A botcsinálta közgazdász ismét jelentkezik. A Futórezsi / Mennyibe kerül egy edzés? levezetése után most a magyar futók egyik fétis versenyével foglalkozom monetizálási szempontokból. 

Merthogy a nehéz nevezési kritériumok, lottózás, várólista mellett a legjelentősebb kvalifikáció, ami egyben meg is szűri a kritériumokat amúgy teljesítő nevezőket - azt gondolom - a  pénz.

Hogyan is lett luxusverseny a Spartathlon?

Become a member!

Merthogy a mai napi árfolyammal számolva 2024-ben egy külföldi futó 950 euróért, 368000 forintért vehet részt a versenyen. Lehet ez még drágább az EU-val folytatott cicaharc okán.

Amikor kiírták a 2024-es feltételeket a Spartathlon szervezői, még a vastagabb pénztárcájú nyugat-európai futók is felhördültek. Elég megnézni a kommenteket: akár a SP facebook-oldalán, vagy egyes SP nemzeti csapatoknál.

Megtehetik a szervezők, hogy évek alatt - nem épen láthatatlanul, hanem nagyon is nagy ugrásokkal - radikálisan megemelték a nevezési díjat.

A verseny népszerű, igazodási pont, vágyálom, nagy cél, mindig lesz futó, aki bírja pénztárcával. Mindig lesznek nemzetek, akik nem jönnek olyan nagy számban, mert épp nem annyira menő náluk a Spartathlon (pl. most a franciák, németek, spanyolok), mások meg be se férnek, kétszer annyian vannak a várólistán, mint az ország létszámkvótája (magyar, lengyel, japán, amerikai).

Az eszme, a társaság és a szellemiség torzul, feloldódik a profitabilitás, a "megengedhetjük magunknak" oltárán.

10 teljesítés után jelentős rálátásom, bennfentes infóm van, és - mint mindenkinek - véleménye. Geszti Péter mondta erről:

A vélemény olyan, mint a segglyuk: mindenkinek van, de senki se kíváncsi a másikéra.

Akkor vélemény helyett próbálok a tények talaján maradva számolgatni.  Érdemes-e belerakni a Spartathlont a futó vásárlókosárba? (Simán tévedhetek, akkor igazítsatok ki.)

Versenynek mondják, de ez egy nagy túra...

A Magyar Cool Túra Napján adekvátnak tűnik folytatni Fridivel a megkezdett beszélgetést Fridrich "Fridi" László terepfutóval, teljesítménytúrázóval. Az első részben az életrajzot skicceltük fel, a túrás-terepes kezdeteket.

De amiről Fridi nevezetes, a Tor des Géants(TDG avagy TOR), az csak most jön. Ezért vágja a centit évről évre.

Become a member!

Ezen a sprőd és mégis gyönyörű futóeseményen 8x vett részt, 7x finiselt. Fridinek általában 5 napra van szüksége a teljesítéshez 9 óra alvással. A legjobbak 68-70 órákkal nyernek alvás nélkül.

A legjobb eredménye 2018-ból származik: 97. helyezés a cca 900 fős mezőnyből. De bármennyire is brutálisnak tűnik ez a verseny, Fridi akárhányszor látja a TDZ hivatalos videóit, mindig megkönnyezi, és szíve visszavágyik.

A két részes adás teljes hosszában csak a Patreonon elérhető. Előzetes:

Folytatjuk Kocsis Árpáddal, a Budapest Sportiroda (BSI) ügyvezető-versenyigazgatójával. Indul a maraton második fele, megpróbálunk negatív splitet futni.

Egyfajta alapítóatya ő: hazai tömegfutóversenyek, futócipőboltok (Spuri társtulajdonos), futóújságok miatt.

Azt vallja:

Engem lehet szeretni vagy gyűlölni, az élet komplikált.

A két részes adás teljes hosszában sok extrával csak a Patreonon elérhető.

Become a member!

Én a futottak még kategóriába tartozom

- mondja szerényen Fridi, és tényleg: még mindig fut.

Kétkezi munkás, aki a munkaidő után is fizikai munkára vágyik. Megy a Gerecsébe futni a karikáit.

Track recordja (DUV): Vadlán Ultra 2. hely, Mátra 115 2.-3. hely (ezen 6x vett részt), 2 CCC, 2 Lavaredo, 2 UTMB.

A terepesek táborában outsider, nem paradicsommadárkodik, nem posztol, nem feltűnösködik, nem kommentel. Csak tolja.

Ami Lőwnek vagy nekem a Spartathlon, az neki a Tor des Géants (TOR vagy TDG).

8x indult, 7x teljesítette, 5-ször a rendes távot (cirka 340 kilométer), kétszer pedig a csonkát, mert a versenyt menet közben lefújták az időjárás miatt.

Cirka 340 km az olasz Aosta-völgyben Piemontban, de nemcsak völgy, hanem 2-3000 méteres hágók, fennsíkok, csúcsok, 30+ szintemelkedés és -csökkenés.

6 nap 6 óra a szintidő, Fridi rendszeresen az első 10-15%-ban végez, legutóbb 122 óra alatt teljesítette (168. hely / 1100 induló). Ezalatt az 5 nap alatt 9 órát aludt.

A két részes adás teljes hosszában csak a Patreonon elérhető - sok extrával mind podcast, mind videó formában.

Előzetes:

Fontos elvarrni a szálakat. És az internet nem felejt. A kommentek ma is megvannak, a képernyőfotó funkció is működik.

Bő másfél év telt el Lóci ominózus maratonfutása óta: a feljelentősdi, a botránnyá fújt ügy eltűnt a futóközéletből. És egy év telt el az első Különvélemény óta, amiben az ügyet addig összegeztem.

Mégis újra előveszem. A szakemberkedés, a sporttudományi kutatások, a (nem)gratulálás, a teljesítmény és a kommentkultúra ürügyén. Messzebre mutat az ügy, mint aminek tűnik.

Ennek a résznek a tartalma:

• tudományos válaszok, álláspont
• a szakemberkedés mibenléte
• a (nem) gratulálás műfaja
• a sportszülőség kiforgatása
• mi a teljesítmény
• példa vagy nem példa egy futó gyerek
• mennyit szabad / lehet futnia egy gyereknek („a gyerekmaratonista lobbi”)
• mit szeretne a szülő a gyerekéből faragni a sport révén és mi a valóság
• a nemzetközi szakirodalom

Nagyon hosszú írás, mert egyben van értelme tárgyalni a témákat. A következőben előkerül a kommentkultúra, a teljesítmény eltérő értelmezései, a nemzetközi szakirodalom.

Javaslom elolvasni emellé kiegészítésként a csakazolvassa blog idevágó írását a netes futólincselésről, ami nemcsak húsbavágóan találó, de a 2. része szórakoztató is az önjelölt edzőkről, a szakmaisággal kérkedőkről, meg úgy anblokk a szakértősködésről, elemzősdiről, ami népdivat és népbetegség, kiemelkedő képviselői a Györgyök: Nógrádi és Bognár.

Élj meg a hobbidból!

Ez a mottója a Budapest Sportiroda (BSI) ügyvezető-versenyigazgatójának. (Tolkiennek pedig az volt: "Élj meg a Hobbitból!")

A két részes adás teljes hosszában csak a Patreonon elérhető - sok extrával mind podcast, mind videó formában.

Mitől tart egy felnőtt amatőr, ha kiesik egy futóversenyen? Csoportbeli hely megingásától, a beletett munka értelmetlenné válásától, és főleg, hogy csalódást okoz magának.

A második rész témái címszavakban:

• a "nemzettudatos" felkészítés
• magyarság kiélése a sportban, sporton át / Mit érez a sportoló a himnusznál és miért?
• dilemmák: sportszerűség, dopping, etikátlanság (frissített hazai dopping miatti eltiltások itt)
• az egyre divatosabb eltakart száj
• huncutság, dörzsöltség, csibészség, piszkos trükkök
• a gratulálás aktusa és annak elmaradása
• a rekordfelállítás igénye
• a prosperáló sportoló nemzet
• miért jönnek a Testnevelési Egyetemre fiatal hallgatók? És öregek?
• sportdefiníciók

A 2022-es beszélgetés folytatása ez a két új rész. 

Az újratöltött 2023-as beszélgetés első része itt hallható.

Az adásról pár részlet kifejtése következik a továbbiakban.

Jövő hónapban lesz hatvan éves az, aki sohasem hetvenkedik - hogy ilyen zsurnálközhellyel éljek.

Már az előző részből is sokat okulhatunk, elvihettünk, megérthettünk a Szabó Béla barátom szenvedélyes és racionális önboncolásából, különös megszállottságából. A felvállalt sebezhetőségből, a felismert középszerűségből, kitartással helyettesített "tehetségtelenségből". 

A két részes adás teljes hosszában csak a Patreonon elérhető - sok extrával mind podcast, mind videó formában. A posztban pedig képgalériában láthatjuk Béla életét.

A 2. rész tartalmából:

A narancssárga futárhátizsákra felkerült a 10. rajtszám-matrica is. Amióta a Spartathlonra (SP) járok, ez a táska velem van. 

Minden más változott. De ami a táska mellett változatlan: az évértékelőm rutinszerűen érkezik. Egyesek és nullák. 10.01-11.01, épp 1 hónapja finiseltem, de a sztori 10-11 évet ölel fel, sok hozadékkal.

Ruhák, módszerek, depócsomagok, lámpák, tápok, taktikák jöttek és mentek.

El tudsz képzelni olyan sportolót, akinek az a legnagyobb siker, ha feladja? Tényleg csak a győzelem a jó? Csak az az értékes, aki eredményes?

vagy

Örömet szeretne a sportoló, élvezetet, rutint, beérni a célba, vagy megverni másokat? El kell döntenie. De idővel ez összeérhet.

Ismét csak pár mondat Kovács Krisztától, akivel már rég terveztem a 2022-es őszi (őszödi) beszélgetés folytatását.

Itt van, ráadásul két részben, amiben megpróbáljuk összefésülni vagy épp külön kezelni az amatőr ill. a profi sportolókra vonatkozó megállapításokat.

A teljes adás - mind a két rész - a Patreonon érhető el. www.patreon.com/nemaze

Előzetes:

Érdekes lesz hallani, milyen pálforduláson ment át Kriszta az elmúlt évtizedben pszichológusként.

Ma már az a filozófiája, hogy fontosabb a mentális egészség támogatása mint az eredményesség, a versenyzés, győzelem elősegítése. Ami nyilvánvalóan nem találkozik sok szakvezetés, edző, élsportoló elképzelésével, így magánpraxisa is átalakulóban van.

Ahogy ma már egyre többen vannak olyan sportolók akik a saját értékeiket fontosabbnak tartják az eredményességnél, és ezért konfliktusokat, karrierveszélyeztetést is vállalnak.

Az első rész témái címszavakban:

 Jó pár éve halasztja ezt az interjút. De ami késik, nem múlik, és ez a mondat tökéletesen illik rá.

Az epizód elérhető teljes hosszában, sok extrával mind podcast, mind videó formában itt a Patreonon. A posztban pedig képgalériában láthatjuk Béla életét.

Úgy lett ikon, legenda, hogy szerinte nincs mire. Mint Pilátus a Credo-imádságba, úgy került ő is a középpontba.

A tengerészcsíkos póló az egyik kedvence / kedvencünk.

Előzetes itt:

Elképesztő ultrás sztorik a '90-es évekből, amikor még minden nagyon más volt, csak a táv és az idő volt konstans.

Nehezen kordában tartott, csapongó beszélgetés következik a magyar ultrafutás kvázi hőskoráról egy kísérő, segítő szemszögéből. Vagyis a kísérés egy sajátos módszeréről.

Valamint egy 7 perces film, Nemes Attilosznál, ennek a hőskori időszaknak a legexcentrikusabb figurájáról, és a nála tett utolsó látogatásról.

Az epizód elérhető teljes hosszában podcast formában a Patreonon. 

Kevesen tudják, sőt talán 10-ből 0.2 ember, hogy ki Garab Tamás és miért készült vele podcast. Akik ismerik, azok is alig hallhattak felőle 20-25 éve. 

Testközelből látta, hogy miként zajlottak annak idején a versenyek, és hát ezer történetet tud, amik döbbenetesek, abszurdak, és ennek a huszadát sem mesélte el.

Nem életútinterjú, mégis felfeslenek belőle dolgok.

Nem futó, de mégis.

Nem szakember, de mégis józan, sprőd, éles meglátásai vannak, amiket szakik is megfogadhatnának.

Garab Tomi segítségével felrajzolható egy tragikus sorsú, karakteres amatőr ultrafutó, egyszersmind művész sziluettje is, az 1943-ban született, 2018-ban elhunyt Nemes Attiláé.

Az epizód elérhető teljes hosszában podcast formában itt:  

Become a Patron! 

Egy hete ért véget a vébé, ez a zárósorozat. Bennem leginkább az arcok maradnak meg. Filmesként a közelik a legfontosabbak, fotósként is a grimaszokhoz, mimikához, testbeszédhez kötöm az eseményeket.

A teleobjektíven keresztül így figyeltem a versenyeket: ki miként reagál a szám előtt, alatt, után. (Összes fotó © Simonyi Balázs).

A képaláírások ehhez a 3. részhez itt. A sorozat első része itt., a második része itt.

Az előzmény: visszatértem kicsit húsz évvel ezelőtti dolgokhoz, sajtófotósként tudósítok az atlétikai vébéről. 

Légy mecénása a blognak és a podcastnak! www.patreon.com/nemaze

Jubileumi ötvenes, ép ennek szántam, mert Ati a 49 és 50 életév közt lebeg.

A második részben tovább boncolgatjuk a lenyűgöző futókarrier állomásait.

UB, Bécs-Budapest, Békéscsaba-Arad, és persze előkerül a pénz szerepe is.

Meg a szex az edzőtáborban.

Meg az álmok, hogy ha már a lánya nem tudta beteljesíteni, ami neki kimaradt (olimpia, gyaloglás), akkor legalább fussanak együtt egy maratont.

Az epizód elérhető teljes hosszában mind podcast, mind videó formában a Patreonon. Az adáshoz az Arcanum adatbázisát használtuk. 

Become a Patron!

Az utolsó pár nap eseményfotóiból válogattam. Még lesz egy speciális tematikájú merítés a hétvégén, stay tuned. Az első rész itt.

FYI: Visszatértem kicsit húsz évvel ezelőtti dolgokhoz, sajtófotósként tudósítok az atlétikai vébéről. Az első pár nap válogatása mellé pár élmény. (Összes fotó © Simonyi Balázs).

Képaláírások ehhez a galériához ITT! 

Légy mecénása a blognak és a podcastnak! www.patreon.com/nemaze

Pár észrevétel megint, a múltkori pozitvak után inkább negatívak:

Visszatértem kicsit húsz évvel ezelőtti dolgokhoz, sajtófotósként tudósítok az atlétikai vébéről. Az első pár nap válogatása mellé pár élmény. (Összes fotó © Simonyi Balázs). Hamarosan érkezik a második és a speckó harmadik adag.

Képaláírások ehhez a galériához ITT.  Légy mecénása a blognak és podcastnak: www.patreon.com/nemaze

A 2000-es évek meghatározó hosszútávfutója. A karrier 1995-ben indult 2010-ben ért véget. (DUV-link itt.) Ma már őt is besorolják lesajnáltan a lemaradók, kikopók, lemorzsolódók közé.

Pedig a 49 éves Vozi - ezért lett ez a 49. adás - nagy kaliber.

Pár idézet tőle:

Mit élveztél a futásban? "Amikor éreztem, hogy megy."

Autó volt mindig a nyeremény a Bécs-Budapesteken, mit csináltál velük? "Eladtam."

"Le akartam vágatni a lábaimat, amikor az achillesem gyógyíthatatlan volt."  Miért, annyira szeretted a futást? "A faszt lehetett volna egy csomó pénzt keresni vele, mint a Pistorius."

Az orosz Kruglikovval való meccsekről: "A lélegzetéből hallottam, hogy mikor készült el. 14x váltottam tempót, hogy lerázzam, amíg sikerült. Az uccsó nap még 5 mp volt köztünk a különbség, mindez 320 kilin, ötnapos versenyen! A vízválasztó az első nap volt, ha azt nyertem, akkor tudtam: rendben lesz."

Az epizód elérhető teljes hosszában mind podcast, mind videó formában itt a Patreonon. Az adáshoz az Arcanum adatbázisát használtuk.

Become a Patron!

Előzetes itt:

Mi van vele, mi volt vele, mi lett vele, mi lesz vele? 

Jó tíz évvel ezelőtt mindenki ismerte a nevét az ultrás szubkultúrában, ma alig. Itt az idő feleleveníteni a dolgokat.

Kétszer választották az Év Ultrafutójának (2013, 2014). Vezette a 48 órás futás világranglistáját. Mostanában visszavonultan futogat. DUV-link itt.

Mennyit adott és mennyit vett el a futás? Beszélgettünk a futás hajtóerejéről, felhajtó erejéről és lehajító erejéről is. A szorongásról, amiért nem tudja abbahagyni.

Mi van vele, mi volt vele, mi lett vele, mi lesz vele? Meg hát: miért is hívják Pecsenyének?!

Az epizód elérhető teljes hosszában mind podcast, mind videó formában itt:  

Become a Patron!

Folytatódik az esetleírás, élménybeszámoló, tapasztalatátadás elsőkézből. Első rész itt.

Önök kérték, örök érték. Hallgatói, olvasói kérdésekre válaszolok a Kéktúra-futás kapcsán.

Jöttek kérdések: regenerációról, frissítésről, a sorozat mibenlétéről, a Kéktúra-impresszióimról, az időjárás elviseléséről, útvonalról, és arról, hogy miért nem volt tudható ez a futás a publikumnak.

S bár ebben a posztban erről "csak" a képek mesélnek, tanúskodnak, de mindenre választ kaptok hangban. Az epizód elérhető teljes hosszában mind podcast, mind videó formában itt:

Become a Patron!

A sorozat FB oldala: https://www.facebook.com/kekkorfilm

A sorozat Insta oldala: https://www.instagram.com/kekkor_film/