A szigorú téli alapozás (heti 100-120km, mellette erősítés, nyújtás) után a január az erőedzésekről szólt (sorozatban gyorsan végzett lépcsőzések, domb- sőt inkább hegységfutások, hosszútávos fárasztások), a tavasz eleje pedig a kilométerben visszavett, de tempóban megnövelt gyorsításról. Megint bebizonyosodott, hogy inkább a rekortán az én barátom. Nem véletlenül mentem sokat pályára: a budai rakparton szinte nem lehet futni, lezárások, félbevágások, akadályok, tiszta Spartan Race vagy mi. Kedvem sincs eljutni a Margitszigetre.