
Az e-sportolók rocksztár státuszt élveznek Ázsiában, ott ez a No1 vágyott foglalkozása a fiataloknak. De kik azok az e-sportolók és miért hívják sportnak? Vendégem két részben Bíró Balázs, a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) elnöke.
A Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) a magyarországi e-sport-közösség alakítóinak szövetsége. Összefogás a magyar e-sportért. Célja a hazai e-sport fejlesztése, az e-sport-élet szervezése.

Sok előítéletem volt az e-sporttal kapcsolatban. Sajnos a tű fokán átjutó tevénél is nehezebb dolga volt korábban annak, aki megpróbált meggyőzni az e-sport értelméről, eleve a sport szó ideillő használatáról. A beszélgetés végére a prejudikálásom csökkent és sikerült megértenem a másik oldalt is.
Sokat segített persze az, hogy fiatalon (forever young...) magam is PC-buzi voltam, átjátszott ájszakák, üveges tekintet, csak még egy várost hadd alapítsak, csak még egy rakományt hadd küldjek az Óvilágba, csak még egy meccset hadd játsszak le (*cinögéjm*), állandóan magammal alkudoztam.
Mindenkiben lakozik a homo ludens, a játékos ember, csak ki elfojtja felnőttként, kinek megtiltják (és van, aki hagyja), ki sajnálja rá az időt, ki más formában éli ki.
És igen, ez egy futós podcast, de mégis érdemes a jövőt is megismerni, ki tudja, hol fogja a futás és e-sport keresztezni egymást?
Egy hallgatói kommentet rakok ide a Runner's World oldaláról:
Rengeteget futok, és szoktam játszani is, így írom ezt. Akkor szoktak ilyen heves viták lenni, amikor valami érzelmi töltet kerül a képbe, ha teljesen tényszerűen gondolkodnánk, akkor nem létezne ez a "sport-e az e-sport" vita. Arról szól a vita valójában, hogy a sportolókat valamiféle erős társadalmi megbecsülés övezi, ezzel úgymond kiemelkednek a tömegből. A társadalom pedig előszeretettel rúg bele a gyerekekbe, illetve a fiatalokhoz társított dolgokba (tehát ha én lenézek egy LOL játékost, akkor én vagyok az übermensh hozzá képest).
Namost erre jött az e-sport, és a sport képviselői úgy érzik, hogy a lenézett kis nyikhajok bejelentkeznek azokért a kreditekért, amik eddig csak nekik jártak (Kaszparov, Polgár Judit, Bobby Fisher és a többiek meg csöndben maradnak ). Ez nem egy jogi, vagy tudományos vita, hanem egy önteltségtől vezérelt farokméregetés, aminek nem sok értelme van.
Az első rész tartalmából:
sztereotípiák és prejudikálás / miért szkeptikusak az emberek az e-sporttal / a szerencsétlen e-sport elnevezésről / mi a különbség egy hagyományos sporthoz képest / miért nem sport hivatalosan az e-sport Magyarországon / mi a ragyogó és sötét oldala az e-sportnak / kik a digitális bennszülöttek / milyen szerepe lehet a testnevelésben / mennyi pénzt generál az e-sport / miért jelentős benne a férfi dominancia és miért hívja elő az ősi vadászó-vetélkedő ösztönöket?
Klikk tovább!

Érdekel ez az adás, a jövőbeliek az eddigi nagyinterjúk, vagy a másik három tematikus futópodcastom? Akkor szállj be a finanszírozásba, patronáld a 10 éve fennálló blog és a podcast nyilvános működését, továbbá férj hozzá exkluzív tartalmakhoz is, amik a a futás vonzáskörzetében levő, izgalmas és értékes alakokról, témákról készülnek.
Keresd őket a Spotify, iTunes, Google Podcasts, Mixcloud, Anchor streaming platformokon.








































Folytatjuk Józsi bával! 
