Végtelen, szétfolyó, rémisztő barátunkról, az időről lesz szó, és annak kordában tartóiról, az idő urairól. Az egyikről a sok remek őrzőből.

A futás, akarcsak a földrajz, leíró jellegű: merrre hány méter, mennyi perc, milyen táv, tav, nem lehet hozzá ideológiákat gyártani, manipulálni.  

Az ember (pláne a futóember) az időt akarja kontrollálni. Hajtja az időt, pedig csak a távot lehet sietettetni, az időt nem. Jól tudja ezt mai alanyunk is, akit bekarikáztunk, hisz a nevét és arcát csak kevesen ismerik.

Klasszikus zenész akart lenni, de egy gyerekkori baleset miatt a horgászatra váltott. De abból csak egy államelnök tud megélni, így faipari mérnök lett. Úgy gondolta, szép az elmélet, de egy szakma mélységét a gyakorlati, kétkezi munkával lehet jobban megismerni.

Gyakorlatiassága, munkaetikája és koncentráltsága mindenben visszaköszön: legyen szó ivászatról egykoron vagy versenyekről manapság. "Idegből szúrja" - mondja a sajátos szófordulatával Zoli. A csodás képekért nézzétek végig a posztot! Az adások sok platformon hallgathatók: iTunes, Spotify, Mixcloud. Letöltés pedig itt: HearThis.

Core, henger, izmok, gerinc, medence, térd, Achilles, húzódás, gyulladás. Ezek mind megtalálhatók korunk modern inkvizítorainak repertoárján.

Mit csinálnak ők, és mi hogyan szolgálhatjuk a testünket, ha már ő is szolgál minket, ha sportolunk, dolgozunk vagy inaktívan élünk. Mi a jó edzés, milyen területekkel kell kiemelten foglalkozni?

Sinkó Judit gyógytornásszal, sportfizioterapeutával és férjével, Ruzsinszki András funkcionális trénerrel, preventiv gerincedzővel beszélgettünk az aktuális Büntetőkörben mindenről - is.

A magyar Runner's Worlddel közös adások elérhetők itt: iTunes, Spotify, Mixcloud. 

Hallgatás & letöltés pedig itt: HearThis.

Bódis Tamás hosszú évek alatt hitte el és tett érte nagyon sokat, hogy az áhított férfi elsőség övé legyen a Spartathlonon vagy éppen egy vébén a dobogóra lépjen. Mint a mesebeli királyfivá vált legény, ő is messziről érkezett és messzire jutott-futott. Milyen az egész életen át vitt cél-tudat? Hogyan edz a taxis, szakács, kamionos és az elitkatona - aki ugyanaz a személy? Mi van a győzelmek mögött: mennyi lemondás, micsoda felkészülés és taktikai csatározás? Milyen fizikum és tűrőképesség, amivel akár hosszú időre dominálhatja a hazai és nemzetközi mezőnyt?  És egyáltalán: ki ez a fiú? 

Hát egy valódi kemény csávó, akinek sajátos véleménye van a holtpontról, értékről és teljesítményről. És aki hosszú időre dominálhatja a hazai és nemzetközi mezőnyt: a 2019-es UB és a Spartathlon bajnoka, és a podcast után lezajlott 24 órás világbajnokság egyéni és csapat ezüstérmese, Bódis Tamás futja a mai Büntetőkört valamint Márkus Öcsi is elmondja, milyen profi kísérés dukál egy bajnoknak.

Az adások elérhetők itt: iTunes, Spotify, Mixcloud. Hallgatás & letöltés pedig itt: HearThis.

Vajon hány újdonsült futó vagy idézőjeles futó tud Bogár Janiról? Ő az eddigi egyetlen magyar férfi Spartathlon-győztes és 24 órás Európa-bajnok. Élő legenda, aki manapság is heti 3-4 alkalommal versenyez és akinek legendás a futás iránti szeretete, madjhogynem függősége. Különös ismertetőjele: madárcsontú, szikár, mosolygós. Kísérőautójából ritmusos zene bömböl. Orrban levágott cipők. Állandóan feltartott hüvelykujj. 

Mi a különbség a két kép között?

Az egyik egy szentjános bogár, a másik a futás szent Bogár Jánosa.

Fénykorában évi közel 100 versenyt vállalt, rövidet-hosszút. Hatszoros Bécs-Budapest- és kétszeres UltraBalaton-győztes. 55 éves, 35 éve vegetariánus, több mint 2000 versenyt futott eddig, csak ebből 120 ultraverseny 16000 kilométerrel. A Büntetőkör podcastban hihetetlen sztorik, elképesztő mennyiségek és eredmények jönnek és egy alázatos interjúalany, a magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnokába 2016-ban beiktatott Bogár János. Itt lejjebb pedig egy kis képcsarnok a hallgatózás mellé.

Az adások elérhetők itt: iTunes, Spotify, Mixcloud. Hallgatás & letöltés pedig itt: HearThis.

Van Óz, a nagy varázsló, és Lőw, a nagy duruzsló - mert mindig telebeszéli a fejed szép versenyekkel. hogy érdemes sokat és hosszan futni, mert van ott valami... Nagy idők nagy tanúja, örökifjú veterán. A Spartathlon törzsvendége és világrekordere: 22-szer finiselt, ez világrekord (Karl Huberttel vállt vállnak vetve), na nem mintha be lenne zsongva a csúcsoktól, mint egyes megélhetési extrémek. Pont egy hónap múlva összejöhet a 23 finis.

Disclaimer: minden tekintetben részrehajló vagyok, hisz a barátom, állandó szobatársam, szakemberem (off: Andriska, a gyerek nagyon várja már a 3D-s nyomtatott baszt), aki mindig elgondolkodtató és szórakoztató módon mutatja meg a dolgok másik oldalát a saját nézőpontjából. Szerény, alázatos, tud titkot tartani (Pl. az ULTRA esetében a kevés beavatott egyike volt).

Találóan kritikus, sőt szarkasztikus, aki magát sem kíméli, de másokat sem. Puha Konfliktusos Embernek látom, aki hajlandó érvelni és vitatkozni, néha fárasztóan és körömszakadtáig, szóval ami évtizedekkel korábban még alap emberi minőség volt, manapság kincs, erény és veszély. Hát akkor halljuk most milyen revelatív útravalókat ad! 

Minden tekintetben. Pláne, hogy még fut is, mint egy pásztorkutya. Hűvös tájak forró napokra és egy hangulatos, 8 perces portré. Még akkor is, ha a Feröer szótól egy magyar futballdrukkernak (is there anybody out there yet?) a gyomra is összerándul. 

Mai interjúalanyunk egy levendulamezőn értette meg, mi az ultrafutás - ehhez kellett pár futó, aki épp ott guggolt és fosott. A műsor is legalább ilyen szókimondó és bevállalós lesz. Az adások elérhetők itt: iTunes, Spotify, Mixcloud. Hallgatás & letöltés pedig itt: HearThis.

(A pólóért köszönet Büki Tivadarnak, jó csere volt a SakuraMichi-trikómat elcserélni a Pink Floydra.)

Volt londíner, amatőr bokszoló és fallabdázó, és sokáig balatoni kocsmahálózatot üzemeltetett, amíg személyes érdeklődése nem fordította az aktív sportolás, majd a versenyszervezés felé. Többszörös maratonista és ironman, üzletember és vendéglátós, aki sokezres, jól marketingelt és szponzorok által kedvelt versenyek igazgatója. Azt mondja magáról: "Az átlagembernél én sokkal kitartóbb vagyok." Ezért lehet sikeres. Szerinte "minden eladó, de nem lehet mindent megvenni - például a hagyományt." Így az UltraBalaton sosem lehet majd Spartathlon - vallja. 

Hétvégén itt a nyolcadik Suhanj! hatórás futás a legendás L-alakú, csípőgyilkos bójakerülgetős horányi pályán, ahol a fáradt célbaérkezőket - már ha hatórás futáson értelmezhető a cél kifejezés - bundás kenyér és napfelkelte várja. Ahol együtt sportol ép és fogyatékos - már ha lehet ezt így mondani, és nem sértő vagy eléggé PC. Amúgy erről az iszonyú nyelvi zavarról és hiperkorrekcióról is szót ejtünk és még sok régi-új dologról. Íme, a két áramvonalas fejű - már ha éppen nem a '93-as Csúcsfejek űrlényes film statisztái -  interjúpartner:

Fogyatékosok sportja kapcsán előbb-utóbb beugrik alapítványa. Politika kapcsán pártja. Futás kapcsán pedig a Suhanj! hatórás verseny, kerekesszékes városmaratonok és még sok más.

Gusztos Péterrel beszélgettünk:

A 2018. június 12-ei TEDx-es előadás egyéves évfordulójára - a pink gatya karrierje folytatódik a showbizniszben... A brit nagykövet, szociálpszichológus és közgazdász tudósok, valamint a BBC tudósítójának előadása mellett befért egy kis ultrás tartalom is. A tavalyi TEDx témája az (IR)RACIONALITÁS volt.

Minden UltraBalaton arra emlékeztet, hogy egy évvel öregebb lett a blog. Most épp hétéves. 2012-ben indult az egész ezzel a klasszicizálódott poszttal, amikor tökutolsó lettem az UB-n, két és félórával kiesve a szintidőből, de végigmentem, meg is vártak a célban. Szép és fájdalmas minden visszagondolva, nehezen birkózom meg az idővel. Azzal is amit múlasztok futás közben, de föleg azzal, amit mulasztok. Csomó minden történt azóta, nyilván. (Például négy éve az UB felé sem néztem) Ez a blogos hét év (de a futásban töltött 12 is) egy baromira felemelő és megterhelő periódus volt-van, rengeteget kaptam a futástól, és rengeteget el is vett. Ráment egy csomó minden, visszajött jópár, de azt hiszem, ez nincs arányban. Nem tudom, hogy most ugyanezt választanám, ugyanígy csinálnám-e. Talán, nem, nem tudom. 

Hét év alatt rengeteg minden változik: test, szellem, nézőpont, viszonyulás, sejtek. Ez velem is így van. Hét év nem rövid, és a hetedik év sokszor kritikus pont kapcsolatokban, munkákban, hobbikban is. Pantha rhei - az egyetlen állandó a változás maga.

A blog is változik. Új arculatot és új logót kapott, és kicsit más hozzáállással íródik innentől. Marad reklámmentes - hacsak nem jön egy visszautasíthatatlan ajánlat, mint a BSI-nek a Nemzeti Futóverseny. Marad autentikus, szarkasztikus, (ön)kritikus. Hogy pózmentes-e, nem tudom - végülis minden póz és manír, s ez maga az ember. Továbbra sem vagyok zászló a mások ünnepén. 

Mostanában billentyűundorom van - ez a legkisebb problémám -, így a blogon is kevesebb lesz az írott tartalom. Az arányok a szövegről a hangra terelődnek. Nem utolsósorban azért, mert a futásból is visszaveszek egy időre, de az érdeklődésem iránta - s így önmagunk viszonylagos megfejtése iránt - töretlen. Erről még azért írok egy posztot a közeljövőben.

2019-től a Runner's World Magyarországban nemcsak rendszeres szerző lettem, hanem elindul a közös podcast-adásunk is, a Büntetőkör. Ebben a futó-szappanoperában az RW-vel közös metszéspontunkba eső alakokat szólaltatom meg, vesézek ki témákat a teljesség és részrehajlás igénye nélkül. Egyszerű kérdező és társalkodópartner leszek, nem török riporteri nívódíjra. A felvételek ott készülnek és úgy, ahogy a sors az interjúalannyal összehoz minket.

Azok a témák és figurák, akik nem férnek bele a RW-s podcastokba, mert túl személyesek, marginálisak vagy speciálisak, azok a blog saját bejáratú podcastjában, egyfajta nemazés hangjáték-sorozatban fognak megjelenni. A nevéről és tematikájáról később, úgyis kiderül.

(Vízfejű budapesti poszt!) Készült két éve egy érdekes felmérés a Margitszigeten. A magyar Eco-Counter cég csinálta, ami amúgy a kerékpár-számlálókat is üzemelteti. Fő profiljuk a gyalogos és kerékpár áthaladások mérése bárhol, ahol felkérik őket.

Mint ismeretes két napja a főpolgármester megint meglengette a furkósbotot, elküldte a selyemzsinórt, kinek hogy tetszik. Akkor mindenképpen illik gyanakodni, amikor valaki úgy kezd egy mondatot, hogy "szeretem a sportot, magam is sportoltam..." Erről írok az 2-es pontban. Fejlemény is van: kérdéseimet elküldtem a Fővárosnak, és a hivatal egy nappal később válaszolt is a háromból egy kérdésre. Kaptam egy excelt, hogy mik a kiemeltnek számító versenyek 2020-ban. De előbb egy még aktuálisabb rémhír, ami igaz.

Sőt hol kínaink domborulnak, de ez már sok (mint a Maksa-híradó). De mégiscsak az elmúlt félévről, meg Kínáról fogok írni. No és az ínakról meg az inaktivitásról. A sérülés anatómiájáról, hatásmechanizmusáról. A sérült futó lelkiállapotáról és logikájáról. Futó-gyászmunkáról. Fantasztikus érmekről. Meg a balsorsról és a víg esztendőről. Bosszantóan hosszan és hosszantóan bosszan.

A 2017-es Badwater-tripről (Lubics Szilvi és kísérőinek 217 km-es kalandja Kalifornia sivatagos vidékén 47 fokban) sokat hallhattatok, olvashattatok részletesen a blogon is (itt).

Megkapta az - állítólag nívós - Ezüstgerely-díjat is, amit sportújságírók és a MOB ad ki már három évtizede évente különböző kategóriákban.

Április 20-21. 250 km Sakura Michi International Nature Run (Cseresznyefa-virágzás) 33h 52m (41. hely, a legjobb nem ázsiai). 

Egy itthon méltatlanul nem ismert, neves, nehéz verseny, borászdumával mint egy nagy, testes, aromás nedű, cseresznyés ízzel a lecsengésben. Idén ketten voltunk, jövőre már többen megyünk! "Könnyes szemmel arra gondolok, hogy nehogy lemaradjál."

A poszt megkésett és egyben időszerű: a napokban jött ki a 2019-es előzetes rajtlista: 43 külföldi jelentkező van a 26 helyre. (Na ki, na ki? Lesz repríz?) Mivel nem könnyű bekerülni ide, így exkluzív beszámoló is ez egyben.