) és lelkesen mondtam neki az eredményem, erre a válasza annyi volt, hogy túl meleg volt, azért nem lett jobb. Semmi, hogy gratulál a fejlődéshez vagy bármi ilyesmi.

Ez nagyon mélyen érintett, így nem is hosszabbítottam meg nála a csomagomat. 

Aztán saját edzések jöttek végig, míg kb. 2018 nyarán meg nem néztem az Ultra című filmet, és aztán Maráz Zsuzsanna Spartathlon győzelmét. 

Akkor bemászott a fejembe, hogy mi lenne, ha ezt én is teljesíteném, de nem tettem lépéseket. Hanem ezzel a gondolattal már, de tovább folytattam a saját edzésmunkáimat és készültem tovább a maratonra, hiszen ott is volt benne egy célom, hogy fussak egy 3 óra alatti eredményt.

Majd megkerestem Maráz Zsuzsit és most már veled dolgozom nagyjából 3,5 éve. Azt hiszem, az elért eredményeim azt mutatják, hogy jó kezekben vagyok, hiszen igen eredményes 3 ultrás évet hozott ki belőlem, és hiszem, hogy van még ebben.

3) Miért kell edző? Ha tervezőmérnök agyad van, akkor miért nem magadnak írsz?

A saját edzés nem tud elég objektív lenni, szerintem. Hiába tudod már jól, hogy milyen hatékony munka szükséges a fejlődéshez, mégis úgy gondolom, hogy kell egy edző, aki irányítja, felügyeli, elemzi azt, amit elvégzel. 

Másképp látja a dolgokat, és kívülről vizsgálja a te edzés eredményeidet a kitűzött cél felé vezető úton. 

A mai online és szuper technikai világban olyan jó módszerek vannak, hogy szinte olyan, mintha az edződ ott lenne veled a pályán. Az órák vezénylik az edzéseket, szóval már nem kell megjegyezni sem, hogy most mi is következik a feladatos futásnál. 

A TraningPeaks egy olyan edzéstervező program, ami mindenre képes, hogy a Garmin órámmal karöltve az edzésemet vezényelje és aztán elemezhetővé is teszi az elvégzett munkát. Az edzőm ezt látja és kiértékelve a beszámolóimmal együtt (mert ugye a visszajelzés kell, hogy az edződ tudja mit éreztél, az adott edzésen) tud tovább irányt adni a kitűzött célversenyig.

Ééés, aki eddig kivárta, íme pár edzéshét konkrét edzésekkel.

 trainingpeaks_2022_feb_200_km.jpg

trainingpeaks_2022_feb_piheno_het.jpg

trainingpeaks_2022_marc_202_km.jpg

 

trainingpeaks_2022_apr_252_km.jpg

trainingpeaks_2022_szept_240_km.jpg

4) Mit hallgatsz? Hisz állandóan fülesben rohangálsz.

A fülesben vegyes zenék szólnak. Sting, Depeche Mode, Michael Jackson, Ákos, Majka, sokféle változat össze-vissza. 

Az Erős Tibor-képgaléria 2. része. 

Az idei legnagyobb verseny és a vágyálom beteljesülése, a Spartathlon.

Az út eleje...

1ggn_tla.jpg

harmada...

korinhosz_csatorna.jpg

és vége.

a1ckhava.jpg

Időben visszafele, 2022-ben még volt egy emlékezetes futása. Az UltraBalaton, ahol Bódis Tomi mögött szűk 15 perccel, de szintén pályacsúccsal jött be.

noeyyfaw.jpg

g8ryl0qq.jpg

i-wgs_og.jpg

rvm3kzxa.jpg

Korinthosz 160 km. Rajt előtt...

qjwxjhtg.jpg

...útközben...

zynhfwna.jpg

és a befutó.

a0i6hegw.jpg

Mozgóképben E.T., azaz Extra Terrestrial / Erős Tibor csatornáján.

Korinthosz 160 díjátadó.


Hajrá Tibi, váltsd valóra az álmaidat, és vigyázz a BMI-dre! 

g0adoysa.jpg

e8cqjqxg.jpgAz Izzósztárban Erős Tibor, 2. rész.

Become a Patron! 

buntetokor_tablo_fb_fejlec_uj_2022.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify és Podpad, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

BÜNTETŐKÖR #63 Sanyosz 2.

sanyosz_bk1_fekvo_fin.jpg17 év kihagyás után kezdett újra futni, immár amatőrként. Közösségekben mozgott (Nike Futóklub, KváziBárki), majd megalapította a SanyoszIstállót.

Hogyan lesz a versenyzőből edző, a sikeréhes fiatalból élménykereső veterán?

Hogy lehet megbékélni a korosodással, túlsúllyal, meglassulással? 

Hogyan lehet elfelejteni a profi időket, tudatosítani a kihagyást?

Az 1. részben a gyerekkortól a profi futóéleten át egészen a tejfehér ködös abbahagyásig jutottunk, Most jönnek az utórezgések: az abbahagyástól a civil életen át a nagy comebackig.

Become a Patron! 

Tovább

BÜNTETŐKÖR #62 Sanyosz 1.

sanyosz_bk2_fekvo_fin.jpg

A '80-as években még dagerrotípiák voltak, de az se nagyon készült róla. Így be kell érnetek a kevés dokumentummal, de annál több érdekes mondattal az 1965-ben született hosszútávfutó, edző Sanyosztól.

1982-ben 2h:39-es maratont futott 17 évesen.

img_0348.jpg

Az 1. részben a gyerekkortól a profi futóéleten át egészen a tejfehér ködös abbahagyásig jutunk.

Become a Patron! 

Tovább

Vers Mindenkinek | Robert Browning: Pheidippides

phidippides_1920x0.jpg

Szóljon ez a vers a holnap (november 24-én) rajtoló 490km-es Pheiddippides-futáson résztvevőknek. Hogy mennyire "authentic"? Csak annyira, mint az athéni maraton - semennyire és valamennyire. Pheidippides futása inkább tartalmaz valóságot, ha Hérodotosz Históriáját tényszerűnek fogadjuk el, annak ellenére, hogy inkább a mítoszok, oral history, legendárium szintjén mesél.

A maratoni futás, Pheidippides-futás és egyéb ókori legendák (sosemvolt és mítikus történetek) iránt érdeklődöknek ajánlom a téma professzorával készített IzzóSztár-beszélgetésem.

Become a Patron! 

Nagy angol költő a viktoriánus korból. Szépen folytatja a romantikusok hagyományát (Shelley, Keats, Byron) az antikvitás iránti vonzalmával. Igaz annyira nem volt hardcore, mint Byron, aki harcolt a görög szabadságharcban a törökök ellen, és hellén földön temették el.

A vers Google Translate fordítása az eredeti után. Nagyon szórakoztató, hogy mennyire nem tud irodalmat fordítani. Ilyen sorokat lelünk benne, hogy:

Meleg, a liberális kéz kinyújtotta ezt a füvet, amit viselek
Édeskömény, megfogtam – remeg a harmattól, bármit is sejtet

Tovább

IZZÓSZTÁR #33 Rakonczay Gábor 1.

rakonczay_capa_1_fekvo.jpg

Aki nincs az útján, az cseszeget

- vallja Rakonczay Gábor, akivel a teljes interjú két részben, összesen több, mint három órában csak a Patreonon: az egyik most novemberben, a másik decemberben. 

Become a Patron! 

Az volt a megállapodás, hogy expedíciókról alig, minden másról mélyen, mint az óceán, 

"aminek az alján sok ilyen srác van."

Hogy se ő, se én ne unjuk, ne a könyökünkön jöjjön ki kérdés-válasz, ne panelbeszélgetés legyen. Nem lett. 

Werkfotó az interjúhelyszínről:

rakonczay_oroszlan.jpg

Két boomer beszélget a teljesítményről, inspirációról, félelemről, művészetről, énvesztésről és az ultrasportról, ami egyfajta performansz. Medveparáról, 15-20millás expediciókról. Bántja-e, ha megélhetési extrémnek nevezik? Utolsó perces gondolatokról. A művészet miért kiút a sportolásból? Miért kell épphogy akkor extrém kalandokba keveredni, ha apává lettél? Szuperegoizmusról. 

Tanulság:

Navigare currare necesse est.

Azaz hajózni, menni, futni szükséges.

Én már csak arra vagyok kíváncsi, hogyan lehet szelfizni magunkat és a hajónkat nagytotálban az óceán kellős közepén?

DUV-linkje itt. Gábor vezeti a 2022-es hatnapos futás világranglistáját (848 km). Tarsolyában már 3 24h, 4 100 mérföld, 3 BSzM, 2 Piros85. 5 UB.

Egyszer egyszerre finiseltünk UB-n. Azt eléggé elfutotta Gábor, éjjel egy kocsiban vergődve találtam rá (a kocsi állt), onnan együtt kocorásztunk, a vége emelkedőn fickós iramjáték a célig.

20201003102110.jpg

2019-ben átfutotta Magyarországot (681 km), és abban az évben még Genovából felszaladt a Mont Blancra (Sea2summit, 400 km).

Innen rátérhetünk elvarrni az expedíciós szálakat. 

A soproni építész-tervezőmérnök szakon összeakadt egy lánnyal, akivel párosban futni mentek egy versenyre. Utána kitalálták, hogy átevezik az óceánt. Ilyen egyszerű. Aztán a gépszíj beforgott.

Arra azért kíváncsi vagyok, hogy készít valaki szelfit az óceán kellős közepén?

2006-2007 Páros óceán átevezés Rakonczay Viktóriával (alias Pálos Andrea, alias Teleki Farkas Viktória), 6400 km

kepernyofoto_2022-08-17_10_10_34.png

kepernyofoto_2022-08-17_10_10_56.png

2011-2012 Szóló óceán átkenuzás, 6400 km

2018 Grönland átkelés, 600 km, 29 nap

2018-2019 Antarktisz expedíció, 917 km, 44 nap

2022 Grönland átkelés Vámos Nórával (első magyar nőként) 560 km

Kétszeres Guinness világrekorder és hatszoros óceánátkelő hajós, az amerikai Év Kalandja Díj és a Magyar Formatervezési Díj tulajdonosa. Sőt kapott 21 évesen Moholy-Nagy Nívódíjat is, hisz fiatalon a rajzolással kacérkodott. Olyannyira, hogy 33 ezer gyerekből ő nyerte az Ápisz pályázatát.

kepernyofoto_2022-08-17_10_09_09.jpg

Egyenes út vezetett a Kisképzőbe, majd az építész-formatervező szakra Sopronba, 4 évig járt, nem fejezte be. Innen ered tehát, hogy saját hajókat épít (Vitéz, Tűzhangya, stb.)

1981–ben születtett egy hétgyermekes család legidősebb sarjaként. 

e892ea07-379a-4192-b002-c51cb2089129.jpg

Véletlenül kezdett tájfutni, társalkodónőként vitték versenyre a hosszú kocsiútra egy haverjának.

28b6c7ee-190d-4c7a-b890-97bc7a45aca8.jpg

kepernyofoto_2022-08-17_10_08_54.png

kepernyofoto_2022-08-17_10_08_36.png

Az 1. rész tartalmából:

  • tehetség képesség adottság - ebből mi van neki, és mit kellett fejlesztenie?
  • művészeti oktatás VS sport
  • szolgálj vagy kifejezz?
  • krokodil a poggyászban avagy miért volt sok száz állat otthon, és mit keresett ovi helyett az állatkertben?
  • tippek kóbor kutyák ellen
  • y vagy i a rakonczay? Nemes gyökerek

kepernyofoto_2022-08-17_10_07_29.png

  • a népszerűség átka
  • elhallgatott, hírverés nélküli expedíciók
  • hogyan jön ki egy expedíció matekja, költsévetése, és mi ebből a saját honor?
  • a felélt tulajdon, avagy a kaland mindenek felett
  • tippek atomháború túlélésére
  • hogyan győzzünk meg egy szponzort? Mennyiben hazárdjáték?
  • a támogatók mibe fektetnek: az eredménybe vagy az emberbe?
  • a kockázatvállalásról: a rizikózás mennyire más belülről, és kívülről nézve?
  • a megváltozott korszellemről: gyerekkori maraton, óvatosság, biztonságigény
  • legizgalmasabb dilemma: egy gyerek születése mit változtat az expedíciózáson, és mit nem?
  • hagyná-e a gyerekét, h kövesse a példáját? a meghaladás problémája
  • megúszásra játszunk vagy veszélyre? Ki milyen buborékban van?
  • párkapcsolat, avagy ne a világot, hanem engem hódíts meg!

Nézegessünk Gábor exkluzív fotóiból jópárat!

 Gáborka cseperedik

Már korán a természettel kokettált.

d87a5429-9b34-4ad5-a07c-800eba08fbb6.jpg

Osztályfénykép: hol van Gábor?

692d772c-4434-4740-a374-10258fb64a67.jpg

Segítek:

dc4309ae-88da-4d91-be15-db8aed3745fa.jpg

Fiatalabbak kedvéért, ez volt régen a diákigazolvány:

3e54d754-6d7c-4e5b-9eb6-ca866399eedd.jpg

7a9103c5-078c-40cd-9b57-21fdf7f071a8.jpg

Még mindig a tájfutás a kedvenc, amíg rá nem lel a szénceruzára és az akvarellre.

6ee4514b-eb4a-4480-a365-8bff679c4fa4.jpg

És elkezdődik a kamaszodás, a művészet beszippant.

d3404d87-05ab-4e82-b4fe-fbd18e4485ed.jpg

e590df3a-4f86-4eaf-8a4e-3b4cd4f27d51.jpg

A Moholy-Nagy nívódíjat kapott fotogram könyve.

9531cd03-cfd9-4de6-9dbb-4500f9103812.jpg

b781409f-21ac-402a-baad-88580139ba19.jpg

A természet immár nemcsak terep, hanem téma is.

08110801-0524-4708-9c38-6a0fd8876ce3.jpg

3b4663df-2924-4f71-b373-6de378c0bedd.jpg

Nagy ugrás: a futókarrier pár momentuma. Az idei hatnaposok:

UB, olasz átfutás, Suhanj!6 győzelem.

A tutajosok kedvéért pár áramvonalas kép:

a hajón

és off-board

Az egófal legbecsesebb példányai:

gui.jpeg

gui2.jpeg

Sok előadást tart, a gyerekeknek különösen szeret mesélni.

Az Ezerarcú Rakonczay kollázs első darabjai:

És a folytatása:

És ha már hólyagos a kezetek az egérgörgetéstől, képernyőpöckölstől, akkor itt le is zárjuk, folytköv a 2. részben. Ott tél lesz és csend és hó és halál és állatok minden mennyiségen.

kez.jpeg

Az Izzósztárban Rakonczay Gábor, 1. rész.

buntetokor_tablo_fb_fejlec_uj_2022.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify és Podpad, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

 

IZZÓSZTÁR #32 Erős Tibor 1.

izzo_erostibor_fekvo1_1.jpg

A srác, aki csak a Spartathlonig tervezett. De miért is hagyná abba? Egy emlékezetes 3 órás beszélgetés (ennyi, amikor ment a felvevő), de lehetne hatórás is.

A teljes interjú két részben jelenik meg a Patreonon: az egyik most novemberben, a másik decemberben.

Become a Patron! 

Valódi hosszútávos.

- Közel két évtizede az italbizniszben mozog üzletkötőként, de saját arculatos cége is van, és futóhonlapja is. Szereti a szó- és névmágiát.

- 22 éve egyetlen szivet tipor, de csak 2019-ben vette el Kingát - még az esküvő délelőttjén is lenyomta az 50km-es edzésadagját.

uq5gvoxq.jpg

- Lányuk, Liza miatt kezdett el futni. Az Ultra c. film miatt ultrázni. Kezdetben maratont akart futni, aztán nagyot álmodott. 

5uvghz-g.jpg

Pár évvel később:

7iqrb7ma.jpg

- 2016-ban még csak 2203 km-et aratott, 2022-ben már jobban vetett, és most 6700 km-nél jár. Edzette Lőrincz Olivér, a BSI online terve, és most Maráz Zsuzsi.

- 46 éves, testtömeg indexe: 20.48, ezzel a sovány kategóriába esik. Kell is a könnyedség, áramvonalasság a teljesítményéhez (DUV), ami címszavakban:

Tovább

KÜLÖNVÉLEMÉNY 1. Kit kéne feljelenteni?

kulonvelemeny_1resz_final.jpg

Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták.

Remélem, ismerős. Innen indulunk. Hogy hosszú szöveg? Pont erről is szól a bejegyzés, hogy ne cselekedjünk, mielőtt nem ismerjük alaposan, amibe beleártjuk magunkat. Az erőfeszítés hiányáról, az eltérített belső iránytűről. Tisztelet a kivételnek.

Nem kéne linknek, pongyolának lenni egy információbefogadáskor. Nem kéne megspórolni a melót, mert az csak elhamarkodottá tesz a véleményformálásban. Nem kéne ítélkezni, viszont kell, lehet, hasznos kritizálni, véleményezni felkészülten és nyitottan. Ezek hiánya ilyen ügyekhez vezet, amiről itt írok.

Igazából nem is kéne semmit írnom, beszédes a borítókép. Nem szülői megrendelésre készült, nem házi feladat volt, hanem órai feladat év elején a suliban: mi volt a legjobb nyári élményed?

Az elhíresült maraton (10 éves Lóci, Szarajevó, 42km, 36 fok, stb.) körül kialakított és kialakult közhangulatot, mint jelenséget két külön bejegyzésben vizsgálom. 

Ennek a két posztnak a fényében érdemes átértékelni a régi megcsontosodott véleményt: mennyire hiteles a feljelentő, mennyire felelőtlen az akciózása, mennyire értelmes a feljelentés maga, és hogy lehetne az ilyen népítéleteket megelőzni.

Tovább

IZZÓSZTÁR #31 Rickey Gates kalandfutó

rg_izzo_fekvo.jpg

Az egyik kedvenc külföldi futóm, mert bár szponzorált (2008 óta, Salomon), de legalább számos értelmes dolgokat csinál magamutogatós fuutómaszturbáció helyett. Üzenete, értéke és kimenete is van (különböző művekben, mint film, könyv, fotó). A teljes beszélgetés a Patreonon.

Tovább

4 jó könyv a futásról

Sportkönyvkritika 11.

kepernyofoto_2022-11-01_10_52_08.png


Ami igazából 4 + 1 prológ + 1 epilóg + 2 szívügy. A Tel-Aviv-Moszkva-Budapest tengely közé befért pár jó könyv a futásról. Szerintem. De inkább fussatok, olvasni csak a pénzt szabad!

A 444 felkérésére készült a szöveg. Az ott megjelent írás itt érhető el. Még júniusban kértek, megígértem, elodáztam, de mivel megígértem, összeraktam.

A blogon a sportkönyv vagy kritika szóra keresve kijönnek ajánlott és nem annyira ajánlott olvasmányok. Van itt Scott Jurek, Murakami, és minden más.

Kezdem a +2-vel.

Régi olvasóm, sporttársam Rókakoma (Muk András) gyerekkönyveit ajánlom szeretettel. Itthon többször is felolvastuk, özvegyeim és árváim (a becstelen gonoszok!) bizonyos motívumokban engem is felismertek a hugyozós illetve a retkes-büdös lábú futóban.

Tök szépen van illusztrálva, nem gügyögős, hanem a kisebb korosztálynak is közértheően szellemes. A könyv elérhető a www.rokalandok.hu oldalon. Várom a belengetett 3. részt, amiben a futó egy trollal versenyez. Gondolom, netes trollal, tudnék párat sorolni.

313124212_1234545213793248_7257205359769276996_n.jpg

És akkor a 444-nek írt cikk.

4 jó könyv a futásról

A cím cikkek, dumák jellegzetes szófordulatává, egyfajta ikonikus megállapítássá érett közel 50 év alatt. Még az Iron Maiden is írt egy ilyen nótát. A címmel operáló emberek nagy része nem is látta a filmet, a kisregényt még kevesebben olvasták. A film/könyv értelmezését rendszeresen leegyszerűsítik, félreértik. Egyrészt: a szereplő mai értelemben nem fut igazán hosszútávokat, hisz mezei futónak osztják be (a kékszalagos kupáért 4-12 km-es távokat rendeztek a Cross Country Running All England bajnokságon).

Mindez kapóra jön a fanyar Colin Smith-nek a rendszerbomlasztáshoz. Ez „az ellenállás melankóliája” és metaforája, ha nem lenne szerencsére foglalt ez a cím. Az angol újhullám alkotói gyakorta kisstílű csóringerek életéről kizoomolva mutatták meg a munkásosztály világának problémáit. (Ezt majd látjuk később A szellemfutónál is.)

A „szabadság = futás, lázadás = nem futás” képletét hirdető Sillitoe-könyv (ford. Göncz Árpád) vagy a belőle készült Richardson-film kevésbé értelmezhető a sport felől. A sport csak asszisztál az erkölcsi drámához.

Ha egy műben a főszereplő valamilyen sporttevékenységet végez hangsúlyosan, vagy aminek a fókuszában maga a sport és űzője van, és ez keletkezteti a drámát vagy a humorforrást, akkor az egyben sportkönyv/film? Mészöly Miklós csodálatos könyve, Az atléta halála nyilvánvalóan nem sportkönyv. A Maraton életre-halálra vagy a Régi idők focija sem sportfilm. A cápa sem horgászoknak, a Csillagok háborúja sem a hobbi-asztronómusoknak készült.

A Tűzszekerekben a futás fontos vagy a főhősök személyisége, döntése, az individum önkifejezése, amihez az olimpia, az atlétika csupán díszletként szolgák? Oly korban sportoltak ők e földön (a szó eredeti jelentése elragadva, szórakoztatva lenni), mikor még nem volt dopping(ellenőrzés). A különböző hátterű, de egyaránt nemes lelkületű hősök célhoz érnek, dicső futásuk a fair play és az állhatatosság diadala – ez a mű jellemző dekódolása. A film giccsé silányult zenéjét még az is unja, aki soha nem járt célvonalnál, ahol a hangulatfelelős DJ éjjel-nappal nyomatja versenyeken a We are the champions-szal együtt.

Egy játékvezetőkről szóló drámában (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli) vagy filmben (Szász Péter: Szépek és bolondok) a focibíráskodás csak ürügy. Vagy ha már Egressy, akkor a 4x100 darabjában a női váltófutás. A sport mindig csak apropó, egy mozgatórugó egy értékes, érvényes műben – ettől még lehet a mű szíve-lelke.

Sportfilm és sportkönyv: beolajozott kígyóként siklik ki kezünkből és szemünk elől a két műfaj, ami mint egy borzasztó rákbetegség, csak áttétekkel tud működni.

Ami nem akar a sportról szólni, az rajzolja körbe leginkább az adott sportot a történetek, vallomások, karakterek révén.

És ami látszólag a sportról szól, az sokkal inkább emberi drámákról mesél (pl. Millió dolláros bébi, A pankrátor), mint a számomra két legjobb “sportfilm”: Gazdag Gyula abszurd rövid doksija (Hosszú futásodra mindig számíthatunk), vagy a poetikus, puritán Küldetés Balczó Andrással, Andrásról.

Döbbenet mennyiségű mű és „mű” várja értő olvasóit. A boltokban gúlákba rakva találunk számtalan könyvet a közelmúltban tevékenykedett vagy épp kortárs sportolókról/-tól akik mind nagy teljesítményeket tettek le profiként vagy amatőrökként.

A híres sportolók életébe belelátni legalább valami exkluzivitást ad, időlegesen kielégíti voyeurizmusunkat. Az eladók bajban is vannak, hogy hova tegyék őket: sport, tudomány, életmód, netán életrajz polc? Fogásra sem különböznek, már a méretük, anyaguk, színvilága is szinte ugyanolyan mindegyiknek, mert úgy jön ki olcsón az ív, és a grafikus behunyt szemmel is letervezi a borítót.

A sportos könyvek többnyire sablonos életrajzok, tettleírások, családtörténettel meghintett karrierlépcsők, összefűzött versenybeszámolók. Szép és tiszteletreméltó, de élménynek kevés. Lapos fordulatok és tanulságul szánt, hervasztó elbeszélések – a sportoló elbeszél maga mellett, nincs igazi szembenézés, önboncolás. Egyszóval: tét.

Ha már tét: a "legszebbek" a szponzorált kiadványok. Kifizetik a megírását, kifizetik a nyomdaköltséget, ha bárki megveszi, csörög a kassza, jön a royalty. Nem lehet írni akkor sem minőséget, ha a pénzért teszi valaki, de akkor sem, ha semmilyen kockázatot nem kell vállalni a szerzőnek.

A fent említett kiadványok leginkább egy kaptafára készített strandolvasmányok. A legtöbbje szakmányban írt-kiadott (recept-, edzésmódszer-, és élménybeszámolós) könyv megélhetési extrémektől, oltárképüket nyomdafestékből kiöntő sportcelebektől vagy szellemíróiktól. Gyakorta még egy alapossággal, sajátos hangvétellel megírt, szellemes blogposzthoz sem érnek fel.

Attól, hogy karakterekkel printelt lapok vannak összefűzve, és borítóval, címmel, szerzővel ellátva, az a valami még nem lesz könyv, csak valami arra hasonlító. Mert nincs mögötte mélység, tapasztalat, összefüggésrendszer, háttér és valami magic touch. Csak – többnyire sportsajtós – dramaturgiai és lexikális minták variálása.

Öntetszelgő, öndokumentáló, visszafele magyarázó irományok, amik csak a dráma látszatát keltik. Kevés a fifikás, megemelt, a puszta közlésen túlmutató mű.

Éppen ezért voltam bajban ezzel a felkéréssel. Euripidész, is megmondta, hogy

Hellász sok bajt ismer, a legrosszabb közülük az atléták népe.

Hát még valódi, jó futós („futós”) könyvet ajánlani milyen rossz és bajos! Hisz mint fent láttuk, a dolgot még definiálni is nehéz.

Amíg az embereknek lesz pénzük tudatmódosításra, addig futóversenynevezésre is. És amíg vannak utak, amik befuthatók, amíg vannak tájak, amik bejárhatók, és távok, amik (illuzórikusan) legyőzhetők, addig menni is fognak. De olvasni meddig-minek, ha futni is lehet?

Csak említés szinten: szórakoztató és szemfelnyitó Wolfgang Behringer átfogó munkája, A sport kultúrtörténete - itt írtam róla két részben (1. és 2.).

A triatlon kialakulását bemutató és annak fékezett habzású titanomachiáját amerikai dramaturgiával ábrázoló Iron War (Vasemberek, ezt lektoráltam is, itt írtam róla éppen TÍZ éve, 1 és 2 és 3 részek) is izgalmas olvasmány.

És így már közelítünk a futás felé ezzel, megyünk egyre lejjebb a szubkultúrák szubkultúrájába.

Személyes kedvencek jönnek egy prológus és egy epilógus közé illesztve.

Prológus

Egy verssel nyitok, ami mint egy jó könyv, esszenciálisan sűríti magába a futás lényegét. Prozódiájának ritmusa és megnyújtott, lassú elparázslása megfeleltethető a hosszútávfutás stációinak: bemelegedés, zónába kerülés, flow, akadozás, fáradás, monotonitás és egyszer csak megállás.

Takarékos soraiban benne van a kiégés, a test és a lélek egymással folytatott vitája (lásd Mrożek) és kölcsönös amortizációja.

Nem utolsósorban tapasztalati líra ez, mély élményköltészet, amely egy sokadikra próbált egyéni UltraBalaton után született színházrendező sporttársamtól. Itt több, int 10 éve a március 15-ei PilisVörösVár futás előtt...

bagossy_simonyi_pilisvorosvar_2012.jpg

Bagossy László: (cím nélkül)

sok futás

sok futás, kevés séta

sok futás, sok séta

kevés futás, sok séta

nagyon kevés futás, sok séta

sok séta, kevés ácsorgás, átkozódás

sok séta, sok ácsorgás, sok átkozódás

kevés séta, sok ácsorgás, belenyugvás

sok ácsorgás,

vége

132,5 km

Henry Rono: Olympic dream

Kétségbeejtő önvallomás egy torzóban maradt, elvesztegetett futókarrierről. Itt valósággal ordít a sport – és egyben az élet - tétje, amit végül elbuk a szerző. Többször írtam róla, Ronóval interjút is csináltam.

olympic-dream.jpg

A kenyai Rono 1978-ban 81 nap alatt 4 világrekordot tartott 4 távon: 3000 méter, 3000 akadály, 5000 és 10000. Ez az elképesztő széria először történt meg a távfutásban ilyen rövid idő alatt (még Iharosék sem tudtak ilyet), és utána is csak nagy ritkán, de nem 81 nap alatt, például a kétezres években az ultrások közt ilyet tett a görög Kúrosz vagy most épp a litván Szorokin. Rono rekordjai közül kettő egy évtizeden át fennállt. 

Nemcsak csúcsaival, de számtalan comeback-jével, botrányaival, alkoholizmusából fakadó sajátos húzásaival "vétette észre" magát az atlétika világában. Másnaposan, visszavonultan, sörhasat eresztve (mint az És megint dühbe jövünkben Jamón Serranó) verte meg tízezren a Nike által rekordra felbujtott fitt és friss csillagot, Alberto Salazart. 

Rono élete egyszerre kész krimi és melodrámába ágyazott „sportfilm”. Esettanulmány, amiben a jó sors és a rossz szándék egyszerre vezet sikerhez, de inkább kudarchoz: méltatlan kikopás a sportból, hajléktalanszálló, ráadásul sosem jutott ki olimpiára, pedig öt ciklus is volt a pályafutása alatt, ebből kettőt Kenya bojkottált, a többi Ronón és a sportvezetés tandemén múlt. Rono a legutolsó információk szerint reptéri hordárként és biztonsági őrként dolgozik. Ez mégiscsak szintlépés, hisz volt ő Mikulás-jelmezes adománygyűjtője az Üdvhadserenek is.

Nádas Péter-könyvek

Nincs konkrét könyve a futásról, de számos helyen foglalkozik vele (Világló részletek, Évkönyv, Párhuzamos történetek). A szabadság tréningjeiben oldalakon át idéz fel egy párizsi (Luxembourg-kert) és egy berlini (Fasanen utcából induló) futását. Itt épen nem fut, hanem a gombosszegi kertben pillantással küldi le Marci cicát az asztalról.

img_5057.JPG

Az emlegetett Euripidész nem szerette az agonalitást, ami pedig egyértelműen a görög kultúra motorja volt: versengés, nyilvános verseny, teljesítmény, becsvágy. A szó kezdetben (agón) a szabad férfiak gyűlését jelentette, ahol vitáztak, volt vásár, esetleg sportverseny is.

Nádas Péter ötven éven át futott, és utálja a versengést. Szerinte a férfiak egy ártatlan kocogást is óhatatlanul megméretésnek fognak fel, és elkezdődik a méregetősdi. Senkivel nem futott közösen, ami annak fényében érdekes, hogy az infarktusa után (ezzel indul a Saját halál c. könyve) a lelkére kötötték, hogy ne fusson (egyedül), mert magára marad a zalai tájban, nem lesz, aki segítsen.

A doktorok nem tudták, hogy éppen ez szólistaság a lényeg. A lépés, légzés és tájszemlélés, aminek együttese kiadja Nádasnak a repülés érzetét. Vagy a futás közbeni állattá válás megélése.

Mezei ösvényeken olykor fölriasztom az őzeket, s ők úttalan utakon futnak előlem, én pedig mások által kitaposott ösvényeken vágyom úttalan utakra.

A futás számára szabadság, a Fluss (flow), és paradox módon ez a szabadság nem drog, de kötöttség. A futás neki jelenlét és készenlét, nincs múlt és jövő, karrier és emlékezés. A tevékenység fontos eleme az atharaxia, azaz a lélekben, eszmében, testben összekumulálódott dolgok sűrűjének eltávolítása futás által.

Nádas nem méri az időt vagy a távot, nem érdekli a teljesítmény vagy a klubtagság, sosem volt edzésterve. Futását a „pancser, dilettáns, koca” névvel illeti.

Neki a futásban nem a célállítás és finiselés fontos, nem is a testedzés, hanem az esemény-jelleg, ahol az én és a világ interakcióba kerül.

xnp_izzosztar_fekvo2_1.jpg

Amikor időnként beszélgetünk, itt például az Izzósztárban három órán át, amellett hogy anatómiai érdeklődéssel megcsodálja a vékony Achillesemet, mindig rámpirít, hogy miért papolok az ultrafutás kapcsán a szenvedés értékéről, miért csinálom, ha kínokat állok ki.

Későn találtam meg azt a sort tőle, amit idéznem kellene neki:

a fájdalom és öröm valami fantasztikumot tud létrehozni.

Bill Jones: The ghost runner

Az intézményrendszer kiközösítette, a futóvilág befogadta. Rajtszám nélküli renegátként vert éket a múlt század tarthatatlan és képmutató amatőr-profi felosztásába. Az atléta, aki elfogadásra vágyott, mégis az elutasítás volt a motorja a sosem elismert sikerekhez. Mennyi ellentmondás egy mondaton belül!

Erről akönyvről és futóról csinálok egy külön adást majd.

the-ghost-runner-9781605984131_hr.jpg

John Tarrant is lehetne egy Sillitoe-hős. Az élete harmada klasszikusan nyomorult családtörténet a brit munkásosztályból: TBC-ben meghalt fiatal anya, világháborús apa, nevelőintézeti hányattatások fivérével.

A második harmad egy makacs és fájdalmas Kolhaas Mihály-sztori: „lábon kihordott” nemes küzdelem a bürokráciával az érvényesülésért, szőnyeg alá söpört komoly futósikerek, a média és a közönség rajongása, végtelen ütésváltás a hivatalokkal.

A harmadik pedig egy ballada: a futás által hajtott emigráció, időszakos családelhagyás, a történelem akaratlan befolyásolása, halálos betegség fiatalon. 

Tarrant 1950-ben egy közép-angliai kisvárosban, Buxtonban lébecolva  és pár bokszmeccsen összesen 17 fontot keresett az ütlegeléssel. Ez mai reálértéken 330 000 forint lenne; „fiatal voltam, kellett a pénz”. Felismerte, hogy jó az állóképessége, megtalálta a futást, mint hobbit, majd mindez hamar egy mindent leuraló életvezetési modell lett Tarrant számára. Mindent ennek rendelt alá. 

Bár mozgása rettenetes volt, de mégis elnyűhetetlen és gyors futóvá érett. Amikor le akart igazolni a helyi klubhoz, a formanyomtatványon bevallotta, hogy már kapott sportért pénzt, azt a 17 fontot. Ha csak simán elhallgatja, fényes és boldog karrier várt volna rá. De ő naiv és őszinte volt. Van úgy, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.

Az AAA (Angol Atlétikai Szövetség) azonnal, örökreeltiltotta az érvényben levő amatőr-szabály miatt, amit csak 1981-ben kezdtek fellazítani. A 2008-as pekingi olimpián már aranyat nyert teniszben a profi Nadal. Ironikus módon akkor az egyetlen még tisztán (?) amatőr-profi felosztásban létező sport már csak a boksz volt.

Tarrant méltatlannak tartotta az egészet, és egy megveszekedett, engesztelhetetlen harcba kezdett. Minden héten levelekkel bombázta a hatóságokat, futóként pedig partizánakciókba kezdett. Mivel mezőnyben akarta megméretni magát, így szellemfutóvákellett válnia. A rajt előttig ballonkabátban, kalapban álldigált, startjelre ledobta a kamuflázst, és futócuccban nekiiramodott az aszfalton – rajtszám nélkül. 

Nem tudták, később nem is akarták kiszedni a versenyből, tőle lett izgalmas és ismert bármi, amin elindult. Igazi „gatecrasher”, „ghostrunner” és „partypooper” volt, ahogy a lapok nevezték. A szervezők meg nem voltak olyan gyorsak, hogy kilökjék a pályáról.

Emlékezhetünk az 1967-es Boston Marathon emblematikus fotójára,ahol az egyik rendező megpróbálta kiszedni erőszakkal Kathrine Switzert, az első női maratonfutót az eladdig csak a  férfiak privilégiumának tartott versenyből. (Az első női maratonista a feljegyzések szerint Stamatha Revithi volt, aki 1896. április 11-én 5 és félóra alatt lefutotta a maratoni távot, egy nappal a férfiverseny után. Tiltakozásból tette, mert nőket nem engedtek rajthoz állni az első újkori olimpián.)

Tarrant sosem lehetett válogatott, eredményeit – legyenek akár dobogós helyek - nem jegyezték fel, az újságok is csak akkor kezdtek róla írni, amikor invitálás nélkül jelent meg a versenyeken. Vonzotta is a közönséget, a szervezők, amennyire utálták, annyira hálásak voltak neki emiatt. Persze sosem lehetett tudni, hol bukkan fel, hol csap le a mezőnyre. 

A fejesek kivételével az egész országot maga mellé állította: a közönség és a sportsajtó, sőt még a szakma is azt követelte éveken át, hogy engedjék Tarrant-t hivatalosan versenyezni, mert kora egyik legjobb hosszútávfutója volt.

Még az amatőr atlétatanács egyik vezetője, a Tűzszekerekből is ismert olimpiai bajnok sprinter, a híresen konzervatív, az amatőr sport tisztaságáért küzdő Harold Abrahams is kampányolt mellette – hiába.  

Sikerei ellenére lekezelő hangnemű leveleket, együttérzésbe oltott lepattintásokat kapott a sportéletet uraló intézményektől. Rajtszámot is csak 1958 után kapott. Akkor a brit futóvilág nyomására megengedték neki, hogy nemzeti bajnokságokon induljon, de nemzetközi mezőnyben nem.

Így nem juthatott ki olimpiára, holott ezért kezdett futni 1950-ben, és bizony többször megfutotta a nemzeti kvalifikációs szintet vagy az elvárt helyezést, de a szabálykönyvre mutogatva a kalapos urak be se nevezték. 

Mi sem bizonyítja jobban Tarrant képességét, tehetségét, minthogy számos versenyt nyert 10 és 42 km között, például a Liverpool maratont (2h 22m), majd az ultrafutásba is áthallgatott.

Elsőként csinálta meg a nagy brit Grand Slamet, nem egyet pályarekorddal futott: a patinás London-Brighton, Isle of Man, Exeter-Plymouth, Liverpool-Blackpool. Megdöntötte a 100 (12 h 31m) és a 40 mérföldes (4h 03m) világcsúcsot.

Inkognitóban, majd később nyilvánosan „szabályt szegve” - szeghet-e szabályt egy eleve renegáttá átkozott gerillafutó? - négyszer állt rajthoz a legendás 90 kilométeres Comrades-en Dél-Afrikában. Legjobb helyezése a 4. volt, de ha nyert is volna, eredménye akkor is elhallgatott lett volna. 

Ahogy a Holdnak is van sötét oldala, úgy Tarrantnak is volt. Családját – sok lelkifurdalás és önszemrehányás ellenére - elhanyagolta: íme a hosszútávfutó feleségének és fiának magányossága!

A munka bevallottan nem érdekelte, semmihez nem értett, épp csak a létminimum fenntartásáért melózott a lehető legrövidebb munkaidőben, hogy mehessen edzeni. Ismerünk itthon is ilyet.

Akkor már évi 570 edzést csinált, havi 900 összkilométerrel. Dolgozott vízvezeték-szerelő asszisztensként, kőfejtőként, patkányírtóként, sőt gondnokként a hadsereg herefordi bázisán is. Ott két társával a laktanyából kigyalogolva egy 24 órás, futással egybekötött teljesítménytúrát is lenyomott.

Később el is hagyta a családot, hogy a dél-afrikai Durbanbe költözzön „permanens edzőtáborba”. Tarrant épp a külvárosi futásai során szembesült a gyarmattartó fehérember VS őslakosok dilemmával.

Elvállalta, hogy rajthoz áll 1970-ben az első Stanger-Durban ultrán, ami a legelső multirace verseny volt: azaz nemcsak fehérek indulhattak rajta, mint addig. Megnyerte. Személyes bosszúvágya egy új dimenziót és lendületet adott az apartheid-ellenes mozgalmaknak. 

Ugyanakkor hamarosan fény derült arra, hogy miért ment jó pár versenye kukába korábban is. Gyanakodott frissítésre, dehidratáltságra, alulkészültségre, ám az ok ennél prózaibb volt: gyomorrák.

Legalább ghost writer nem kellett neki: pár nappal az emlékiratai befejezése után hunyt el 1975-ben; a fotók alapján úgy nézett ki 42 évesen, mint a saját öregapja. 2019-ben angliai lakóhelyén, Herefordban szobrot állítottak neki.

A magát a „dirty-pro”, azaz piszkos profi ironikus névvel illető Tarrant a megszállott, önző futó prototípusa. Egy kettős kötésű drámai (anti)hős: meg akart felelni magának, a futás miatt érzett bűntudata okán a családjának és az irreális, köldöknéző szabályoknak.

Amennyire a futást komolyan vette, minden másra komolytalanul, felelőtlenül tekintett, miközben azt mantrázta, hogy ha a futásban legalizálja magát, a sikerei megoldják a magánéleti gondjait is. 

Szánnivalóan tragikus történet, oknyomozói precizitással, fordulatosan megírva. Elégtétel? Sporttörténelem? Egy újabb Don Quijote-utánérzés? Sokféle olvasata lehet. Mindenesetre nehezen felejthetők azok a képek, amin az élbolyoknak klottgatyában, trikóban, rajtszám nélkül diktál tempót.  

Philosztratosz: Gymnsasticus (A tréneri tudmányról)

Hérodotosztól (A görög-perzsa háború I-II.) is számos háttérinformációt nyerhetünk az antikvitás sportéletét illetően: ide tartozik a a gyalogos futárkodás (a sosemvolt maratoni futás vagy épp Pheidippides sztorija) vagy a városok közt rotált játékok története, amiből később az „olimpiák” lettek.

Az ógörög szó (hisztoriai) alatt azt értettek: „kutatások”, akkor még nem létezett a "történelem" szó vagy történelmi szemlélet; Hérodotosz egyszerűen tényfeltárást, oknyomozást folytatott. 

Utána hét évszázadot kellett várni az első valódi „sportkönyv”, „futókönyv” elkészült, pontosabban Philosztratosz 220-ban írt munkája az egyetlen fennmaradt atlétikai értekezés az ókorból. Miközben akkor már 1000 éve zajlottak az olimpiai játékok (az elsőnek vélt, i.e. 776-ostól számolva).

Ezt a könyvet pár hónapon belül kiadjuk Alcser Norbert futótársammal. Figyeljetek csak!

kepernyofoto_2022-10-28_21_53_16.png

Az olimpiákra csak jól edzett, szelektált sportolók érkezhettek. Ebben nagy szerepe volt a tetrasz-szisztémának (négynapos ciklusokat tartó edzésterv), illetve a szigorú, gyakran bornírt (húst hússal, bort borral) ókori sporttáplálkozásnak, az anankophágiának.

A tréneri hagyomány pontos leírásának vehetjük Philosztratosz kiskönyvét, ami leginkább a tetrasz körül forog. A szerző nemcsak leírja a tudnivalókat, de kritikát is megfogalmaz a túlhajszoló, fegyelemre, figyelemre és odaszánásra alapuló négynapos edzéssorozatról, aminél előfordult, hogy a sportoló belehalt az edzésekbe. Mindez egy évezredeken átívelő, akarva-akaratlanul alkalmazott edzésmódszer. 

Sokan nem hallottak róla, mégis hasonló elvek alapján dolgoztak és dolgoznak, nyilván modernizálva, mások pedig tanulmányaik során párolták le az ókori trénerek évezredes tudományát, ami a korabeli edzési, kineziológiai, gyógyászati módszereket gyűjti össze, és ezt tanulmányozva hol hályogkovácsolásnak tűnik, hol jó megérzést, hol pedig teljes szakmaiatlanságot mutat. 

Philosztratosz végigveszi a korabeli sportokat (mármint amik a játékok palettáján szerepeltek), különös tekintettel az atlétikai számokra.

Teljes körű leírást ad a küzdősportok műhelytikairól is (pankráció, birkózás, ökölvívás), de bennfentes a futásban is. Hogy edzettek az olimpiákra készülő atléták? Hogy alakult ki az edző-isten tekintélyes és maga az edzői tudomány? Miként dolgozott egy korabeli tréner a kegyetlen tetrasz edzésterheléssel? 

Előkészítő, fokozott intenzitású, csillapító, kondícionáló edzések pörögtek körbe végeláthatatlanul, pihenőnap nélkül. A  legrégibb antik tárgyi emlékeken, ábrázolásokon minden futó azonos testalkatú, a későbbieken már különbségek vannak.

Philosztratosz szerint a rövidtávfutó: karcsú és magas, izmos, de nem robosztus, könnyű súlyú, előnyös, ha hosszú a lába. A hosszútávfutó pedig erőteljesebb mellkas és váll, fejlett combizomzat. A sport elsajátításához techné kellett, azaz ügyesség, képesség.

A tökéletes kivitelezéshez pedig areté, erény, hatékonyság. Tehát mind szellemi-mind fizikai értékek, ez a kalokagathia, a szép erény, ami a cselekvésben nyilvánul meg,

2000 éve le merte írni az edzősködésről, hogy itt egy tudományról van szó „amely az orvostanból és a paidotribikából” áll. Utóbbit fordíthatjuk testnevelőnek, vagy technikai szakoktatónak is, aki a versenyre való spe­ciális előkészítés nélkül csak technikai és stílusbeli ismereteket közöl tanítványaival.

Szerinte a tréner foglalkozzon a „nedvek tulajdonságainak vizsgálatával” is (epe, nyálka, vérmérséklet), de úgy szelektáljon előzetesen, mint egy állatidomár, aki kutyákat képez ki vadászatra, vagy mint egy lótenyésztő, aki tudja, hogy melyik állat alkalmas igavonónak és melyik harci ménnek. 

Az edzőnek nemcsak szobrászhoz illően kell ismernie az atléta testalkatát, annak előnyeit és hátrányait, de magát az embert is: képben kellett lennie a sportdietetikával, szabályozni az atléta szexuális életét. Szegény atlétáknak a napozás is meg volt tiltva – nem lehetett könnyű mindezt a napsütötte Hellászban kivitelezni. 

+1 Michael Crawley - Out of thin air

Nádas szerint az az etiópok olyan kecsesen, könnyeden futnak,

ahogyan egy levelet sodor a szél.

Crawley könyve autentikus munka, fizikailag és szellemileg is benne van a szerző rendesen. A 2:20-as maratonfutó egy PhD-kutatásra indul, amiből egy gyakorlati terepmunka lesz, konkrétan tréningezés, oral history és kultúrantropológia. Remek infotainment, ráadásul személyes, hiteles és valóban izzadságszagú tapasztalatokon alapul.

Magyarul is megjelent, engem kértek fel szakmai előolvasónak, hogy megéri-e kiadni. Megéri. Csak nekem nem érte meg, mert a 400 oldala könyv átolvasásáért, kijegyzeteléséért 10.000 forintot akartak fizetni, amit köszönettel visszautasítottam, ne rontsa már el a könyvélményemet ez a nevetséges dolog.

Inkább kiraktam publikusra a blogra három részben. 1 és 2 és 3.

run-africa-ethiopia-addis-ababa-out-of-thin-air-michael-crawley-book-release-1-1024x768.jpg

Az atléta-bölcsész alámerül az etióp futóvilágban, pontosabban felkocog a fennsíkokra, ahol ritkás levegő és kell dolgozni kifulladásig - ez lett volna a jobb magyar cím. Ugyanis ez a „támasznak hasznos légáram” nagy segítség a versenyeken.

Aki állandóan „magaslati edzőtáborban” él, az nagy előnybe kerül a tengerszinten edzőkkel szemben, hisz onnan lejőve az oxigénszállító-képességért felelős vörösvértesteket sokkal jobban ki tudja használni a „vastag levegőn. 

Crawley hosszúlépésnyi közelségre hozza az aktuális első- és másodvonalat, akik amúgy bármelyik World Marathon Majors-ön 1-10-ben lennének. És megmutatja az állócsillag Kenenisa Bekelét is. Szerencsések vagyunk, hogy olyan futókat láthat(t)unk a közelmúltban és jelenidőben, mint Gebrselassie, Tergat, Cheptegei, Kipchoge, Bekele, Mo Farah vagy Bolt.

Az edzés egyszerre munka és élvezet, ami az etiópoknál (az ógörög aithiopsz, azaz égett vagy napsütött arcú ember szóból ered) a versengést és furcsa mód a csapategységet is erősíti. Végső célja pedig a vagyonszerzés, egzisztencia. Afrika 2. legnépesebb államában elég erős a futókonkurencia, a jelszó: „meghalsz vagy fejlődsz”.

Nem véletlenül a legnagyobb versengés odahaza van az éves mezei futó bajnokságon vagy a fővárosi aszfaltos futáson. Innen lehet katapultálni külföldre a pénzdíjas dobogók felé. Egy olimpiai válogatóra ötvenen is megfutják az A-szintet, de csak három mehet. Aki ott tucatfutó, egy európai országban dominálná a mezőnyt.

A komplex, mégis fordulatosan és olvasmányosan megírt könyvből kiderül, hogy nem feltétlen a gyors-lassú izomrostok aránya a döntő, hanem az „akarat izomrostoké”. Meg az elkötelezettségé: a napi két-három edzésből az első hajnali fél háromkor indul; csapatok lepik el Addisz-Abeba utcáit.

Hogy miért a legcélravezetőbb edzésmódszer a hegyoldalon cikk-cakkban futás és az egymás lábnyomában lépkedés.

Hogy mennyire hamis a reggelente iskolába tucat kilométereket futó afrikai kisgyerek mítosza.

Hogy a GPS-es sportórákat nem a futásuk mérésére használják az etiópok, hanem kalóriaszámlálásra és vicces csapatvetélkedésre: ki mennyire tud lassan futni?

Hogy az etióp versenyeken a junior és senior besorolás nem életkorhoz kötött – hisz nem mindenki tudja, hogy pontosan mikor született -, hanem a képesség és tapasztalat függvénye. És hogy mi is a transzcendens futás. 

Crawley is, akárcsak Lévi-Strauss, buzgón jegyzetel, mohón figyel, miközben mindenben benne van, kipróbál, átél, találkozókat szervez, beles a színfalak mögé, elsajátítja a helyiek szokását, átveszi az attitűdjüket, leírja pontosan az attribútumaikat.

De ez nem a csodálatos Szomorú trópusok, hanem az ambivalens Vidám Kelet-Afrika.

BÜNTETŐKÖR #61 Futás babakocsival 2.

Nyári Fruzsina, Kóródi Ági & Farkas Árpád

 futas_babakocsival_blog_2.jpg

Folytatjuk a szakértőkkel!

Emlékeztetőül: a babakocsis futás látszólag egy szubkultúra szubkultúráját (kisgyerekesek + futók halmazmetszése) érinti, de ez is olyan, mint sok más: érintve voltál, vagy vagy, netán leszel. Az első részben a Runner's World főszerkjével, Birta Brigivel beszélgettem, aki korábban pontokba is szedte a babakocsis futás pro-jait.

Itt lesz velünk Nyári Fruzsina, a Fuss babakocsival! megalapítója.

nyari_fruzsina_1_kis.JPG

Kvázi monopolhelyzetben van, mert nem igazán foglalkozik más azzal, hogy egyszerre tisztítson, bérbeadjon és forgalmazzon / eladjon új vagy használt babakocsikat  és futóbabakocsikat egyszerre. Egy évtizedet rakott bele, hogy közösséget teremtsen, masszív jelenléttel mutassa meg versenyeken és a hétköznapokban a bababkocsis futás fontosságát, hasznosságát. 

Ha kedvet érzel, próbáld ki, van akár egynapos vagy minimáldíjas havi bérlés is! A honlapján sok leírást, tanácsot is találni a dologról, sőt információt is a történetükről. A közösségtől is sok tanácsot lehet kapni. Igaz a honlapon szinte csak anyukás képet látok babakocsival kocogni. Férfiak, tessék odatenni magatokat!

A műsor másik vendége egy futókörökben jól ismert páros: Kóródi Ági és Farkas Árpád.

farkas_arpad_es_korodi_agi_x.jpeg

Ők a munkájuk és szeretett hobbijuk, a futás mellett altruizmusból vágtak bele egy speckó utánfutós-babakocsi limitált forgalmazásába. Az általuk továbbfejlesztett, hazai viszonyokra hangolt Kidrunnert nekem is volt alkalmam tesztelni pár hétig a gyerekekkel. Nemcsak a derekadra kapcsolhatod, hanem a biciklire is, könnyített karbonanyagból készül a legtöbb része.

Ráadásul azoknak is jó, akik hosszú tripekre indulnak futva, és a sátrukat, cuccukat, kajájukat is magukkal hurcolnák. Vagy azoknak, akik nehezített edzést csinálnának és megpakolnák két karton ásványvízzel. Emlékezetes példa a lengyel aszfaltnyűvő, Piotr Kurylo, akinek komoly eredményei vannak, és aki egy Spartathlonra Lengyelországból Athénba egy jótékonysági gyűjtés keretében szintén egy hasonló elven alapuló, bár sokkal nagyobb és házilag eszkábált utánfutóval jutott el.

piotr-kurylo-biegnie-do-aten-fot_-archiwum-prywatne-1024x768.jpg

piotr-kurylo.jpg

És ne feledjük, hogy a Suhanj! Alapítványnak is vannak futókocsijai. Erről Gusztos Péter így mesél:

A suhanjos spéci futókocsikban mozgássérült, vagy értelmi sérült gyerekek ülnek ezekben, nagyobbak is. Kétféle kocsink van, a nagyobb akár 90 kilóig is oké. És ezek a cuccok, kifejezetten futásra, futókra vannak tervezve, nagyon jó velük futni. Olyanok, mintha felnagyított babakocsik lennének, ezért is szeretik ezek a gyerekek, mert nem olyan, mint egy kerekesszék.

2010-ben, a Suhanj! hajnalán, azon a kőkemény, esős maratonon még egy klasszik kerekesszékben toltuk végig Tamást, akinek az volt az álma, hogy maratont teljesítsen. Sokat változott azóta a technika,és sajnos már Tamás sincs velünk. 

Technikai rész következik.

Egy kis rugózás jól jön a kerekek ringásán túl, szóval törekedjetek rugós futósbabakocsi vásárlására. Nem minden háromkerekű, gumikerekes babakocsi futóbabakocsi!

Minimum 16 collos felfújható kerékkel bíró babakocsi az alap, az extrák száma (dupla-szimpla, pakolhatóság, befedhetőség stb.) rajtad múlik. Én a könnyített változatot javaslom, travel light!

Előnyök:

1) Együtt vagy a gyerekkel egy olyan tevékenység közben, amit mindketten élveztek, kedveltek és hasznos. Ha ring a baba, hamar elalszik, ha fenn van, érdeklődve nézi a suhanva változó világot.

2) Többnyire állítható a babakocsi fogantyújának hossza és dőlésszöge, ki milyen karhosszúsággal szeretné tolni, lehet egy kézzel is irányítani, és még annyi pozitívuma van, hogy a futó kartartást is elég jól beállítja.

3) Ráadásul szerintem az ellépés is javítható valamelyest babakocsival, mert a támaszkodás segíthet a lépéshossz és a rugaszkodás megérzéséhez.

4) Téli kilométergyűjtéshez vagy nyári levezetésnek, második edzésnek, regeneráló futáshoz ideális. Hegynek fölfelé súlytolással nehezített dombfutás is összehozható.

Hátrányok:

1) Defekt (tüskés királydinnye, üvegszilánk, szög, járdaperem tudja megkeseríteni a babakocsi futó életét.)

2) Bár strapabíró és rugalmas egy kocsi, de azért nem könnyű emelni még nekem sem, és nagyon széles, így az ajtókon, kapukon néha manőverezni kell. Lépcsőn pedig megemelni derékgyilkos mutatvány.

3) Kicsit rossz, hogy a karlengést a kocsi tolása-fogása miatt, nem lehet gyakorolni, csak a karpozíciót tartani. Emiatt hidegben, vékony kesztyűben fáznak az ujjvégek, mert nem aktív a kar. 

Egy baba - tapasztalatom szerint és etetéstől függően - kezdetben 45 percre van kvalifikálva, ennyire biztonsággal el lehet távolodni otthonról, mamától. Az éhség/felébredés/megunás miatt így kb 8-9 km-t lehet vele futni, de aki elviseli a panaszos csecsemősírást, annak többet is: ne csak futással meg jó levegővel edződjön a légző- és keringési rendszer, hanem ordítással is, így 10-11 km is összehozható.

img_0460x.jpeg

A baba az út elején általában sír, mert átzsilipel a szobából a külvilágba, meg persze (télen nyilván) be van hurkázva egy kocsiba. De aztán garantáltan elalszik pár percen belül a kellemes rázkódástól, a helyreálló hőmérséklettől és a szeme előtt pörgő rengeteg infotól. Volt már ké és félórás futásunk is.

És még egy tévhit eloszlatása: a baba nem fázik, ha rétegesen fel van öltöztetve és be van takarókba bugyolálva. Öröm nézni a levegőzés utáni pírt az arcán.

A szeretném érzékeltetni mindezzel, hogy az, ami egészséges, jóleső, mozgásos (és akár családi) tevékenység, mennyi furcsállást is szülhet az ehhez nem szokott, és sajnos erre nem is szocializált emberekben.

Mintha nekem lenne szégyellnivalóm, mintha őrült vagy tiltott dolgot csinálnék. Mintha felelőtlenül kényszerítenék egy csecsemőt valami rosszra.

Mint említettem, korábban rendszeresen hallottan megjegyzéseket, amikor elhaladtam nyuggerek vagy kisgyerekes szülők mellett, manapság kevesebbet.

Egyszer megálltam meg, és visszakérdeztem, amikor ezt a lesajnálást hallottam egy nőtől: Szegény gyerek. Miért is?! Mert a levegőn van? Vagy ha 4km/h-val sétál az jobb, mintha 9 km/h-val? Miért gondolják, hogy a leszedált, gyógytempóban tologatás jobb, mintha futnának a gyerekkel? Mert a menetszélben megfázik? Mert a rázkódástól kiugrik az agya?!

De mielőtt félreértés lenne: természetesen ez az egész futás babakocsival egy "ajánlat" volt, nem pedig lehurrogása egy másik életformának, és sok függ a gyerekek számától, lakókörnyezettől, lehetőségektől, időtől. Nem kategorikus ráerőltetés, hanem inkább egy másik perspektíva.

Szóval tök jó lenne valami szemléletváltás, hogy ne a furcsállás, rosszallás vagy az "én is csinálnám, de nem visz rá a lélek" irigységi effektusával találkozzon a fenti tevékenységeket űző ember. Hajrá! 

buntetokor_tablo_fb_fejlec_uj_2022.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

 

IZZÓSZTÁR #30 Kovács Krisztina sportpszichológus

kovacskrisztina_fekvo.jpg

A flow nem boldogság. A kellemes érzés nem versenyérzés. A fiúk is sírnak. Szülőket megcímkézni önmaga álmát beváltó valaminek - na az nem fair.

Csak pár mondat Kovács Krisztától, akivel már rég terveztem egy beszélgetést, és még folytatjuk a jövőben. Jelenleg a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen oktat és ott fejezi be a PhD képzést.

Valamint a Honvéd Kosárlabda Akadémián működik közre sportpszichológusként a sportolók egyéni támogatása mellett.

Dolgozott/dolgozik együtt utánpótlás és felnőtt sportolókkal, válogatott kerettagokkal, szövetségekkel, de neveket nem lehet mondani. "Tudom, marketing szempontjából titkolózni nem egy főnyeremény." - mondja erre.

Itt találjátok meg Krisztát és társait: Facebook / Email / Blog / Honlap. Könyv- és programajánló a poszt végén.

Két könyvet írt - emberi nyelven, olvasmányosan - eddig a számos tanulmány, cikk mellett.

Fejben dől el második, javított-frissített kiadása mostanában jelenik meg (társszerző Gyömbér Noémi), és ott van még Gyereklélek sportcipőben is (társszerző Gyömbér Noémi és Ruzits Éva).

unnamed-28_4.jpg

Egy gyereksportról szóló, kicsit idevágó kutatást azért berakok. Sportpszichológusok csináltak kutatást a szülői bevonódás formáiról a gyermek sportéletébe. Milyen tényezők módosíthatják a szülők viselkedését? Pár részletet iderakok, magyarul itt, angolul itt olvasható.

- Vajon függ a szülő vagy a gyermek nemétől? Azaz az anyák hajlamosabbak jobban beleszólni, vagy pedig a fiúgyermekek sportkarrierjét akarják jobban kontrollálni?

- Vagy a gyermek életkorától? Azaz minél fiatalabb a sportoló, annál jobban igyekeznek a szülők kontroll alatt tartani őt?

- Esetleg a szülő sportmúltjától? Versenysportoló szülő nem tud nem beleszólni?

- Beleszólhat-e a gyerek esetleges sportsérülése? Egy keresztszalag szakadás után jobban félti, ezáltal jobban kontrollálja gyermekét?

- Vagy a szülők végzettsége, a gyerekek száma a családban, esetleg a családi állapot befolyásolja a szülői viselkedést?

- az apák és a sportmúlttal rendelkező szülőkre jellemző a kontrolláló viselkedés, különösen a gyermek sportkarrierjének kezdeti szakaszában

- az apák és az egy gyermekkel rendelkező szülők nagyobb eséllyel aktívan vonódnak be (vesznek részt a sporteseményeken)

- az anyák dicsérnek gyakrabban és legtöbbször a kezdeti sportévekben érkezik az elismerés (idővel csökken a szülői dicséret mennyisége)

Mi a tanulság?

- különösen az apák és a sportolói múlttal rendelkező szülők számára fontos, hogy tudatában legyenek a bevonódásuk mértékével és típusával, valamint azzal, hogy mindez milyen hatással van gyermekükre

- FONTOS – a kontrolláló viselkedés nem minden esetben negatív, valamint a gyermekek máshogy is élhetik meg mindezt (egy szülői dicséret nyomásgyakorlásként is értelmezhető, és fordítva – kontrollálásban megjelenhet számukra a bizalom is.

Ami még izgalmas, hogy a szülői részvétel kapcsolatba hozható a szülői szorongás mértékével – azaz, ha a szülő aggódik gyermeke sportkarrierjével kapcsolatban, akkor megváltozhat a viselkedése. 

fejben_dol_el.png

A műsor címszavakban:

  • Miért kellene jógáznia minden sportpszichológusnak?
  • Számít-e és mennyit és kinek egy sportpszichológus?
  • Mennyire "női sport" a sport pszichológia?
  • Melyik sportokban kell / van több sportpszichológus?
  • Miben segíthet a sportpszichológus? Mentáltréning (fejben edzés) / autogéntréning / célalkotás, taktika, stratégia / versenylejétszás fejben.
  • Tényleg nem minden fejben dől el? Egy "megtagadott" könyvcím. Felülírt sztereotípiák 10 éves távlatból.
 
  • Mi a gyakorlatorientált nézőpont ill. kliensorientált nézőpont?
  • Milyen szürkezóna van az utánpótlás azt amatőr és a profi közt?
  • Sporttabuk: menstruáció, szülés utáni visszatérés.
  • Bodyshaming a versenysportban.
 
  • Edző = a leghozzáértőbb irányadó személy? A tökéletes definíció és a valóság.
  • Mi az öndetermináció 3 pillére (közösség / társaság), fejlődés / kompetencia, autonómia) és mindezzel mit kezdjünk?
  • Mi a fókuszáltság: tágítás, szűkítés?
  • Hogy és miért fárad az akaraterő, van-e akaraterő-izmunk?
  • A visszatekintés, a befejezettség pillanatának katarzisa és orgazmusa.
 
  • Pánik és rászorongás a szorongásra - ez a legrosszabb.
  • Mi okoz extrém ingert egy maratonfutónak?
  • A sérülés és a sérüléstől szorongás pszichológiája.
  • Neuroplaszticitás - az agy fejleszthetőségi képessége felnőttkorban.
 
  • Milyen az ideális sportszülő? Támogató, elváró, kontrolláló.
  • Mit tegyen egy szülő egy dilemmával: kecsegtető jövő VS sérülésmentesség? Mi a jó és felelős döntés? Ki dönt?
  • A lényeg a célkitűzés: na de mi? Eredménycél vagy folyamatcél?

És a többi...

img_0540_kk2.JPG

Idekapcsolódó kitekintés: a Partizán "Te nem nő, hanem sportoló vagy" adása.

Valamint az adásban is elhangzó Sławomir Mrożek szöveg, a Test és lélek.

Kriszta ezeket a könyveket ajánlja még a jelenlegi kínálatból:

img_0521.JPG

img_0522.JPG

A számomra (és remélem nektek is) baromi érdekes, pörgő beszélgetés teljes 2 óra 10 percesre szerkesztett adása csak a patronálóknak érhető el.

Become a Patron! 

buntetokor_tablo_fb_fejlec_uj_2022.jpg

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.

Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.

4_podcast_kep.jpg

 

 

süti beállítások módosítása